Három tenger szigete, Szicília
2008. július 10.

Olaszhon legnagyobb szigetén a kellemes tengerparti fürdőzés, a pihenés mellett életre szóló élményt jelent az Etna látványa, Taormina, a lenyűgöző városka, vagy Siracusa, Catania felfedezése, és persze a pompás helyi borok kóstolgatása.

Szicília szigetének különlegességét fokozza, hogy nem is egy, hanem mindjárt három – a Tirrén-, a Jón-, és a Földközi – tenger mossa partjait. Első látásra leveszi lábáról az utazót, aki menten megérti, miért szólt így Geothe a sziget felkeresése után: „Szicília nélkül nem lehet teljesen megérteni Olaszországot. Mindennek a nyitja itt található.”
A sziget kulturális emlékei mellett csodálatos természeti szépségekben is gazdag, ahol a tengerpartot pompás pálmák, kaktuszok teszik varázslatossá, s ahol még az autóutakat is és lélegzetelállító színpompájú, illatú leanderek övezik. A szárazföld felől Reggio di Calabrián át, a Messinába induló kompokon, repülővel pedig Cataniába érkezve juthatunk el a sziget keleti részére.

Taormina
Ez a csodaszép kisváros, amely elképesztő hegyvidékre épült, Messinától 82 km-re található. Az út igen meredek kaptat a hegy gyomrában található parkolóig, ahonnan kisbuszok viszik tovább a turistákat. A Porta Messinán átjutva, a főtéren és környékén sétálva az időben évezredeket csusszan vissza a látogató. A Teatro Greco kivételes tehetségű festőnket, Csontváryt is megihlette. Megérkezve a romokhoz, különleges érzés vesz erőt az emberen, amikor a azok előteréből ugyanúgy bontakozik ki a vulkán gyönyörű panorámája, mint azt ő megfestette híres képén,. A Görög színházat ugyan hellén telepesek emelték i.e. a 3. században, de mai romjai már a római idők emlékeit idézi. A maga korában gladiátorjátékokra is használt, csaknem 110 méter átmérőjű, több mint ötezer néző befogadására alkalmas színház a siracusai után a sziget második legnagyobbja, ahol ma is opera-és színi előadásokat, koncerteket tartanak. A várostól alig félórányi autóútra található Savona település, amelyet az Al Pacino, Marlon Brando, Coppola – és persze a Keresztapa trilógia – rajongók a világ kincséért sem hagynának ki úti programjukból. Szinte zarándokhelynek számít a kisváros főterén található Vitelli bár, amelynek tulajdonosa is ismertté vált, mégpedig azzal, hogy a filmforgatáshoz ingyen bocsájtotta a stáb rendelkezésére bárját.

Giardini-Naxos
A Taormina városának is otthont adó hegy lába alatt található üdülőváros apró kavicsos tengerpartjával, kellemes éttermeivel, és bárjaival remek választás a nyaraláshoz. Ideális bázis, kiindulópont Szicília keleti részének felfedezéséhez is. Ez a partszakasz Szicília legszebbike, nem véletlenül éppen itt alapították meg Naxos néven első kolóniájukat a görögök. Akik e kor emlékein szívesen legeltetik szemüket, azoknak érdemes felkeresni az Archeológiai Múzeumot.

Az Etna
Taorminától mintegy háromnegyed órás autóúttal érhető el a tűzhányó, amely távolról kifejezetten laposnak tűnik. Bár alacsonyabban is vannak kúpjai, ez Európa legmagasabb vulkánja, három központi krátere csaknem négyezer méteres magasságban található. Bár jóval gyakrabban tör ki a Vezúvnál, de kitörései sohasem olyan erejűek, lávája sem olyan tömény, nem kísérik hatalmas robbanások és katasztrófák, mert számtalan kráterében szerencsére elvész ördögi ereje. Kb. 1700 méterig jutnak fel a turista buszok, onnan terepjárókkal közelíthető meg a vulkán. Aki kirándulásait autóbérléssel oldja meg, annak érdemes bejárnia az Etna körüli 21 csodálatos települést is, amelyekben többek között a vulkáni kőzettől fantasztikus ízű gyümölcsök és magvak – narancs, citrom, kivi, pisztácia, őszibarack, és mandula – várnak kóstolásra.

Catania
A görögök alapította, majd a rómaiak által bekebelezett Catania a 18. század óta a sziget második legjelentősebb városa. Bár építészeti remekeit az Etna sorra igyekezett elfedni kitöréseivel, s hatalmas földrengéseknek is rendszeres epicentruma volt, a mai napig számtalan szebbnél szebb látnivalóval bűvöli el látogatóit e város, amelyet a szicíliaiak a tűzhányó fekete lányának neveznek. Itt található a világ harmadik legnagyobb római leletanyaga, 153 temploma van – közöttük a híres Szent Agáta – két római amfiteátruma, bourbon-francia időkre emlékeztető számtalan barokk emléke, a tekintélyes Ursino várról nem is beszélve. A magyar turisták számára fontos célpont már csak azért is, mert a várostól alig 20 percnyire található repülőterére – ahova a hazai utazási irodák közül például az Ariadne Travel szervezésében – hetente több charterjárat érkezik ide, és innen indulnak buszok, vonatok Taorminába, az Etnához, Siracusába Messinába, Palermóba vagy Olaszország szárazföldi úti céljai felé. Innen ágazik el az út a sziget belseje, többek között Enna városa felé is.

Siracusa
Siracusa városa és Pantalica nekropolisza a kulturális Világörökség része. A város annak ellenére, hogy 16. és 17. századi, hatalmas földrengések romba döntötték, számtalan csodálatos, görög és római kori emlékkel várja látogatóit. E városban található a sziget legnagyobb görög színháza, amely annak idején 16 ezer néző befogadására volt alkalmas, és olyan hatalmas méretű vadállat szálláshellyel épült, amekkorát a görögök sehol másutt nem építettek. A rómaiak átalakították, s alkalmassá tették cirkuszi előadások megtartására is. A közelében található kőfejtőn valaha rabszolgák dolgoztak és laktak, itt található a hatalmas, Dionüszosz füle néven vált ismertté üreg. A legenda szerint a bor és vidámság kissé kíváncsi istene azért hasította ki a hegyből, hogy az ott fogságban tartott rabjai beszélgetését kihallgathassa. A görögök az előadások idején hangeffektusok létrehozásához használták. A sziklákba vájt római amfiteátrum Olaszország harmadik legnagyobb amfiteátruma, az i.e. 2. században épült, a monda szerint áldozati oltárán II. Hieronümosz egyszerre 450 bikát áldozott fel istenei kegyének elnyerésére.
A dór stílusú, i.sz. 6. században épült Apollón templom a bizánciak, majd később az arabok tetszését is elnyerte, hiszen ők is előszeretettel imádkoztak benne saját istenükhöz. Érdemes felkeresni a dór oszlopokkal díszített, úgynevezett Arkhimédesz sírkövet, és a várostól mintegy 3 km-re található Zeuszt templomot is.
A katedrális Ortygia szigetén található, amelyet a várossal egy híd köti össze. Az 5. századi Apolló templom, alapjaira a 7. században épült templom ötvözi a régi kultúrák – dór, jón, normann és keresztény elemek – keveredését. A Szent Lucia bazilika a monda szerint azon a helyen épült fel, ahol 303-ban mártírhalált halt Szent Lúcia. Altemplomában találhatók a szent katakombái. Mai külsejét 15-16. századi építészmestereknek köszönheti.

Érdekességek
A különleges díszítésű szamár kordék hagyománya a normann időkre nyúlik vissza. Kedvcsinálónak képekkel és bővebben információkkal szolgál a http://www.bestofsicily.com/carts.htm oldal.

Az 1950-es évekig játszott Opera dei Pupi, a jellegzetes, fából kézzel készített marionett bábok, az azokkal előadott verses, gúnyos darabok hagyománya, 2001 óta az UNESCO világörökség eszmei értékei közé tartoznak. http://www.toursicily.com/sicily-teatrodeipupi.html

Tudta, hogy a fagylalt Szicíliából indult világhódító útjára?

A fényképezés szerelmesei örömmel tapasztalják, hogy a sziget házait látványos falfreskók díszítik, különleges hangulatot adva a településnek.

Híres szicíliai kézimunka fellegvára a sziget keleti részében Sortino, a kerámiáké pedig Burgio, Caltagirone, Patti, Santo Stefano di Camastra and Sciacca települések.

Önálló nyelv
A szicíliaiak többsége kétnyelvű, beszéli az olasz és a szicíliai nyelvet is. Utóbbi egy olyan önálló, görög, katalán, arab és spanyol hatásokat is mutató újlatin nyelv, amely nem az olasz nyelv származéka. Mintegy negyedmillió szóból álló, különálló nyelv, amit gyakran csupán nyelvjárásként kezelnek, noha annál sokkal több.

Egy kis történelem
Az első, jellegzetesen tengerparti városok – Siracusa, Messina, Lentini, Naxos és Catánia – megalapítása i.e. 8. századra tehetők, és a görögöknek köszönhetők. Későbbi meghódítói között ott voltak a türannoszok (zsarnokok), a rómaiak, akik három győztes hadjáratot követően tették provinciává a szigetet. A birodalom bukása után a bizánciak, aztán az arabok következtek, majd a 11. században a pápa megbízásából a keresztesek. 1130-ban alakult meg Szicíliai Királyság, amelynek első uralkodója a hadjáratot vezető II. Ruggero (Roger) lett, aki a királyság területét Albánián át az afrikai partokig növelte. A palermói udvar hamarosan kulturális központtá vált, tudósok és művészek özönlöttek ide. A 13. század elején Szicília királya a német-római császárság feje, II. Frigyes lett, akinek udvartartása révén meghonosodott a szigeten a reneszánsz kultúra és építészet. Mivel halála után a francia király testvére, Anjou Károly kapta meg a trónt, így a szigetet ellepték a franciák, amit szicíliaiak igencsak rossz szemmel néztek. Fel is lázadtak, az eseményt a történelem szicíliai vecsernye néven tartja számon. A nemesség segítségével a koronát házasság révén „kiérdemlő”, de többségében gyengekezű uralkodókkal bíró házat alapító Aragóniai Péter került trónra. Évszázadokon át hatalmi-és érdek harcok, népfelkelések jellemezték a Nap szigetét. Az 1848-as európai forradalmi fellángolások Szicíliát sem kerülték el, s csak Garibaldi 1860-as partraszállását követően vált Szicília és Dél-Itália az éppen egységbe tömörülő Olaszország része. Mindazonáltal így is újabb, mintegy 180 évbe telt, mire különleges alkotmányával megalakult az autonóm Szicíliai Tartomány.

forrás: www.goutazas.hu