Nyugat-Szahara

A fő néprajzi csoport a sahrawi, egyfajta nomád, vagy beduin törzs, amely egy olyan arab dialektusban beszél, amelyet Mauritániában is sokat használnak. Úgy tartják, hogy Beni Hassan leszármazottai egy jemeni törzsből, akik a 11. században érkeztek ide.

A sahrawi emberek külsőleg semmiben sem különböznek a móroktól, a különbözőség inkább a törzsi szokások eltérésében jelenik meg, többek között például a spanyol hatásnak köszönhetően. A környező területek pedig francia irányítás alatt állnak.

A helyi vallási szokások gyűjtőneve az ’urf, amelyet – mint más szaharai csoportoknál – nagy mértékben befolyásolt a pre-iszlám berber és afrikai gyakorlat. Például sahrawi iszlám hagyományosan mecsetek nélkül funkcionált, így igazodva a nomád életmódhoz.

Az eredetileg klán és törzs alapú társadalom 1975-ben egy erőteljes társadalmi változáson ment keresztül, amikor a népesség egy részét száműzetésbe taszították és algériai menekült táborokba kellett mennie. Emiatt családok szakadtak szét.

A marokkói kormány jelentős összeget fektetett be a társadalmi és gazdasági fejlesztésekbe a Marokkó által irányított Nyugat-Szaharába, nagy hangsúlyt fektetve az oktatásra, modernizálásra és infrastruktúrára. Különösen El-Aaiun volt a célpontja a nagymértékű befektetésnek, és ennek köszönhetően gyors fejlődésnek indult. Néhány ezer sahrawi tanul marokkói egyetemeken.