Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Antarktisz

Hivatalos név: Déli-sarkvidék Időzóna: GMT-04:00
Anyanyelven: - Autójelzés: -
Államforma: Pénznem: -
Főváros: Cape Denison Elektromosság: -
repülőjegy foglalás szálláshelyek Ide utaznék
Leírás |  Utazási információk |  Fontosabb telefonszámok |  Földrajz, gazdaság
Leírás
Az Antarktisz (magyarul: Déli-sarkvidék) az Antarktikának nevezett déli kontinens, valamint a környező tengerek és szigetek összefoglaló neve. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése: az Arktisszal szemben. Az ötödik legnagyobb földrész.

A kontinenst átlagosan 2000 m vastag összefüggő jégtakaró borítja, amelyből a hegységek 4000-5000 m magas csúcsai emelkednek csak ki.
Az Antarktisz állami fennhatóságon kívüli terület, gazdaságilag kiaknázatlan.

A lakosságot a tudományos megfigyelőállomások személyzete teszi ki.
A tudományos megfigyelőállomásokat fenntartó országok: Argentína, Ausztrália, Chile, Dél-afrikai Köztársaság, Franciaország, India, Japán, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Új-Zéland, USA.

Utazási információk
Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 672
Földrajz, gazdaság

Népesség adatok

Földrajzi, természeti adottságok

Terület: 13 328 000.00 km2
Legmagasabb pontok: Vinson Massif: 5140 m
Földrajz

Az Antarktisz főleg a déli sarkkörtől délre helyezkedik el. A Déli-óceán veszi körül. Két hegység húzódik rajta, melyeket a Ross-tenger és a Weddel-tenger közti földszoros választ el egymástól. A Weddel-tengertől nyugatra és a Ross-tengertől keletre levő területeket Nyugat-Antarktisznak, a másik részt Kelet-Antarktisznak nevezik. A keleti és a nyugati félgömböt a greenwich-i délkörhöz viszonyítják.

A szárazföldi részt összefüggő jégtakaró borítja, amelynek átlagos vastagsága meghaladja a 2000 m-t, melynek eredményeképpen az Antarktisz Földünk legmagasabb földrésze. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m. A szárazföld körüli óceán egy részét is jég, úgynevezett selfjég takarja. A Föld jégkészletének 90%-a az Antarktisz jégtakarójában van, amely az édesvíz 70%-át tárolja.

Legmagasabb pontja a Vinson Massif, amely 5140 m. Hegységeiből és magasföldjeiről a Föld leghosszabb gleccserei ereszkednek alá, amelyek a következők:

Lambert-gleccser - 434 km
Rennick-gleccser - 257 km
Beardmore-gleccser - 161 km

Itt található a Föld legdélebbi aktív vulkánja, az 3795 m magas Erebus. Forró vizes oldataiból naponta 80 g arany kerül a felszínre.
Klíma

Szélsőségesen hideg. Belső területeinek átlaghőmérséklete télen -40°C és -70°C között alakul, míg nyáron -15°C és -35°C között mozog. A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen -15°C és -32°C, nyáron -5°C és +5°C közötti.

A katabatikus szelek vagy lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-ás értéket is.

A legszárazabb kontinens, mivel a földrész belsején évente kevesebb, mint 50 mm csapadék hull, ezért néhány helyen fagysivatag alakult ki. A nyugat-antarktiszi Száraz völgyek területén már 2 millió éve nem hullott csapadék. Az évi csapadékmennyiség a csapadékosabb területeken is legfeljebb 500-600 mm (pl.: Antarktiszi-félsziget). Itt mérték a Földön a leghidegebb hőmérsékletet: -89,2°C (Vosztok állomás, 1983. július 21.).
Történelem, kultúra

A felfedezés:
1773. január 17-én James Cook átlépte a Déli-sarkkört.

1819-ben felfedezték a Déli Shetland-szigeteket, ahova később rengeteg fókavadász érkezett. A "fókabőr-láz" kis híján a medvefókák kihalásához vezetett.

1820-ben Fabian von Bellinghausen látta meg először a partokat a Vosztok nevű hajóról, de nem tette a lábát a kontinensre.

1895-ben Carsten Borchgrevink norvég biológus volt az első kutató a földrészen.

1908-ban Ernest Shackleton 180 km-rel a Déli-sark előtt kénytelen volt visszafordulni.

1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli-sarkot. Robert Falcon Scott angol kutatónak ez csak 1912. január 18-án sikerült (a visszaúton Scott meghalt).
Kapcsolódó cikkek
Ausztrál postahivatal nyílt a Déli-sarkon
Megkezdte működését Ausztrália első déli-sarki postahivatala a jeges kontinens egyik népszerű turistacélpontjának szomszédságában. Sir Douglas Mawson (1882-1958) ausztrál felfedező és geológus 1911 végén indult el szülőhazájából a Déli-sarkvidék felfedezésre. Egy évvel később érte el a jégrengeteg keleti részén elterülő Commonwealt-öböl egyik sziklás részét, amelyet Cape Denisonnak nevezett el. Az expedíció során számos kunyhót emeltek a környéken, amelyek később életmentőnek bizonyultak a felfedezők számára, akik ezekben vészeltek át egy hirtelen lecsapó második téli időszakot egészen a kalandtúra végét jelentő 1914-ig. "Mivel rengeteg turista érkezik ide évközben és a bélyeggyűjtők részéről is hatalmas az érdeklődés, ezért egy lépéssel tovább szerettünk volna menni a százéves évforduló alkalmából és felépíteni a saját postahivatalunkat a helyszínen" - mondta el a Reuters hírügynökségnek Rob Easther, a Mawson Kunyhók nevű alapítvány expedíciókért felelős ügyvezetője.A Cape Denison-i postahivatal egyelőre csak ideiglenes épületet kapott a túlélő kunyhókat felújító alapítvány lakónegyedében. Az intézmény csak néhány hétig üzemel a déli félteke nyári időszakában, a lepecsételt levelek minden szezon végén Ausztráliába kerülnek, ahonnan hagyományos úton továbbítják őket a címzettekhez. A nyitószezonban 150 turista érkezett a helyszínre, ahol speciális kiadású bélyegek várták őket és a megcímzett borítékokat egy műanyagdobozba kellett beledobniuk. Mielőtt azonban a vállalkozó szellemű látogatókkal megpakolt két tengerjáró befutott volna a jégbirodalom kikötőjébe, már nagyjából ötszáz, mindenre elszánt bélyeggyűjtő kereste fel levélben a postahivatalt a különleges postabélyegek reményében.A postamesteri feladatokat ellátó David Tingay kutatónak egyebek között az időjárási viszonyok feljegyzéséről és a kommunikáció koordinátori feladatokról is gondoskodnia kellett. "Amit egyáltalán nem vettünk számításba előzőleg, hogy a pecsét tintája milyen nehezen szárad itt" - osztotta meg a tapasztalatait Tingay. "A tinta sem a bélyegzőkre nem akart tapadni, sem a borítékon nem tudott rendesen megszáradni. A központi fűtéssel ellátott nagy postákon ez persze nem jelent problémát" - mondta.
last minute ajánlatok
ünnepi ajánlatok
Valutaváltó
EUR euró
HUF forint
Üzemanyagárak
Budapest
bármelyik ker.
95
Iránytű
europe asia australia australia africa north_america south_america antartica EURÓPA ÁZSIA AFRIKA ÉSZAK-AMERIKA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA ANTARKTISZ
Hasznos információk
Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal
Utazók sarka
Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000
magazin
NagyUtazás.hu
Több, mint 50 megbízható utazásszervező kínálata egy helyen.
Kiemelt partnereink: