Antarktisz

Ország előhívó: 672

Népesség adatok

Földrajzi, természeti adottságok

Terület:	13 328 000.00 km2
Legmagasabb pontok:	Vinson Massif: 5140 m

Földrajz

Az Antarktisz főleg a déli sarkkörtől délre helyezkedik el. A Déli-óceán veszi körül. Két hegység húzódik rajta, melyeket a Ross-tenger és a Weddel-tenger közti földszoros választ el egymástól. A Weddel-tengertől nyugatra és a Ross-tengertől keletre levő területeket Nyugat-Antarktisznak, a másik részt Kelet-Antarktisznak nevezik. A keleti és a nyugati félgömböt a greenwich-i délkörhöz viszonyítják.

A szárazföldi részt összefüggő jégtakaró borítja, amelynek átlagos vastagsága meghaladja a 2000 m-t, melynek eredményeképpen az Antarktisz Földünk legmagasabb földrésze. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m. A szárazföld körüli óceán egy részét is jég, úgynevezett selfjég takarja. A Föld jégkészletének 90%-a az Antarktisz jégtakarójában van, amely az édesvíz 70%-át tárolja.

Legmagasabb pontja a Vinson Massif, amely 5140 m. Hegységeiből és magasföldjeiről a Föld leghosszabb gleccserei ereszkednek alá, amelyek a következők:

Lambert-gleccser - 434 km
Rennick-gleccser - 257 km
Beardmore-gleccser - 161 km

Itt található a Föld legdélebbi aktív vulkánja, az 3795 m magas Erebus. Forró vizes oldataiból naponta 80 g arany kerül a felszínre. Klíma

Szélsőségesen hideg. Belső területeinek átlaghőmérséklete télen -40°C és -70°C között alakul, míg nyáron -15°C és -35°C között mozog. A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen -15°C és -32°C, nyáron -5°C és +5°C közötti.

A katabatikus szelek vagy lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-ás értéket is.

A legszárazabb kontinens, mivel a földrész belsején évente kevesebb, mint 50 mm csapadék hull, ezért néhány helyen fagysivatag alakult ki. A nyugat-antarktiszi Száraz völgyek területén már 2 millió éve nem hullott csapadék. Az évi csapadékmennyiség a csapadékosabb területeken is legfeljebb 500-600 mm (pl.: Antarktiszi-félsziget). Itt mérték a Földön a leghidegebb hőmérsékletet: -89,2°C (Vosztok állomás, 1983. július 21.). Történelem, kultúra

A felfedezés:
1773. január 17-én James Cook átlépte a Déli-sarkkört.

1819-ben felfedezték a Déli Shetland-szigeteket, ahova később rengeteg fókavadász érkezett. A "fókabőr-láz" kis híján a medvefókák kihalásához vezetett.

1820-ben Fabian von Bellinghausen látta meg először a partokat a Vosztok nevű hajóról, de nem tette a lábát a kontinensre.

1895-ben Carsten Borchgrevink norvég biológus volt az első kutató a földrészen.

1908-ban Ernest Shackleton 180 km-rel a Déli-sark előtt kénytelen volt visszafordulni.

1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli-sarkot. Robert Falcon Scott angol kutatónak ez csak 1912. január 18-án sikerült (a visszaúton Scott meghalt).