Ide utaznék Rangoon

Általános leírás

Délidőben egyszerre két irányból is vakítja a napfény a Rangoon folyó bal partján elterülő város törékeny termetű lakóit. Az egyik nap magasan áll az Andamán-tenger fölött, a másik az előző izzó tükörképeként ragyog a 98 méter magas Sve Dagon-pagoda fényes tetejéről. A már messziről látható építmény a világ legpompásabb buddhista szentélyeinek egyike, melyet Rudyard Kipling, A dzsungel könyve szerzője "elbűvölően ragyogó szépségnek" nevezett.
A nyugati irodalomban az olyan helyek nevéhez, mint Rangoon, távol-keleti varázs és leselkedő veszélyek képzetei társulnak. Burma a második világháború után is meglehetősen titokzatos országnak számított. A kíméletlen brit gyarmati uralom (1885-1947) emléke arra ösztönözte a független Burma vezetőit, hogy tartsák távol magukat a nagyhatalmaktól, a jelenlegi katonai diktatúra pedig 1962-1975 között mindent megtett a nyugati látogatók beutazásának megakadályozása érdekében. A titokzatos Rangoont és az ország más nevezetes helyeit alig két évtizede kereshetik fel a turisták. (Az ország és a főváros nevét a diktatúra 1988-ban Mianmarra, illetve Yangonra változtatta.)

Rangoonra kényelmes élettempó jellemző
Négymillió lakosa ellenére Rangoon utcai életét még ma is az a nyugodt, kényelmes tempó jellemzi, amelynek már rég nyoma sincs más ázsiai nagyvárosokban. Sokat utazók meglepődve tapasztalják az itt élő nép kedvességét és udvariasságát. A hagyományos érintkezési formák előírják az udvariasságot, a nők tiszteletét és a csendes, visszafogott, sohasem tolakodó viselkedést.
A város keletkezésének idejéről nem tudni bizonyosat; burmai források szerint már a Kr. e. 5. században volt itt település. A középkorban a Sve Dagon-pagodáról elnevezett falu állt a helyén. A városkép hűen őrzi a letűnt korok bélyegét. A folyón a fából készült lakóhajók mellett még ott ringatóznak az elegáns, enyhén hajlított csónakok, melyeknek formája évezredek óta mit sem változott. A gyarmati korszakra Viktória-stílusú homlokzatokkal, különös erkélyekkel és templomra emlékeztető díszítményekkel ékes épületek emlékeztetnek. (A brit uralom hagyatéka az ismét megnyitott The Strand elnevezésű luxushotel.)
A város kellemes légköréhez a sok fa és a rengeteg, barátságosan mosolygó Buddha-szobor is hozzájárul. A légikikötőtől nem messze valóságos szabadtéri múzeum van a vallásalapító inkarnációiból. Az egyik kolostor "ötemeletes" ülő Buddhája 20 méter magas, ám a néhány utcával odébb magasodó fekvő Buddha méretei ezt is túlszárnyalják. A városra mégis a harang formájú, hegyes csúcsban végződő sztúpák a legjellemzőbbek. Némelyikben buddhista ereklyék vannak, többségüket azonban vallásos események emlékére állították. Rangoon jelképe, a Szinguttara-dombon álló Sve Dagon-pagoda is sztúpa alakot formáz. Legendás keletkezéstörténete két kereskedőről szól, akiket 2500 évvel ezelőtt Buddha nyolc hajszálával ajándékozott meg, azzal a kéréssel, hogy egy ereklyetartóban őrizzék meg az utókor számára. Amikor a férfiak a kérésnek eleget téve Buddha hajszálait elhelyezték az előkészített házikóba, csoda történt: a hajszálakból szikrázó sugarak törtek elő, a vakok hirtelen látni, a süketek hallani kezdtek, a némák megszólaltak, a föld megremegett, drágakövek hullottak az égből, minden fa egyszerre borult virágba és termett gyümölcsöket.

Színarany kupolás szentély
A valóságban az Aranysztúpát valószínűleg a 6. és a 10. század között emelte a mon nép. A régészek feltételezése szerint az ereklyét rejtő épület akkor még csupán néhány méter magas volt, és később hosszú időre benőtte az őserdő. Századok múltán a burmai királyok parancsára ismét kiszabadították a szentélyt az őserdő rabságából, és mai terjedelmére nagyobbították meg. Sinszobu mon királynő a szentély "felöltöztetéséhez" a saját testsúlyának megfelelő aranymennyiséget ajándékozott, mire a leánya és a veje a súlyukat négyszer meghaladó aranyat adtak. (A szentély kupolájának súlya ma mintegy 53 tonnát tesz ki.)
A csodálatos templomokkal, kolostorokkal, lenyűgöző szobrokkal és kisebb sztúpákkal körülvett arany ereklyetartót a burmaiak nemzeti szentélyként tisztelik. Itt, magasan a város fölött támadták meg a szabadságharcosok 1824-ben első ízben a brit katonaságot. A britek 1929-ben lemondtak a szent domb további ellenőrzéséről, és 1947-ben teljesen kivonultak az országból. Távozásukkal kettős értelmet nyert Rangoon új elnevezése: a város melletti folyó, Jan Gon (Yangon) neve ugyanis azt jelenti, hogy "az ellenségeskedés vége". Egyéb

Borravaló: A nyugati értelemben vett borravalót nem ismerik, de a bürokratikus eljárásokat meggyorsítandó ajánlatos apró ajándékokkal kedveskedni (pénz, cigaretta vagy öngyújtó formájában).