Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Vatikán város

Általános leírás

Szent Péter tér (Fiazza San Pietro)
Az 1667-ben befejezett építményt Bernini tervezte. Az óriási ovális alakú teret oszlopsorok veszik körül, 4-4 sor dór oszlop (összesen 284) és pillér (88 darab). Középen egy obeliszket láthatunk, amelyet i. e. 37-ben Heliopolisból hoztak Rómába. Két szökőkút hangsúlyozza még a tér hossztengelyét (340 m hosszú), amit Bernini fehér kövekkel geometrikusan tagolt. A kutak közelében egy kis kerek márványlap jelöli a földön azt a pontot, ahonnan nézve a kolonnád négy oszlopsora eggyé olvad össze: ez egyúttal az ellipszis gyújtópontja. Az Angyalvárból a haránttengelyhez (240 m széles) vezet a Via Bella C'onciliazione, amely 1930-ban az egyház és az állam megbékélése (conciliazione) alkalmából készült. Bernini művének zártságát az út szakítja meg.
A kereszttengely a szemközti oldalon egy enyhén emelkedő trapézban folytatódik, amely a Szent Péter-templomra nyílik, és azt így rendkívül hatásosan kiemeli. A tetőballusztrád 140 szent szobrával fogja össze az egész építmény összhatását. Péter és Pál apostol 19. sz.-i szobra szegélyezi az előcsarnokba vezető lépcsőt.

Szent Péter bazilika (Basilica di San Pietro)
A bazilika megtekintése ingyenes, a kincstár 3 USD, a kupola 3 USD. Nyitva naponta 7-19-ig. Közlekedés: metró: Ottaviano-S. Petro megállóig.

Története: Néró keresztényüldözésének áldozataként 67-ben feszítették keresztre és temették el Szt. Péter apostolt. Sírja ókeresztény zarándokhellyé vált, majd Constantinus 313-as türelmi rendeletét követően építették fel itt a régi Szt. Péter-bazilikát. Az öthajós épületet római bazilikastílusban épült, kupola nélkül, viszont egy kereszthajóval; az akkori bazilikát 326-ban Szilveszter pápa szentelte föl.
Szt. Péter apostol temploma a kereszténység második legnagyobb temploma volt (a Lateráni Megváltó temploma után), amelyet művészi mozaikok, festmények és szobrok gazdagon díszítettek. A templom falai az évszázadok során oly omladozóvá váltak, hogy a 14. sz.-i restauráció ellenére újjáépítés vált szükségessé. Noha már V. Miklós pápa terveztette, csak II. Gyula, az energikus építkező ideje alatt indulhatott meg az építkezés. Ő Bramante építőmestert bízta meg, aki egy hatalmas görög kereszt alapú templomot tervezett félgömbkupolával borítva. A bazilikára egy Pantheon-méretű kupolát építeni kézenfekvő és tipikus reneszánsz álom volt. A tervekből csak a négy pillér készült el; Bramante 1514-ben bekövetkezett halála után Raffaello és Sangallo vette át az építkezés vezetését. Eleget téve a klérus, a világ legnagyobb templomára vonatkozó, még nagyobb befogadóképességet igénylő kívánságának, egy hosszanti hajót terveztek, s így az alaprajzot latin keresztté módosították.

Ez azonban nem készült még el, amikor 1546-ban Michelangelo nyerte el a megbízatást. Ő ismét görög keresztet akart, de nem Pantheon-mintájú félgömbkupolával, hanem, mint azt Brunelleschi a firenzei dómon kivitelezte, a boltozatot egy henger alakú dobbal (tambur) megemelve. Ezt a tervet csak Michelangelo 1564-ben bekövetkezett halála után Vignola, Domenico Fontapa és Giacomo Bella Porta tudta befejezni, 1590-re. V. Pál pápa ismét hosszanti hajót kívánt; így Carlo Maderna meghosszabbította Michelangelo építményét, és megtoldotta egy előcsarnokkal 1614-ben. Így nyerte el mai formáját. VIII. Urbán pápa (1623-1644) a régi Szt. Péter-templom felszentelésének 1300. évfordulóján, 1626ban szentelte fel a bazilikát.

Előcsarnok: két-két pillér szegélyezi a középső nyolc oszlopot, amelyet a timpanon zár le. Az architráv fölött levő keskeny attikát a Megváltó, Keresztelő Szt. János, és az apostolok (kivéve Péter) szobrai díszítik, míg a sarkokon órákat láthatunk. Az architráv alatt levő kilenc ablak közül a középsőből osztja a pápa az "urbi et orbi" áldást; amikor a konkláve pápaválasztásra összeül, az újonnan választott főpásztor nevét is innen hirdetik ki.

Öt kapun keresztül juthatunk az előcsarnokba, amelyet pompás díszítésű stukkómennyezet borít. Jobbra Bernini műve, a Constantinus-szobor, balra pedig Nagy Károly lovas szobra áll.
Öt portál vezet a templom belsejébe, a jobb szélsőt Posta Santa ("Szent Kapu")-nak hívják, mert azt csak a szent évben nyitják ki. A középső firenzei bronzmunka, hat mezőben ábrázolja Jézus, Mária, Péter és Pál apostolok életét és halálát. Ez a műalkotás még a régi Szent Péter-bazilikából származik, ugyanúgy mint a vele szemközt látható Navicella ("Ladik") mozaik, mely Giotto munkája, amelyen a hitetlen fiatalok Jézus vízen járását csodálják.

Az épület belseje: Ha az ember belép a kereszténység legnagyobb templomának középső kapuján, engednie kell a hatalmas tér hatásának, és el kell időznie a padlózatba süllyesztett kerek porfírtáblákon: ezek a régi Szt. Péter-templomban a főoltár előtt feküdtek, és rajtuk koronázták császárrá 800 karácsonyának éjszakáján Nagy Károlyt. A hajó óriási oszlopai tartják az aranyozott dongaboltozatot; padlózata hosszirányban a világ templomai között az egyik legnagyobb. A főhajó terének homlokvonala a megfigyelő tekintetét a fénnyel elárasztott kereszthajóra és a főoltárra vonja, amelynél csak a pápa celebrálhat misét. Az oltár Szent Péter sírja fölött áll, Bernini tervezte a négy, egyenként 29 méter magas, csavart oszlopot, amelyek a haldachint tartják.
A főhajón keresztül a pápai oltár felé haladva, jobbra a negyedek oszlopon egy szobor érdemel különös figyelmet: ez az ülő Péter apostol. A szobor annak az Arnolfo di Cambio 13. századi szobrásznak és építésznek az alkotása, aki Rómában a gótikus építészeti és szobrászati elemeket először alkalmazta.
A kupolacsarnok végén a Szent Péter-templom szentélyét érjük el. Az apostol sírja a főoltár alatt fekszik, amely fölött Michelangelo világhírű kupolája, Róma városának és az egész kereszténységnek a jelképe magasodik.
A templom belső terének ilyen áttekintése után az egyik oldalhajón keresztül jutunk vissza a homlokzati falhoz. A Szt. Péter-templomban műalkotások százai találhatók, közülük csak a legfontosabbakat említjük meg.
A jobb oldali mellékhajó első kápolnájában (Capella delta Pieta) látható a kétségtelenül legtöbbet csodált alkotás: Michelangelo Pitetája, amelynek elkészítésén 25 évig dolgozott a művész. A szobrot állandóan emberek tömege veszi körül Az 1500-ban befejezett márványszobor megalapozta Michelangelo hírnevét, és ez az egyetlen olyan mű, amit a művész szignált (a Madonna vállpántján). Szemben, az első oszlopon, egy relief mutatja a svéd Krisztina királynő emlékét. Az emlékművel szemben van a Bernini által ovális alaprajzúra tervezett Capella San Nicola, amelyhez a Sebestyén-kápolna (Capella di S. Sebastiano) csatlakozik. A nagy mozaik a szent vértanúságát ábrázolja, az emlékműveket XI. Pius és XII. Pius pápáknak ajánlották. A második oszlopon ismét egy Bernini-mű található, amely a Szt. Péter-templom belsejének egyik meghatározó darabja: Toszkánai Matild grófnő emlékműve. Az övé volt Canossa vára, ahol IV. Henrik német császár "Canossát járva" VII. Gergely pápánál elérte az egyházból való kiközösítés visszavonását.

A Szentség kápolnát (Capella del SS. Sacramento) Borromini díszes bronzrácsa zárja le, az aranyozott bronzszentségtartó ismét Bernini műve. A Gregorián-kápolnát (Capella Gregoriana) Michelangelo tervezte, mozaikokkal és márvánnyal velencei művészek díszítették.

A kupolacsarnok (amelyben a pápai főoltár áll) négy oszlopa (71 méter magasak) tartja a kupolát, amelynek alsó körére Krisztus szavait vésték ("Te vagy Péter, kire, mint sziklára, építem egyházamat, és Neked adom a mennynek kulcsait"). A négy oszlopra Bernini fülkéket és loggiákat épített a régi Szt. Péter-templom oszlopaiból. A kápolnákban találhatóak a templom legszentebb ereklyéi: St. Longinus lándzsája, amellyel a kereszten függő Krisztust átdöfte, Szt. Andrásnak, Péter testvérének a feje, Szt. Veronika kendője, a kereszt egy darabja, amelyet St. Helena császárnő Jeruzsálemből hozott magával. A Longinus-oszlopon található a már említett ülő Péter-szobor, és az oltár előtt jut be az ember a "Confessio"-ba, az apostolsír helyére. Itt térdel VI. Pius pápa két aranyozott ércajtó előtt, amelyek a régi Szt. Péter-templomból származnak, és az apostol sírjához vezetnek. A márványszobor Casanovából származik, a sír bejárata a vatikáni barlangok felett helyezkedik el.

A főhajó a magasabban fekvő kórusban, a Triburtalban végződik, ahol a Cattedra Petra, Péter püspöki széke található. A négy egyházatya, Ambrosius, Augustinus, Athanasius és Chrysostomus tartja Péter bronzzal borított székét; angyalok és puttók népesítik be az aranyozott égboltot, ahol a kulcsok a mennyországot, a galamb pedig a Szentlelket szimbolizálja. A szenvedélyes, mozgalmas tájképet Bernini 1665-ben fejezte be. Ezt a csoportot két díszes sírkő szegélyezi: jobbról VIII. Orbán pápa sírköve, szintén Bernini alkotása, balról III. Pál pápa sírköve Giacomo delta Portától.

A bal oldali mellékhajóban visszaindulva először egy XIX. sz.-i műalkotást, VIII. Pius pápa sírkövét láthatjuk; itt van a sekrestye és a kincstár (Tesoro di San Pietro) bejárata is. A sekrestye bejáratától jobbra található a Szt. Péter-templomban eltemetett pápák névsora.

A bal oldali mellékhajóban a Klement-kápolna (Capella Clementina) oltára alatt nyugszik Szt. Gergely pápa. VII. Pius pápa szomszédos sírkövét 1823-ban a neoklasszicista dán szobrász, Thorwaldsen készítette. A gazdagon díszített Kóruskápolnában (Cappella del Coro) áll a Szt. Péter templom egyik legjelentősebb, még a régi templomból származó műremeke: Antonio Pollaiuolo szobrász 1498-ban befejezett, VIII. Ince pápa számára készített bronz síremléke.

Az átjáróban az 1954-ben szentté avatott X. Pius pápa emlékműve előtt haladunk el. A Capella delta Presentazione nevű kápolnában látható XV. Benedek pápa sírköve, valamint egy relief, amely XXIII. János pápát mint prédikátort ábrázolja. A kupolafeljárat mellett érjük el a Keresztelőkápolnát (Cappella Battistero); az ott található keresztelőmedence egy csavart antik porfírszarkofág, amelyre Carlo Fontapa egy díszes bronzfedelet helyezett.

Kupola: Csigalépcső vagy felvonó visz a bal mellékhajó kupolafeljáratától a Szt. Péter templom tetejére és kupolájára. Ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni, mert így többek között az óriási épület architektúrájába is bepillantást nyerhetünk. A homlokzat mellvédjéről érdemes a Szt. Péter teret felülről megtekinteni. A kupola külső és belső fala között 2 galéria van; 53 ill. 73 m magasságból is tanulmányozhatjuk a kupolacsarnok mozaikját és a főoltárt. A laternából 123 m magasból láthatjuk a város és környéke nem mindennapi panorámáját.
Vatikán

A világ legkisebb állama - Stato della Citta del Vaticano - 440 000 négyzetméteren terül el. Vatikán területén található a vatikáni palota és a Szt. Péter Bazilika is; a közel 900 lakóból mintegy 900 vatikáni állampolgár. Vatikán ma a katolikus egyház igazgatási központja. Saját diplomáciai képviselettel, postával, vasútállomással, bankkal, újsággal ("Osservatora Romano") és saját adóállomással rendelkezik. Az államelnök a pápa, kinek a választókardinálisok mint miniszterek vannak alárendelve. A biztonságról az ún. "svájci gárda" gondoskodik, kiknek festői egyenruháját Michelangelo tervezte. Vatikán minden formalitás nélkül az olasz vámterülethez tartozik, be lehet lépni területére.
Mai formájában a Vatikán 1929 óta létezik. Az egyházállam 1870-ben vesztette el birtokait, melyekért az új olasz állam a lateráni egyezmény alapján jelentős anyagi kártérítést fizetett. Vatikánhoz, saját állami területén kívül, több római templom tartozik, valamint hozzá csatolódik a pápai nyári lak, Castel Gandolfo is.

Vatikáni palota
A konstantini idők óta pápai rezidenciaként szolgáló Lateráni Palotát a pápák, Avignonból Rómába való visszatérésük idejében lerombolták. 1377-ben indulhatott csak újra az építkezés a mai helyen, a Szt. Péter templom közelében, ahol mindig is állt egy egyszerű lakóhely a pápák számára. Az antik időkben ez a terület, mint "ager vaticanus" (vatikáni szántóföld), kívül esett Róma városfalán. Néró császár uralkodása alatt egy cirkuszt építtetett ott, melyben Péter apostol is halálát lelte. Az ő sírköve fölé épült a régi Szt. Péter-templom.
A mai vatikáni palota építése 1450-ben kezdődött. Azépület középkori elődjéből már nem áll semmi. Az északi, Szt. Péter-templomhoz csatlakozó épületrészek a 15. sz. második felében épültek: Borgia-lakrész, a stanzák és a Sixtusi-kápolna; a kertháznak tervezett Belvedere-t 1492-ben fejezték be. A Domenico Fontapa által vezetett átépítés azokat az épületrészeket eredményezte, melyek még ma is a Cortile del Belvedere és a Cortile delta Pigna körül állnak; ehhez jött még 1822-ben a Braccio, mely a könyvtár és a Cortile delle Pigna között áll. A 18. sz. végén és a 19. sz. elején épültek a vatikáni antik gyűjtemény részére a klasszicista termek, melyek a Cortile delta Pigna északi oldalán találhatóak. A képtár (Pinacoteca) 1932-ből származik.

A Vatikán állam alábbi épületeit engedély nélkül lehet látogatni: Szt. Péter templom, Vatikáni múzeumok és a Campo Santo Tautonico (németek temetője; a Szt. Pétertemplom homklokzatától balra lehet elérni). A többi épületet, valamint a vatikáni kerteket csak engedéllyel lehet látogatni.