Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Mexikóváros

Általános leírás

A latin-amerikai nagyváros egy azték város romjaira épült

Ha a városoknak van lelkük, akkor az Mexikóváros és több mint 20 milliónyi lakosa esetében bizonnyal a Plaza de la Constitución, a Zócalo feketés kockakövekkel burkolt hatalmas térsége alatt lakozik. Az Alkotmány tér terjedelme a velencei San Marcóra emlékeztet, s akárcsak az utóbbit, e teret is tiszteletet parancsoló épületek foglalják keretbe, köztük Latin-Amerika legnagyobb barokk katedrálisa és a Diego Rivera híres falfestményeivel díszített kormányzói palota. S bár láthatatlanul, de ugyanolyan szilárdul őrzi a mexikóiak tudata a Zócalo hajdani indián templomait és nemesi palotáit is. Mert valamikor éppen ezen a helyen volt az azték főváros, Tenochtitlán központja.
Mexikóváros körülbelül 2240 méterrel a tenger szintje fölött egy nagy kiterjedésű magaslati völgyben terül el, melyet fél évezreddel ezelőtt még több sekély tó borított. A hagyomány szerint a méxica törzsből való aztékok az egyik nagy szigeten egy sasra bukkantak, amint egy kaktuszra telepedve éppen egy kígyót kebelezett be. Mivel egy ősi törzsi prófécia megjövendölte, hogy fővárosukat egy olyan mocsaras szigeten fogják megalapítani, ahol egy fügekaktuszon ülő sas kígyót tart a csőrében, az aztékok 1325-ben valóban hozzáfogtak a főváros építéséhez, melyet Tenochtitlánnak neveztek el.

Montezuma tévedése
Amikor 1519 novemberében a spanyol Hernán Cortés előrenyomult a völgyben, a csupán földgáttal körülvett város kereken 300 000 lakost számlált. A spanyolok elámultak a helység szépségén és gazdagságán. Mindenütt bámulatos templompiramisok és tornyok, kőházak és pompás kertek. Nem sok időbe telt, és a konkvisztádorok rájöttek, hogy Tenochtitlánban roppant ezüst- és aranykincseket halmoztak fel az aztékok.
Az uralkodó, Motecuhzoma (a hódítóknak egyszerűen Montezuma) barátságosan fogadta a szakállas idegeneket, és meghívta palotájába, mert isteneknek tartotta őket, akiknek megjelenését a papok megjövendölték. Az aztékok csak későn ismerték fel a "vendégek" mohóságát: a spanyolok fogságba vetették az uralkodót, hogy egyre újabb kincseket zsaroljanak ki tőle. Tűzfegyvereikkel szörnyű mészárlást rendeztek a lakosság között, és hónapokig tartó harcok és súlyos saját veszteségek után nemcsak az aztékok aranyát rabolták el, hanem országukat is elfoglalták, melyet ettől fogva spanyol tartománynak tekintettek. Montezuma 1521-ban halt meg az aztékokra nézve végzetes kimenetelű összecsapáskor.
A spanyolok kifosztották, majd lerombolták a fővárost. A pogány templomok köveit keresztény templomok és paloták építéséhez használták fel. Cortés Montezuma Új palotájának alapjaira építtette fel rezidenciáját. A lerombolt azték épületek helyén keletkezett nagy térségen emelték az "alkotmány palotáját" melyet később egy befejezetlen emlékmű talapzatáról El Zócalónak (talapzat) neveztek el.

A Templo Mayor maradványai
Az aztékok hajdani kultikus központjáról csak úgy szerezhetünk valósághű benyomást, ha ellátogatunk a Mexikóvárostól északra mintegy félórányi autóútra levő Teotihuacán híres templompiramisokhoz. A már Kr. u. 700 körül elnéptelenedett város roppant építményeinek némelyike feltehetően mintául szolgálhatott az azték városalapítóknak. A hajdani főváros, Tenochtitlán maradványait (a megmaradt alapfalakat) ma már teljesen elfedik a modern Mexikóváros épületei. Nemrég a Zócalo északkeleti sarkánál sikerült feltárni a Templo Mayor alépítményének egy részét. Az egykori városközpont nagy kettős templompiramisát - a spanyolok ezt nevezték Templo Mayornak - az Esőistennek és a Háború istenének szentelték. A hódítás után keletkezett beszámolók és rajzok megőrizték Tenochtitlán képét, és úgy ábrázolják, mint az aztékok világi és kozmológiai központját.
Mexikóváros ma büszkén vallhatja magát három kultúra őrzőjének. Békésen él egymás mellett a rangját időközben ismét visszanyert indián kultúra, a spanyol és "házasságuk" eredménye, a mexikói kultúra. A múzeumok büszkeségei közé tartoznak a hajdani nagy indián államok fennmaradt kincsei, művelődéstörténeti értékei. A spanyol gyarmati stílus emlékeit kecsesen elegáns magánházak és templomok egyaránt őrzik (a legszebbek a Plaza Santo Domingón állnak, és ugyancsak itt emelkedik az ország egyik legszebb barokk temploma is). A belle époque Európájára emlékeztet a pompás Paseo de la Reforma körút, és a szecesszió egyik elbűvölő megtestesülése, a Palacio des Bellas Artes. A modernizmus jegyében emelték a 177 méter magas Torre Latinoamericanát, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az esténként fénytengerré változó házrengetegre.
Közlekedés

Jó a légi összeköttetés a világ minden részével.
Ajánljuk

Kirándulás: Taxival vagy autóbusszal a Mexikóvárostól 48 kilométerre északra levő Teotihuacán romvároshoz.
Egyéb

Borravaló: Vendéglőkben és bárokban a számla összegének 15 százaléka. Szállodai szobalányoknak mindjárt az elején ajánlatos néhány pesót adni, ez jelentősen javítja a kiszolgálás színvonalát. Hordároknak 1 dollár jár.
Kapcsolódó cikkek
Mexicoi konyhaművészet
A mexikói konyha három fontos ételen alapszik: a tortillán, a babon és a chilin. A tortilla kicsi húspástétomos vajas sütemény magokkal megszórva. A babot általában főve, vagy fagyasztva fogyasztják, tortillával, vagy magában. Nagyon kedvelt országszerte a jugos, amely finom gyümölcslé, és az utcákon lépten-nyomon vásárolható. A mexikóiak általában a híres tequillával koktélként fogyasztják.Néhány növényi mag különös karriert fut be. A szentjánoskenyérfa-magok például annyira egyformák, hogy évszázadokon át ezekkel mérték a drágaköveket. A Theobroma cacao magját Amerika őslakói, elsősorban az azték és maja indiánok tartották nagy becsben: Mexikóban, a XVI. század elején, a kakaóbab volt a pénzgazdálkodás alapja. Ezt követően még hosszú ideig pénzként használták egész Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részének nedves trópusi esőerdő-területein, ahol a 10-15 méteres örökzöld növény őshonos.A hódítás előtti indiánvilágról szóló, színes festményekkel, rajzokkal illusztrált fakéreg kódexek élethű képet idéznek a Tlatelolko-piacról, ahol az árucikkekért kakaóbabbal fizettek. A kor e leghíresebb piactere az azték birodalom fővárosában, a mai Mexikóváros helyén, Tenocstitlánban volt.Európába Kolumbusz mások szerint Cortez hozta az első terméseket Mexikóból. Latin nevét Linné adta. A Theobroma, azaz az istenek tápláléka, találó név. Magjából készült ugyanis a mexikói indiánok ősi tápláló itala, a sokoatl. A megőrölt magokat kukoricaliszttel, vízzel, esetleg mézzel keverve, és az egyik orchidea termésével, a vaníliával ízesítve habzó italként fogyasztották. Ez volt az első csokoládéital a világon.A csokoládé tehát Mexikóból terjedt el a közép-amerikai indián civilizációkba, és Peruba is, majd Amerika felfedezésével s a spanyolok közvetítésével Európába.Utazz velünk Mexikóba!!! Utazásaink széles választékát ITT keresd!