Ide utaznék Stockholm

Általános leírás

A Mälar-tó és a Balti-tenger közötti 14 szigetre épült város a víz és a fény szimfóniája. Nyáron, amikor észak vakító napsütése visszatükröződik a svéd főváros hatalmas vízfelületein, Stockholm szinte mediterrán képet nyújt, életformája mégis nyugodt és kényelmes. Az emberek élvezik a fényt, a napsütést, kiülnek a kávéházak teraszaira, a terekre és a parkokba, játszanak vagy zenét hallgatnak.
A város története a történelem előtti idők homályába nyúlik vissza. Az első írásos emlék egy 1252-ből származó krónika, mely szerint Birger Jarl svéd uralkodó a Mälar-tó és környékének védelmére erődített várost építtetett a mai Stockholm helyén, pontosabban a Gamlastan nevű sziklás szigeten. A város gyorsan fejlődött, mert Birger szoros kapcsolatot épített ki Lübeckkel: kereskedői vámmentesen hozhatták be áruikat, sőt nagyobb számban le is telepedhettek a falakon belül. Az Óvárosban ma is áll a Hanza-városból ideköltözött németek 16. században emelt temploma, a St. Gertrudis.

A királyi palotába bárki beléphet
A sziget északi sarkán trónol a hatalmas méretű, barokk Királyi Palota, s rögtön mellette egy másik kis szigeten a svéd Parlament épülete. Ez az egyetlen királyi palota a világon, amely állandóan nyitva áll a lakosság előtt. A jelenlegi palota elődje 1697-ben leégett. Az új palota felépítése több mint 60 évig tartott, 1760-ban fejezték be.
1859-ben alapították meg a város köztisztasági hivatalát, 1861-ben vízművet és csatornahálózatot létesítettek, és a hatvanas években már gázvilágítás volt a stockholmi utcákon. A közműhálózat kiépítése alkalmat adott a belváros korszerűsítésére: számos régi házat restauráltak, de új körutakat, utcákat is nyitottak, parkokat telepítettek. A svéd fővárosban ma is szép számmal működnek olyan iskolák, múzeumok, könyvtárak és kórházak, amelyeket abban az időben emeltek.
Mivel Svédország 150 éve nem vett részt háborúban, Stockholm a világ egyik legszebb, legkorszerűbb és kulturális tekintetben legszínesebb metropolisává fejlődött. Színház- és múzeumkultúrája világszerte mintaképpé vált. Egy-egy múzeum- vagy tárlatlátogatás élményszámba megy - a gyermekek számára is.
A hatalmas Djurgården-sziget nagy részét parkok borítják. Itt van a város múzeumnegyede, többek között a világ első szabadtéri múzeuma, az 1891-ben alapított híres Skansen. Mostanáig több mint 150 épületet (a középkortól a 19. századig) hoztak ide Svédország minden részéből, tanyaépületeket, műhelyeket, melyek ma is működnek. A Nordiska Múzeum Svédország művelődésének történetét mutatja be, továbbá népművészeti emlékeket. A szigeten állatkert, szabadtéri színpad, kilátótorony és természetesen számos vendéglő is van.
És itt látható a tengerből kiemelt 17. századi Vasa csatahajó, mely sosem vett részt tengeri csatában: 1628-ban, amikor első próbaútjára indult, 64 ágyúval a fedélzetén, teljes felszerelésével és legénységével együtt elsüllyedt a stockholmi kikötőben. 333 évig pihent 35 méter mélységben a tenger fenekén, míg 1961 májusában felszínre hozták. Helyreállították, és most múzeumhajóként látogatható.

Művészet a sziklaszigeteken
Ha elsétál az ember a Grand Hotel, a Nobel-díjasok és a svéd királyság állami vendégeinek kedvelt szállodája mellett, el a szigetek között közlekedő gőzösök horgonyzóhelye és a Svéd Nemzeti Múzeum mellett, az Af Chapman nevű négyárbocos horgonyzóhelyénél elérkezik a művészet szigetére, Skeppsholmenra. Itt emelkedik a Modern Képzőművészeti Múzeum, de a sziget maga is óriási kiállítóterem: tágas, üde zöld pázsitfelületeken műalkotások sorakoznak. A világ leghosszabb művészeti galériája azonban a föld alatt van: a T-bana, azaz a föld alatti vasút száz sziklába vágott állomását ismert művészek alakították ki vagy díszítették műveikkel.
Stockholm egyik legszebb parkja a Kungsträdgården (Királyi Park), a belvárosban egy csatorna partján fekszik, a Királyi Palotával szemben. Az Óvárosban áll a világ egyik legrégibb banképülete, ma a Svéd Bank működik benne. A közelben emelkedik a székesegyház, a város legrégibb (13. századi) kőépülete, a svéd királyok koronázótemploma. Az Óvárosban találjuk a város legrégibb terét, a (nevével ellentétben) kicsiny Stortorgetot, egyik oldalán a Tőzsdepalotával (Börsen). A keskeny sikátorokban műemlékházak, ódon boltocskák sorakoznak. Mintha nem is ugyanabban a városban járnánk... Egyéb

Borravaló: Nem szokás, de lehet. Kivétel: a taxisofőrök minimum 10 százalék borravalót várnak el (adózniuk kell utána, akár kaptak borravalót, akár nem).