szálláshelyek Ide utaznék Athén

Általános leírás

Athén, Görögország fővárosa, páratlan hírét múltjának köszönheti. Az ókori Athén, Európa egyik legrégibb városa, az európai civilizáció bölcsője volt. A város legjelentősebb emlékei a görög kultúra klasszikus korából, főként az i.e. V. századból származnak. A mai élénk, nyüzsgő metropolisz ráépült ókori elődjére. Athént elsősorban ma is az ókori kultúra maradványai teszik turisztikai zarándokhellyé.

Az Athén belvárosi terein hömpölygő-dübörgő kaotikus forgalom láthatóan alig zavarja a gépkocsival vagy gyalogosan közlekedőket, sem az autódudák fel-felharsanó koncertje a kávézók teraszain üldögélő vendégeket. Senki sem dühöng, senki sem káromkodik; az athéniak mosolygósak, barátságosak, és büszkék városukra, mely most úgy virágzik, mint utoljára évezredekkel ezelőtt.
Athénból ugyanis már alig maradt valami, amikor 1834-ben Görögország fővárosa lett. Az Akropolisz északi lejtőjére tapadó keskeny házsorokban mindössze 4000 ember élt, amikor a Bajorországból "importált" király, Ottó ideérkezett, hogy a görögök uralkodója legyen. I. Lajos tizennyolc éves fiának kezdetben egy kis kétemeletes házzal kellett beérnie. Uralkodói elképzeléseken kívül építészeket is hozott magával, akik haladéktalanul hozzáfogtak a királyi palota és az új Athén megtervezéséhez. Ennek tudható be, hogy a 19. századi Athén a német klasszicista építészet jegyeit viselte.
Az újjáépítéssel az emberek is visszatértek. Az 1921-1922. évi görög-török háború után lakosságcserét hajtottak végre, és a Kis-Ázsiából kitelepített görögök fele, mintegy 200 000-300 000 ember, Athénba áramlott. Emellett mind több paraszt keresett munkát a fővárosban, ahol az 1950-es években nagyarányú építkezés indult meg, s az 1960-as évekre Athén ismét Európa egyik legérdekesebb metropolisává nőtte ki magát.

Athén aranykora
A régészeti kutatások szerint Athén területe az újabb kőkorszak óta lakott hely volt. Kr. e. 1300 körül Athén már egy mükénéi típusú királyság központja, a palota és a város az Akropoliszon állt. A Kr. e. 13-12. században a Peloponnészoszról elvándorolt görögöket fogadja be. A 6. századig az Akropolisz és Athén település voltaképpen azonos volt, a hegy lejtőit csak később kezdték beépíteni.
Az aranykor a perzsák fölött aratott győzelemmel (Kr. e. 479), illetve a Földközi-tenger partvidékének elfoglalásával kezdődött. Az athéni demokrácia Periklész kormányzása idején (Kr. e. 450 körül) érte el csúcspontját. Ez volt a városállam politikai és kulturális virágkora, mely remekműveket hagyott az utókorra - az Akropoliszon és másutt.
Kr. e. 86-ban Sulla ostrommal elfoglalta a várost, falait leromboltatta. Athén filozófiai és intellektuális központként még jóval a Római Birodalom kettéválása után is fennmaradt. Hadrianus császár számos pompás épületet emeltetett kedvelt városában. Amikor 529-ben bezárták a platóni Akadémiát, Athén vidéki várossá süllyedt le.
Az ezután következő 900 esztendőben barbár betörések pusztították, s amikor II. Theodosius császár elrendelte a pogány kultusz emlékeinek elpusztítását, ez Athént is érintette. 1204-ben a frankok bevették Konstantinápolyt, s a görög területek új kézbe kerültek. A "frank virágkor" után, a 14. század végén a Velencei Köztársaság vazallusa lett, 1456-ban pedig II. Mehmed szultán az Oszmán Birodalom részévé tette. Török uralom alatt maradt a függetlenségi háborúkig (1821 és 1827 között).

A templomváros
A függetlenség kivívása után az ifjú fővárosnak még 14 forradalmat kellett átélnie, a német megszállást és egy kegyetlen polgárháborút, mielőtt azzá az élettől pezsgő metropolissá lett, amely ma rabul ejti a világ minden részéből ideérkező látogatókat.
Az Akropolisz minden bizonnyal Európa egyik legmegragadóbb helye, varázsa alól senki sem tudja kivonni magát, pedig csupán fakó töredékek maradtak fenn Periklész városának óriási, pompásan kidolgozott templomaiból és arany- meg drágakő berakású hatalmas bronz- vagy márványszobraiból.
Ám nem csak a Propülaia, a Parthenón és a Niké-szentély élte túl a viharos múltat. A belváros szívében, a Szindagma téri új metróállomás építésekor feltárt falmaradványok is bepillantást engednek a régmúlt időkbe.
A középkorból is számos érdekes építmény maradt fenn. A legizgalmasabb talán a 12. századból származó kis Mitropolisz (más néven Régi katedrális), melynek falait korábbi épületek köveiből építették bizánci stílusban, és a nagy Mitropolisz, azaz katedrális árnyékában húzódik meg. E székesegyházat a 19. század derekán emelték 72 lerombolt templom anyagából a bizánci és a klasszicista stílus elemeinek felhasználásával.
Mindkét templom a festői óváros (itt volt Athén régi török központja), a Plaka peremén áll. Az Akropolisz lejtőihez csatlakozó terület szintkülönbségeit lépcsők, szerpentinutak kapcsolják össze. E városnegyedből állt Athén lakott része, amikor főváros lett... S bár nyaranta a Plaka zegzugos utcácskáin úgyszólván csak turisták tolonganak, az ódon városrész hangulata még ma is megragadja a látogató szívét. Közlekedés

A gyaloglás a legjobb módja, hogy érezzük a város lüktetését, de ha csak kevés időnk van, fogjunk egyet a rengeteg, olcsó taxi közül.




Étkezés

Nagyon sok étterem van, mindenhol találni egyet, sokuk ugyanazokat a görög ételeket kínálja: görög saláta, mezedesz (egy kis tányéron saláta és mártás, az ouzo mellé), a mindig népszerű szuvlaki és gyros, valamint grillcsirke és disznó.
A görögök későn vacsoráznak, csak este 10 körül, így csak kevés hely zár be éjfél előtt. Egyedül fogunk ülni az étteremben, ha este 9 óránál korábban szeretnénk enni. Vacsorához a legtöbb ki sem nyit este 8 előtt. Egyéb

Éghajlat: Nyáron gyakran 40 °C is lehet (árnyékban). Az esős időszak október közepén kezdődik, és februárig nedves és hűvös időjárás uralkodik.

Borravaló: Vendéglőben 5-7 százalék, hordár 1-1,50 euró, szobalány 1,50-3 euró.