Bérleti díj euróban, magánszámlára
2012. augusztus 01.

Elsőre a balatoni szállásközvetítők is azt mondják, amit az ingatlanközvetítők: alig akad külföldi vendég. Alaposabb vizsgálatra azonban kiderült, csak a kiadási szisztéma alakult mára át. Alaposan. Az utazóknak érdemes gondolnia arra, ami befelé működik, az kifelé is.

A balatoni strandokon, éttermekben és áruházakban szinte elvétve lehet magyar szót hallani. Pedig a hivatalos változat szerint a tó mellől eltűntek a külföldiek, mostanra egyértelműen a hazai vendégek dominálnak. Ők egyébként valóban egyre többen vannak. Az adóhatóságnál (NAV), ahol a bérbeadásból származó jövedelmek alakulását próbáltuk megtudakolni, elmondták: a Balaton-parti településeken általános tapasztalat, hogy a tevékenység iránti kereslet jelentősen csökkent, a túlkínálat miatt az árak alacsonyak, már nem éri meg kiadni a nyaralókat.

A szállásközvetítéssel foglalkozó Balaton Travel vezetője, Koponya Árpádné nem látja ennyire sötéten a helyzetet. Sőt. Szerinte az üdülési csekk, de különösen most a SZÉP-kártya segíti a tulajdonosokat. Ez jót tett tehát a piacnak. Bár az iroda alapvetően beutaztató, külföldi ügyfelük viszont nem nagyon akad. A számuk - mondta a szakember (aki korábban az Ibusznál dolgozott) - évről évre csökkent. Osztrákok még csak-csak érkeznek, de németek egyáltalán nem. A zimmerferis autók (a külföldi vendégekre vadászó "nepperek") teljes eltűnését - amit persze a helyi szállásközvetítők örömmel üdvözölnek - is az magyarázza, hogy nincs igény a szolgáltatásra.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne lennének külföldiek. Csak éppen egészen máshogy kerülnek vendégként a nyaralókba. Ma ugyanis már neves nemzetközi dán és német szállásközvetítő irodák uralják a piacot. A tulajdonosokkal közvetlenül állapodnak meg, így a rajtuk keresztül érkezők nem szerepelnek a helyi idegenforgalmi statisztikákban. Felhívtuk az egyik céget, ahol magunk is meggyőződhettünk arról, ha a felmérésük (a minőségre, az általuk kifelé adott információk pontosságára természetesen kínosan ügyelnek) megfelelő eredménnyel zárul, akkor magánszámlánkra euróban juthatunk a bérleti díjhoz. Ez egyébként egy kisebb nyaralónál 6-30 eurót hozhat fejenként és éjszakánként. A többi a tulajdonos dolga - mosta kezeit az ügyintéző.

Úgy tűnik, nagy kockázatot nem is vállal, aki így adja ki nyaralóját. Nagyon fontos viszont, hogy jóban legyen a szomszédaival. A NAV-nál ugyanis az ellenőrzéseket firtató kérdésünkre megtudtuk: jellemzően közérdekű bejelentésekre indulnak az ilyen típusú ellenőrzések. Közérdekű bejelentés alapján pedig egy adószámmal nem rendelkező magánszemélyt vontak helyszíni ellenőrzés alá Veszprém megyében, aki szobát adott ki idegenforgalmi szezonban.

Tájékoztattak továbbá, hogy az ingatlanok bérbeadásával összefüggésben nem rendelkeznek olyan nyilvántartással, amiből megállapítható lenne, hogy mennyi a nyaralóval, még kevésbé a balatoni nyaralóval összefüggő vizsgálatok száma. Az sem állapítható meg, hogy az ilyen vizsgálatokkal összefüggésben mekkora adóhiányt tárt fel az adóhatóság. Az érintett régiók tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban (2010-2011. évek) az operatív szakterület revizorai szálláshely-foglalást követően nem megfelelő adattartalmú számla kibocsátását, nyugtaadási kötelezettség elmulasztását észlelték.

Persze tartós nyugalomra nem lehet ok (pedig akad ingatlanközvetítő, aki szerint éppen a kinti cégek egyre elterjedtebb jelenléte teszi az ő kritériumaiknak megfelelő nyaralóházakat eladhatóbbá). A NAV-nál ugyanis hangsúlyozták: 2012. évi nyári operatív ellenőrzési akciójuk során ismét előtérbe kerül a fizetővendéglátással foglalkozó adózók ellenőrzése.

A jelenség (bár állítólag minden más országban legálisan folyik ez a tevékenység) a külföldre utazó magyarokat is érdekelheti. Ezek a nagy irodák ugyanis egész Európában kínálnak magánszálláshelyeket. Az utak tervezése során pedig érdemes legalábbis felmérni ezt a kínálatot is. Különös tekintettel az árakra. forrás: www.azenpenzem.hu