Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Magazin
További cikkek
Csabai Kolbászfesztivál már 13. alkalommal
Október 22-25-én idén már 13. alkalommal rendezi meg Békéscsaba a Kolbászfesztivált, amely tavaly már 72 ezer látogatót vonzott.A Csabai Kolbászfesztivál a helyi gasztronómia csúcsát jelentő kolbász köré épül, de úgy, hogy megjeleníti a tágabb városkörnyék, a megye tárgyalkotó és színpadi produkcióként élő népművészetét. Turisztikai célként azt szervezők azt fogalmazták meg, hogy a városba ilyenkor érkező több tízezer vendég miközben jól érzi magát ezen a fesztiválon, ismerkedjen meg az épített örökség értékeivel, vegye igénybe a térség fürdőinek szolgáltatásait. Míg 1997-ben, az indulás évében 14 700-an, addig 2006-ban már 65 000-en, tavaly pedig már 72 000-en keresték fel a rendezvényt. A vendégek 31 százaléka más vidéki városból, 7,4 százaléka Budapestről és szintén 7,4 százaléka külföldről érkezett. Békéscsabán kevés a szálláshely, ezért a rendezvény a megye minden szállás lehetőségét megtölti ebben az időpontban. A legtöbb külföldi vendég Szlovákiából (40 %) és Romániából (29 %) érkezik, őket követi Szlovénia 17 %, Ausztria 5 %, Németország 5 %, Hollandia 2 %, Kanada 2 %. Az idei fesztivál is sok eseményt és szolgáltatást összefogó programsorozat, melyben a hagyományőrző, szórakoztató, kreatív elemek mellett jelen van a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár, az ország legjobb borait felvonultató borvigadalom és vásár, és természetesen a legjobb csabai vendéglátók disznótoros kínálata, a hentes üzemek legkiválóbb termékei. Sokféle verseny, bemutató, teszi teljessé a kínálatot, melyből minden korosztály talál számára kedvére valót. Folytatják a tájegységek gasztronómiáját bemutató sorozatukat: az idén terveik között szerepel egy szlovéniai disznóvágás a sevenyicai Szalámi Klub közreműködésével, és Békés megyéből Szarvas mutatja be értékeinek színes palettáját. Azon dolgoznak, hogy az idelátogatók közül minél többen kiránduljanak ebbe a szép, Körös-parti városba. Egyre jelentősebbé válik a fesztivál gazdasági hatása, hiszen több kolbászgyártó üzem itt alapozta és alapozza meg üzleti kapcsolatait, illetve több külföldi cég is részt vesz a kiállítás és vásáron. Egyre több romániai, szlovákiai kiállításra várják a csabai kolbászt gyártó üzemeket. Kiemelt helyet biztosítunk egy önálló sátorban a házi kolbászt engedéllyel gyártó és árusító 14 kistermelőnek. Értékes színfoltja lesz az idei fesztiválnak a Kisrét Manufaktúra által gyártott és palackozott 50 fokos Csabai Házi Pálinka, mely itt debütál. Egy önálló sátorban a Dél-Alföldi Leader csoportok és egy élelmiszeripari klaszter mutatkozik be kiállítással, konferenciával. A város arra készül, hogy kihasználva az uniós források új rendezvényterületet alakítson ki, melynél figyelembe veszik a legnagyobb rendezvény, a kolbászfesztivál szempontjait is.
Elindult az Air France jegyárverése a rászoruló gyerekek javára
Az Air France október 1-jével árverésre bocsátotta az A380 Airbus gépekkel közlekedő új járatain foglalható helyeket a nehéz sorsú gyerekek javára.Az Air France úgy döntött, hogy az Airbus A380 két induló járatának 380 helyét árverésre bocsátja. A járat 2009. november 20-án indul Párizsból New Yorkba és 2009. november 21-én tér vissza New Yorkból Párizsba. A különleges internetes árverés október 1-jén 10 órakor kezdődött és október 21-én zárul. A foglalások valamennyi országban nyitva állnak (Franciaország, Egyesült Államok és egyéb országok).Licitálni az eBay-en lehet, amely saját Air France aloldalt nyitott az alkalomra, de a www.af380.com-on is nyomonkövethetők az aukciók, amelyek keretei között 3,5,7, vagy 10 napig lehet licitálni az egyes jegyekre mind a business mind a turista osztályokon. A légitársaság október 1-jén 100 jegyet bocsátott árverésre.A nyertesek az A380 induló járatával mehetnek majd és egy kereskedelmi járattal térnek vissza. Az indulás csak Párizsban és New Yorkban lehetséges. Az akció bevételét három jótékonysági programra fordítják, amelyekkel az Air France Alapítvány a világ több pontján a nehéz sorsú, pl. az AIDS miatt árván maradt afrikai gyerekeket, vagy a dolgozó indiai gyerekeket kívánja segíteni. Az Air France 12 Airbus A380 gépet rendelt, ebből négyet 2009 telén és 2010 tavaszán állítanak üzembe. Az Airbus A380 első Párizs – New York kereskedelmi járatai 2009. november 23-án indulnak majd, a helyfoglalás már lehetséges. Az elkövetkezendő hónapokban az A380 a Párizs-Dubai, Párizs-Johannesburg és Párizs-Tokió útvonalakon is közlekedik majd.
Világörökség lett a mohácsi busójárás
Az emberiség szellemi kulturális örökségei közé került a mohácsi busójárás, az UNESCO illetékes bizottsága szerdán döntött a Duna-parti város télűző, tavaszköszöntő népszokásnak listára vételéről.A mohácsi polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint az UNESCO kormányközi bizottsága az Egyesült Arab Emirátusokban, Abu Dzabiban tartott ülésén 111 pályázatból 77-et, köztük Magyarországról elsőként a mohácsi busójárást támogatta. A nemzetközi jegyzékben így már a világ 167 szellemi értéke szerepel. Szekó József, Mohács polgármestere az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: nagy elismerés és siker a város számára, hogy az UNESCO úgy döntött, Magyarországról elsőként a mohácsi busójárást veszi fel a listára. Úgy vélte, mindez elsősorban a mohácsi civil társadalom sikere, a busócsoportoké, a sok száz busóé, a maszkfaragóké, jelmezkészítőké, a jelölést segítő munkatársaké, de köszönet illeti a felterjesztést előkészítő szakmai intézmény munkatársait, szakértőit és a jelölést benyújtó Oktatási és Kulturális Minisztériumot is. Hozzátette: amellett, hogy ez az elismerés Mohácsot az egész világon ismertté teszi, komoly kötelezettséggel és felelősséggel is jár. "Az eredetileg a helyi sokác nemzetiséghez kötődő, de mára az egész város közösségének ünnepévé váló rendezvényt úgy kell tovább ápolni, hogy méltó maradjon hagyományainkhoz, a rangos címhez" - írta a polgármester. A sokácok, azaz a baranyai horvátok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt - meg turistákat, akikből a busójárás ideje alatt 30 ezret is vendégül lát a 20 ezer lelkes Duna-parti város. (MTI)
Szentpétervár a Gazprom miatt lekerül az UNESCO Világörökség-listáról?
A szentpétervári önkormányzat engedélyt adott a Gazpromnak az úgynevezett Ohta központ felépítésére: annak 400 méter magas központi felhőkarcolója a műemléki belváros szinte minden pontjáról látható lesz, és nem kizárt, hogy emiatt a város jelentős része lekerül az UNESCO Világörökség-listájáról.Valentyina Matvijenko szentpétervári kormányzó szerint a toronyépület a műemlékvédelem alatt álló részen kívül épül, ezért az UNESCO nem emelhet kifogást ellene. Ezzel szemben az eredetileg 300 méteresre tervezett, "kukoricának" csúfolt tornyot olyan területen húznák fel, ahol a beépítési magasságot szigorúan 100 méterben korlátozták, de az engedély az eredeti tervhez képest még közel 100 méterrel majdnem 400-ra toldotta meg magasságát. Az illetékes bizottság 11 tagja szavazott a "kukorica" engedélyezése mellett, három ellene: az utóbbiak között volt a műemlékvédelmi bizottság képviselője is. Az indoklás szerint az engedélyezésnél figyelembe vették, hogy a telek kicsi és alakja "kényelmetlen", vagyis egy kisebb épület esetén nem férnének el rajta a szükséges kiszolgáló intézmények, és nem lehetne betartani azt, hogy a Gazprom épületét százméteres biztonsági sávval kell elválasztani a legközelebbi folyóvizektől és utaktól, s végső soron az adott ingatlanon nem lenne kifizetődő mást építeni. A csütörtöki orosz lapok megállapították, hogy a felsorolt érvek igen meggyőzőek - a beruházók számára, akik azonban meg sem említették a történelmi városrészt. Elhangzott ugyan, hogy az Ermitázs előtti Palota-térről az üvegszörny nem látszik majd (mivel a teret épületek ölelik körül), de a város szinte minden, turisták által látogatott pontjáról nagyon is jól látszik majd, a Szmolnijban működő önkormányzat hivatalnokai pedig úgyszólván mást sem láthatnak. A szentpétervári hivatalnokok azzal indokolták a törvénysértést, hogy az Ohta-központ nem afféle szokványos beruházás, mert a befektetők munkahelyeket, útépítéseket, bevásárlóközpontot és sportcsarnokokat ígértek a város lakóinak. A Moszkovszkij Komszomolec című lap emlékeztetett rá, hogy néhány éve a Bajkál-tó mellé tervezett gázvezetéket az építés utolsó szakaszában sikerült egyetlen szóra más nyomvonalra terelni: a szót Vlagyimir Putyin akkori államfő mondta ki. S ha az önkormányzat nem fogja fel, hogy az ígért beruházások nem érik meg, hogy miattuk elcsúfítsák Szentpétervár évszázadok alatt kialakult látványát, akkor most is legfeljebb az államfő szava bírhatja őket jobb belátásra - vélte a lap. (MTI)
Megnyílt és a turistákat is várja az egri Török Fürdő
A több mint négyszáz éves Török Fürdő rekonstrukciós munkáinak befejeztével szeptember 25-től várja vendégeit az északi régióban egyedülálló, nemzetközi szinten is ritkaszámba menő egri Török Fürdő.A Török Fürdőt üzemeltető Eger Termál Kft. vezetőiben 2005-ben formálódott meg az elhatározás: a város szívében fekvő frekventált helyen található reumakórház rekonstrukciója és a vizes létesítmény a Török Fürdő turisztikai hasznosítása, ezért a 2005-ben a Magyar Turisztikai Hivatal által "A működő műemlék gyógyfürdők fejlesztésének támogatására" kiírt pályázatára adott be anyagot, s mely pályázaton 466 millió forintot nyert. A projekt neve: Az egri Török Fürdő rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása. Eger történelmi hangulata és ezen belül nemzetközi szinten is ritkaságszámban menő Török Fürdő épülete már önmagában véve is egyedi dolog. A rekonstrukció során a tervezők igyekeztek a Kft. kérésére az autentikus török hangulat kialakítására. Az épületben az aranykupolás tükör termálmedencén kívül további 5 különböző hőfokú medencéket építettek (ilidzsa), valamint megtalálható a korra jellemző, török fürdőzést idéző hamam (masszázs, gőz, leöntő fürdő) is. Emellett a büfé, a masszázsok és pihenőrész még tovább erősíti a törökös hangulatot. A vendégek számára az építészeti kialakításokkal a török kor hangulatát idézik fel. A Török Fürdőben nem csak szórakozási és kikapcsolódási, hanem OEP finanszírozott gyógyászati szolgáltatásokat is igénybe vehetnek az ide látogatók. „Azt gondolom, hogy a projekt megvalósításával egy olyan magas színvonalú komplex egész évben nyitva tartó fürdőszolgáltatás ellátást tudunk majd biztosítani Eger városában, mely a keleti régióban egyedülálló” - mondta Szente János, az Eger Termál Kft igazgatója.
Négyből három magyar nem beszél idegen nyelvet
A magyarok 75 százaléka semmilyen idegen nyelven nem beszél – derül ki egy most nyilvánosságra hozott felmérésből. A legtöbben Szlovéniában beszélnek két vagy több idegen nyelvet.A 25 és 64 év közötti európai lakosság 36 százaléka 2007-ben semmilyen idegen nyelven nem beszélt, igaz, ugyanennyien voltak, akik legalább egy idegen nyelven megértették magukat, és 28 százalékra rúgott azok aránya, akiknek a két vagy több idegen nyelven való boldogulás sem okozott gondot – ez derül ki a megkérdezettek saját értékelésére épülő és most nyilvánosságra hozott Eurostat-felmérésből. Két vagy több idegen nyelvet a legtöbben Szlovéniában ismernek (72%), őket követik a szlovákok és a finnek (68%), a litvánok (66%), az észtek (56%) és a lettek (55%). Az egy idegen nyelven beszélők tábora Nagy-Britanniában a legnagyobb (65%), de nem panaszkodhatnak a ciprusiak (59%), az osztrákok (50%), a görögök és a svédek sem (45-45%).A legkevésbé a magyarok büszkélkedhetnek: nálunk ugyanis 75 százalék volt azok aránya, akik nem tudtak megszólalni egyetlen idegen nyelven sem. A magyarokat a negatív listán a portugálok (51%), a spanyolok (47%), a bolgárok (44%) és a görögök (43%) követik. A 21 vizsgált tagállam közül (csupán ezekben az országokban állt rendelkezésre megfelelő adat) tizennégyben az angol számít a legnépszerűbb idegen nyelvnek; igaz, Bulgáriában, a balti államokban és Lengyelországban még mindig az orosz viszi a prímet. (BruxInfo)