Ízesítők: a kapor
2006. április 02.

Származás
A kapor ismert kerti zöldfűszer, de talán nem tudunk róla annyit, amennyit megérdemelne, és a kelleténél ritkábban is használjuk, pedig különleges, finom íze mellett jótékonyan hat szervezetünkre is. A kapor őshazáját valahová a Földközi-tenger környékére, talán a Közel-Keletre teszik, innen terjedt el az egész világon. Neve az ó-norvég "dilla" szóból származik, aminek a jelentése szélcsend, lecsendesít.

Leírás
Magassága eléri a 80 cm-t; szára sudár, sötétzöld, üreges; levelei finoman tagoltak, átható aromájúak; virága sárgászöld ernyővirágzat; magja sárga vagy barna, kesernyés aromájú. A bazsalikom után a kaporban található a legtöbb fontos ásványi anyag.

Felhasználás
A savanyúságok elengedhetetlen hozzávalója, hiszen nemcsak jellegzetes íze van, de tartósító hatása is ismert. Egyes népek, például az olaszok ma is sok kaprot fogyasztanak levesekhez, töltelékekhez. A növény egy-másfél méter magasra is megnő, a kiskertekben elszóródó magokból ültetés nélkül is sok kapor kel ki. Érdemes belőle felaprítva télire is fagyasztani, így bármikor használhatjuk. Két-három doboznyi kapor egész télen elég lehet a családnak, de akár száríthatjuk is. Főzelékek, húsételek, sütemények ízesítésére használhatjuk.

Babonák, gyógyhatások
Régen elterjedten használták a hascsikarásos babák megnyugtatására. A hagyomány szerint már a civilizációnk kezdete óta használják, mint gyógyító és főzésre használható alapanyagot. Való igaz, hogy a középkori boszorkányok használták szerelmi bájitalokban, varázsitalokban és hogy véd a szemmel veréstől. Ezen kívül ajánlott nyugtatóként. A kapormag rágása tiszta leheletet biztosít.

forrás: www.taverna.hu