Észak-Írország
2006. április 27.

Észak-Írországot az Északi-csatorna választja el Skóciától, déli és nyugati határa pedig valóságos politikai határ.

Észak-Írország tengerpartja változatos, helyenként egész egyszerűen gyönyörű. A szárazföldön hegyek és völgyek váltakoznak, szépek magányos tavai és vadregényes folyói. A természeti szépségek, a csöndes, nyugodt, a XVIII.századi Angliát idéző táj mellett ezek jelentik Észak-Írország legfőbb idegenforgalmi vonzerejét.

Történelme hosszú évszázadokig összefonódott Angliában Őslakóinak a pikteket tekintik, akiket a galliai kelták és a görögök"preteni" néven ismertek. Az első kelta törzsek az i.e.IV. században jutottak el a szigetre.

Vigyázat: aki életében egyszer eljutott ide, az örökre az Ír-sziget rabja lesz - kivéve persze, ha ellen tud állni a gyönyörű tájaknak, a barátságos embereknek és az emberléptékű élettempónak, vagy ki nem állhatja, ha néha jól bőrig ázik. Méretéhez képest az Ír-sziget annyi látnivalót kínál a turistáknak, hogy az már szinte csalás - nem véletlen, hogy a sziget egyik legvirágzóbb iparága a turizmus.

Az ide látogatók legtöbbjét a csodálatos táj vonzza, melynek változatosságát sok nagyobb ország is megirigyelhetné. Egynapi kényelmes autókázással Kilkenny grófság festői rétjeinek, kanyargó folyóinak és erdőségeinek világából Connemara drámai látványt nyújtó hegyei közé érkezhetünk, vagy eljuthatunk tavaihoz és elhagyatott tengerpartjaihoz. A sziget egyetlen pontja sincs 100 km-nél távolabb a tengertől, és bár nem találunk embert, aki napfürdőzni menne az Ír-szigetre, azért bőven akadnak családközpontú tengerparti üdülőhelyek és több kilométer hosszú, általában szinte elhagyatott, fövenyes tengerparti sávok is.

Sok más európai országhoz képest az Ír-sziget kellemesen ódivatúnak tűnhet, ám a gombamód szaporodó gyorséttermek az itteni városkák időtlen báját is aláaknázzák. A sziget hosszú és eseményekben bővelkedő történelmének gazdag építészeti és művészeti hagyatékában egyaránt találni történelem előtti építményeket, romjaiban is hatalmas apátságokat és elegáns György kori kúriákat s...

Az Ír-sziget fő vonzerejét mégis az itt élő emberek jelentik. Bármilyen kockázatos dolog is általánosságban beszélni ötmillió valódi egyéniségről, a látogató benyomása mégis az lesz, hogy barátságosak, jó kedélyűek, ravaszak, és mindehhez olyan kellem és az élethez való könnyed hozzáállás társul, mely a helyzettől függően nemtörődömségnek, de akár hamisítatlan józan észnek is tűnhet. A leggyakrabban hallott mondás errefelé: "No problem", vagyis: semmi gond! A vidámságot az írek nagyon komolyan veszik, és nem is vallanak szégyent ezen a téren: nem kell hozzá más, csak egy alkalmas társ, egy-két pohárka, és máris folyik a csevegés." 

Belfast

Ha a tenger felől közelíti meg Belfastot, partraszálláskor szinte rögtön a városba érkezik jó elhelyezkedésének köszönhetően. Egy író egyszer írország Riójának nevezte Belfastot, mely dombokkal, tavakkal és folyóvölggyel övezett.

Ez a robosztus északi metropolisz- mely egy falucska volt a 17. században - sokban hasonlít Liverpoolhoz és Manchesterhez, ezekhez az Ír-tenger partján fekvő szeles városokhoz. Ma közel fél millióan lakják Belfastot, ami Észak-Írország lakosságának mintegy egyharmadát teszi ki.
Belfast volt az ulsteri ipari forradalom motorjának gépháza. A különböző iparágak- vászonkészítés, kötélgyártás, hajóépítés - fejlődése minden tíz évben megduplázta a város méretét. A világ legnagyobb szárazdokkja itt van, és a hajógyár óriás darui a kikötő fölé magasodnak.

Manapság egyre változik a városkép. A városközpontban sétálóutcákat alakítottak ki, ahol le lehet ülni padokra és hallgatni az utcazenészeket.
Sok jó állapotban lévő Viktória és Edward korabeli épületet láthatunk, az ajtók és ablakok felett szépen kidolgozott szobrokkal. Istenek, költők, tudósok, királyok és királynők kőbe faragott arca néz le ránk mereven a bankok és régi vászonraktárak magas párkányairól.