Útlevél az EU-ba! Kell vagy sem?
2004. május 03.

Beutazási feltételek magyar állampolgárok számára az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállamokba (EGT tagállamok)2004. május 01. után
AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG TAGÁLLAMAI
Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, (Magyarország), Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia
2004. május 1. után - EU (illetve EGT) viszonylatban - a magyar állampolgárok jogi helyzetében jelentős változás áll be: a magyar állampolgárok egyben az Európai Unió polgárai is lesznek, s a vonatkozó jogszabályok alkalmazásakor nem tekinthetők a továbbiakban külföldieknek (ennek korlátja, azonban pl. a munkavállalókra vonatkozó 2+3+2 éves átmeneti mentesség). Így uniós csatlakozásunk után a magyar állampolgárok fenti 27 országba való beutazásának és tartózkodásának szabályait a személyek szabad mozgására vonatkozó közösségi vívmányok és egyes schengeni vívmányok együttesen határozzák meg.
BEUTAZÁS
2004. május 01-ét követően a szomszédos EU tagállamokkal közös határszakaszokon (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia) ugyan nem szűnik meg a határforgalom ellenőrzése, de lényegesen leegyszerűsödik; továbbá a magyar állampolgárok is használhatják az ún. EU sávot. (A belső határokon történő ellenőrzés teljes felszámolására, az ehhez szükséges feltételek teljesítését követően, néhány év múlva kerülhet sor.)

Az egyszerűsített ellenőrzés főszabály szerint a személyazonosság megállapítását, az úti okmány és a gépjármű gyors ellenőrzését, szemrevételezését jelenti. Az EGT tagállamai állampolgárainak úti okmányaiba beléptető bélyegző elhelyezése nem történik. Amennyiben azonban a beutazóról rendelkezésre álló adatok szerint, vagy az érintett személy viselkedéséből következtetni lehet arra, hogy veszélyezteti valamely tagállam közrendjét, közbiztonságát vagy közegészségét, tüzetes vizsgálatnak is alávethető (az utazás céljára vonatkozó, ill. az anyagi eszközök meglétét bizonyító dokumentumok ellenőrzése, a beutazó adatainak a Schengeni Információs Rendszerben történő ellenőrzése, az adott személy járművének és egyéb tárgyainak megvizsgálása). A fenti okokra hivatkozva (közrend, közbiztonság, közegészség) - amennyiben a beutazó szerepel valamely tagállam tiltó névjegyzékében- az európai uniós (magyar) polgár beléptetése is megtagadható.

Megváltoznak a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének szabályai is. Egyes esetekben- pl. túltartózkodás - a továbbiakban nem lesz elrendelhető magyar állampolgárokkal szemben ilyen korlátozó intézkedés. Ugyanakkor a kiadatási letartóztatás miatt körözés alatt álló, eltűnt vagy védelmük érdekében biztonságba helyezendő, a titkos megfigyelés vagy célzott ellenőrzés alá vont magyar állampolgárok, továbbá a büntetőeljárások magyar gyanúsítottjai, tanúi, elítéltjei adatai továbbra is bevihetők és tárolhatók a Schengeni Információs Rendszerben, így beutazásuk korlátozható.

A fentiekre tekintettel azt tanácsoljuk, hogy az a magyar állampolgár, akinek tudomása van arról, hogy valamelyik tagállamban vele szemben korábban beutazási vagy tartózkodási, tilalmat, korlátozást rendeltek el, indulása előtt érdeklődjön az adott ország budapesti külképviseletén a beutazás lehetőségeiről. Mindenkinek joga van ugyanis arra, hogy a személyéről a rendszerben nyilvántartott adatok helyességéről meggyőződjön, illetve panaszt tegyen minden olyan esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a nyilvántartott adatok nem helytállóak vagy a bejegyzés jogalapja megszűnt. Javasoljuk, hogy ilyen esetekben forduljanak az adott ország megfelelő hatóságához.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé válik. A magyar állampolgárok az EGT tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak.
A zökkenőmentes határátkelés érdekében - különösen a kezdeti időszakban - javasoljuk az útlevél használatát. A brit hatóságok, pl. külön is felhívták a figyelmet arra, hogy a régi fajtájú, azaz csak magyar nyelven kiállított személyi igazolvány használatát nem ajánlják. Ennek kapcsán arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a személyazonossági igazolvánnyal történő utazásra, beleértve az átutazást is, az EGT-n kívüli harmadik államokba csak abban az esetben van mód, ha azt nemzetközi szerződés kifejezetten lehetővé teszi. Erre jelenleg kizárólag Horvátország és Svájc esetében van mód, az új típusú, kártya formájú személyazonossági igazolvánnyal.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú magyar állampolgárok (tehát a 14. életév betöltése előtt) továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre.

A kiskorúaknak külföldi hivatalos ügyeik intézéséhez (pl. bejelentkezés, tartózkodási engedély beszerzése stb.), miután cselekvőképességük hiányzik vagy korlátozott, a szülők (törvényes képviselők) hozzájárulására (bizonyos ügyekben személyes vagy meghatalmazott útján való eljárására) lehet szükségük. A külföldi határőrizeti szervek különösen akkor vizsgálhatják a hozzájárulás meglétét, ha annak gyanúja merül fel, hogy gyermek jogellenes külföldre viteléről, gyermekkereskedelemről vagy a kiskorú érdekeinek másfajta veszélyeztetéséről van szó. Felhívjuk a figyelmet, hogy e szabályok tagállamonként eltérőek lehetnek, ezért előzetes tájékozódást javaslunk.

Az ezzel kapcsolatos problémák elkerülése érdekében javasoljuk, hogy a kiskorú vagy a vele utazó személy vigye magával a szülők (másik szülő) magyarul és a meglátogatni szándékozott (és a tranzit) ország nyelvén készült (vagy fordítással ellátott) hozzájáruló nyilatkozatát a kiskorú külföldre utazásához, ottani tartózkodásához. A nyilatkozat tartalmazza a kiskorú, a kísérő és a szülő(k) adatait is (születési adatok), a kiskorú úti okmányának számát, a külföldi tartózkodás célját, helyét (cím, telefon), a meglátogatni kívánt személy vagy intézmény (iskola, tanfolyamszervező) adatait, elérhetőségét. A kiskorúak külföldi utazásának előkészítése során fordítsanak kiemelt figyelmet a célország (tranzitországok) szabályainak, helyi sajátosságainak, a megélhetési feltételeknek a megismerésére, a fogadó személy vagy intézmény megbízhatóságának ellenőrzésére. Az utazás előkészítésében az érintett országok külképviseletei, illetőleg a magyar konzuli szolgálat információkkal, tanácsokkal, a külképviseletek adatainak megadásával szívesen nyújtanak segítséget.

Külföldi utazásra nem használható a személyazonosító igazolvány, ha azt nem magyar állampolgárságú személynek (bevándorolt, menekült) adták ki, továbbá a magyar vezetői engedély sem.

Svájc ugyan nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de kétoldalú megállapodás alapján a magyar állampolgárok az új, kártya formátumú személyazonossági igazolvány birtokában, 2004. május 1. után is beutazhatnak, és 90 napot meg nem haladó időtartamig tartózkodhatnak Svájc területén.

Változást jelent a korábbiakhoz képest az is, hogy a külföldiek útleveleinek érvényességére vonatkozó nemzeti előírások (melyek általában megkövetelik, hogy az ott tartózkodás idejére és a tervezett elutazás időpontjától számítva még 1-6 hónapig érvényes útlevéllel kell, hogy rendelkezzen a külföldi) a magyar állampolgárokra csatlakozásunk után már nem alkalmazhatók. Mindazonáltal azt tanácsoljuk, hogy olyan útlevéllel induljanak útnak, mely tervezett külföldi tartózkodásuk teljes időtartamára érvényes.

Az EU tagállamokkal a 80-as és 90-es években kötött vízummentességi megállapodások alapján a magyar állampolgárok - turizmus, látogatás vagy üzleti célból történő- rövid idejű (maximum 90 napos) tartózkodása már hosszabb ideje vízummentes. 2004. május 1-jét követően a magyar állampolgárok 90 napon túli tartózkodása is vízummentes lesz az EGT tagállamaiba; továbbá letelepedési jogot élveznek és- a jogcímtől függő feltételek teljesítése után - kérhetik ún. EGT tartózkodási engedély kiállítását. Magyar állampolgár azon harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, aki a Tanács vonatkozó rendelete alapján vízumköteles, családtagi státusza révén nem mentesül a vízumkötelezettség alól, azonban a vízumot díjmentesen kapja meg.

A bejelentkezési kötelezettség országonként eltérő lehet, ezért ebben a tekintetben javasoljuk az adott ország hatóságainak, magyarországi külképviseletének megkeresését.
Forrás: külügyminisztérium