A természet parkja - Őrség
2002. december 10.

Az árnyas füzesek közt kanyargó Zala, a hullámosan váltakozó dombvidék és az erdős, völgyes, vadvirágos tájkép oly lebilincselő látványt nyújt, melyen szívesen pihen meg a széphez szokott turista szem. Akár a folyócska mentén, akár a ciklámen illatától terhes erdőkön haladunk kitűzött célunk felé, mindenütt oly bájos látkép kínálkozik, mely hamarosan feledteti velünk az Alpok lebilincselő, de gyakran komor látképét. És megvigasztalódunk! Mert ez a vadregényességet és havasi méreteket nélkülöző országrész üdítő szépségével és levegőjével csendes pihenést, szelíd örömöket nyújt....

Valamikor járatlan rengeteg volt ez a folyók formálta dombvidék, az országot védelmező gyepüvonal fontos szakasza. A szeres települések kialakulásában nagyjelentősége volt a védelmi szempontoknak, amelyet nagy gonddal szerveztek meg az Árpád-házi királyok, akikbesenyőket és székelyeket telepítettek ide, hogy a magyar őslakossággal együtt védjék a határt azerdővidéken. 

Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei írtásokon alakították ki telephelyeiket, melyekből később kialakultak a szerek. Ez az őrségi és vendvidéki települések szerkezeti sajátossága: a házcsoportok a dombok tetején helyezkednek el, mivel a völgyek túlságosan vizenyősek voltak. Az Őrségben egy-egy összetartozó házcsoport neve szer. A szeres települések még ma is megtalálhatók Szalafőn, Őriszentpéteren, Ispánkon, Nagyrákoson és Kisrákoson.

Ezeken végigvonulva, nemsokára elérjük az Őrség legjellegzetesebb állomását, az itteni tájszólás szerinti Szala folyó mindkét oldalán messze elhúzódó Őriszentpétert... E tíz kilométernél is hosszabban elnyúló dimbes-dombos hegyközség errefelé Vas vármegye egyik legérdekesebb jellegzetessége s vele kirándulásunk másik célpontja: a "szerek" világa. Ez a se vége, se hossza hegyközség ugyanis az etimológiailag ugyancsak tisztázatlan "szer"-eknek valóságos tömkelege és nem akad emberfia, ki az Alszeg, Felszeg, Templom, Pap, Baksa, Kovács, Galambos, Gyöngyös, Csergő, Keserű, Pityer, Siska és többi "szer"-ekelnevezésének, illetve azok eredetének kétségtelenül elfogadható magyarázatával szolgálni tudna. ...tekintsünk körül e most már keresett üdülőhelyen, mely az előbbiekhez hasonlóan virágdús domboldalak, hullámzó fenyvesek és lomberdők koszorújával övezi a Szala kanyargós folyását. Elbájolóan kedves és derűs változataiban megkapó látkép jutalmazza tekintetünket, bármerre kalandozik is a hepe-hupás területen, melynek kisebb-nagyobb magaslatai immár szelíd hullámokba vesző nyúlványai a stájer havasoknak. 

Kerczáról kiindulva a kerczai és karicsai majorságokon át fordul az idevezető út a legpompásabb erdős lejtőkön keresztül s Magyarszombatfa és Gödörháza falukat érintve, néhány kilométernyi gyaloglással érjük el a honfoglaláskori alapítású Velemért. Ősrégi templomát, ezt a XIII. században épült s a XIV.-ben Aquila János radkersburgi festő által dekorált műemléket nagynevű tudósunk, néhai Rómer Flóris mentette meg az enyészettől s mai restaurált állapotában egyike legrégebbi műemlékeinknek.

Akárcsak az Alpokban, az Őrségben is vannak dombok között megbúvó tavacskák. Az egyik ilyen a Vadása-patak felduzzasztásával alakult Vadása-tó, amelynek határában Hegyhátszentjakab várja az odalátogatókat. Ez a falu nagyon eltér a többi környékbelitől, lakói nagy része ugyanis kőműves, aki mind maga építette, szépítette a település modern házait. A másik ilyen tó a Borostyán-tó a festői falucska, Zalalövő határában.Felsőszölnökről gyönyörű erdei út vezet fel a szomszédos domb tetejére, ahol kellemes piknikezőhelyen pihenhetünk három ország, Magyarország, Ausztria és Szlovénia határán.

...Nyissa ki a szemét és gyorsan induljon el felfedezni az Őrséget, amely ősszel a leggyönyörűbb!