Magyar tájak és borok II.
2002. december 03.

Hajdani borközpont - Soproni borvidék

A Fertő tavat szegélyező alacsony hegyoldalakon, lankákon termesztett borok talán a legkorábban váltak ismertté a hazaiak közül. Az Alpok lábánálelterülő lejtőkön kiegyenlített az éghajlat. Sopron környékén a vörösbort adó fajták termesztésére az ökológiai adottságok nem túl kedvezőek. A borvidék háromnegyed mégis vörösbort termelnek. Ennek oka valószínűleg Ausztria közelsége, a piaci igény és a bevált fajta.

Legelterjedtebb az ausztriai eredetű Kékfrankos. E fajta tulajdonsága, hogy korai, erőteljes növekedésű, jó minőséget adó, bőtermő. Bora sötét rubin színű, kellemesenfanyar, harmonikus, bársonyos. Rendszerint, keményebb és fanyarabb, mint más vörösbor. Alkoholtartalma a többi magyar hegyvidéki borokhoz képest alacsony.

A vörösbort adó fajták közül legjelentősebb az Olaszrizling. ízében többnyire sem a fajta, sem a tájjelleg nem érvényesül kiemelkedő módon. Megemlíthető még a leányka, amely Sopron környékén kimondottan száraz bort ad. A borvidék különlegessége a Piros tramini.

Széltől védve - Villány-siklósi borvidék

Az ország legdélibb fekvésű borvidéke a Villány-siklósi. De nemcsak a legdélibb, hanem az egyik legrégibb is e borvidék. A török uralom után Kadarkát telepítettek, ezáltal megalapították a villányi vörösborszőlő-termesztést. Az újabb telepítések során kiderült, hogy a Kékfrankos, a Pinot noir és a Cabernet franc fajták az ottani talaj és klimatikus viszonyok között eredményesen termeszthetők, s kitűnő bort adnak. A Kékfrankos Burgundi néven kerül forgalomba.

A borvidékre a vörösbor termelés a jellemző. Mégis szólni kell a fehérbort adó fajtákról is. A siklósi körzetben ugyanis inkább fehérbort termelnek. A szőlősgazdák e tájon, a Siklósi hegy lankáin Olaszrizling, Hárslevelű, Tramini fajtákat termesztenek.

Évszázados szőlőskertek - Mecsekaljai borvidék

A Duna és Dráva találkozásánál elterülő vidék éghajlata és talaja a szőlőtermesztéshez különösen kedvező. A Mecseki borvidék legkifejezőbb borszőlője a piros bogyójú Cirfandli. Termesztik még az Olaszrizlinget, a Furmintot, a Chardonnayt és a Melon szőlőből a fehér burgundi borkülönlegesség készül. 

Otthonra talált Kadarka - Szekszárdi borvidék

A Duna mentén, a folyóval párhuzamosan húzódó 100-200 méter magas dombok oldalán található az ország egyik legnagyobb múltú vörösborszőlő-termelő területe, a Szekszárdi borvidék.A vidék uralkodó fajtája a Kadarka, újabban a Kékfrankos, a Merlot és a Cabernet is bizonyítja már a táj kiváló szőlőtermesztési adottságait.

A napsütötte szekszárdi hegyoldalakon a zamatos, telt, harmonikus Olaszrizling is megterem, tovább öregbítve a borvidék jó hírnevét.

Aranyat érő homok - Kiskunsági, Hajós-vaskúti, Csongrádi borvidékek

Az ország egyik legnagyobb, korábban egységes alföldi borvidéke ez. Az itt termelt boroknál elsősorban nem a táj, hanem a fajtajelleg domborodik ki. A hegyvidéki borokhoz képest az alföldiek savai lágyabbak. A homokon a legtöbbet a Kövidinka és az Izsáki Sárfehér képes teremni, ezek típusborként kerülnek forgalomba.

Az Olaszrizling, a Piros Szlankamenka, a Leányka; újabban a Hárslevelű, a Tramini és a Szürkebarát fajtákkal értek el kedvező eredményeket.

Tüzes borok hazája - Mátraaljai borvidék

Az évszázadok során virágzó szőlőkultúra alakult ki a Mátra lábainál. Területe az Alföld borvidék után a legnagyobb. Főként minőségi és különleges minőségű bort adó szőlőt termelnek a hegy déli, napsütötte lankáin. 

A borvidék legfőbb fajtája az Olaszrizling. A tájjelleg nem nyomja el a szépen érvényesülő fajtajelleget. A leghíresebb jelzővel a Hárslevelűt illethetjük. E fajta igazi borkülönlegesség.Más borvidékekkel ellentétben, a vidéken a muskotályos szőlőket is nagyobb területen termesztik. E szőlőket a Mátra déli lejtőire tűző nap érleli édesre. Bora magas alkoholtartalmú, édes, illatos.

Újabban kiváló minőségű száraz borokat készítenek a Leányka, Tramini, Szürkebarát, Chardonnay szőlőből is.

Legendás hírű bikavér - Egri borvidék

A körzet legendás hírű bora a bikavér, amelynek természetesen semmi köze a bikához. Elnevezéséről több legenda is elterjedt, többnyire az egri vár ostromával összefüggésben. Az Egri Bikavér a különböző vörösbort adó szőlőfajták; a Kadarka, a Nagyburgundi, a Medoc noir és az Oportó együttes szüretelésével készül. A fürtkocsányról leszemelt bogyókból sajtolt mustot a törkölyön erjesztik. A héj adja meg a sötétvörös, szinte feketébe hajló színt. Fűszeres zamatát a Kadarka adja, ezt egészíti ki a Nagyburgundi finom csersavas, mélyvörös színe. A Medoc noir a finom illat- és zamatanyagával járul a bor harmóniájához, a bársonyosság pedig a lágyabb Oportó vagy aCabernet franc érdeme.

Az Egri borvidék híres francia eredetű fajtáját, a Medoc noirt önmagában is forgalomba hozzák. A borvidék legkedveltebb fehérbora a Leányka, amely valószínűleg Erdélyből származik. A legelterjedtebb fehérbor a vidéken az Olaszrizling. Kissé lágy pecsenyeborként árusítják.

Újabb ígéret - Bükkaljai borvidék

A Bükk hegység déli, délkeleti lejtőin, domboldalain terül el az ország egyik legfiatalabb borvidéke. Régtől fogva termesztik e tájon a szőlőt Mezőkövesdtől Miskolcig.

A borvidéken termelt borok legfőbb jellemzője, hogy savakban gazdagabbak, mint más vidéken. Uralkodó fajta az Olaszrizling, amelynek bora kellemes illatú. Más területen termett hasonló borokhoz viszonyítva a Bükkalján könnyedebb és elegánsabb a bor. Másik ismert fajtjája e tájnak a Leányka. 

Felsőbb osztályba léptek - Pannonhalma-sokoróaljai és az Etyeki borvidék

A terület nagysága vagy a kevésbé fejlett szőlőkultúra, esetleg a nem megfelelő fajtaösszetétel miatt sokáig nem voltak hivatalosan borvidékként minősítve. A fejlesztésük, fejlődésük során a borvidék cím elnyerésére törekedtek, így történt, hogy ezek a jó bortermőhelyek a 90-es években borvidékké léptek elő.

Királyok bora-borok királya - Tokaj-hegyaljai borvidék

Az ország borvidékei közül a legjellegzetesebb a tokaji. 1650-ben kóstolták meg az első bogyózott aszúszemből készített bort. Bár korábban is előfordult, hogy hagyományos szüreteléssel és borkészítési eljárással aszú minőséget tudtak elérni. 

Tokaj-Hegyalja lankáin három szőlő díszlik jelenleg, a Furmint, a Hárslevelű és a Sárgamuskotály.A Tokaj-hegyaljai borvidéket világhírűvé az aszúbor tette. Pedig a környéken nemcsak az aszú terem meg, hanem létezik egy méltó társ is, a szamorodni. Kedves, dallamos nevét a lengyelektől kapa. Annyit jelent: magától lett.

A Furmint szőlő a legjobban aszúsodó fajta, ezért ezen a borvidéken a legnagyobb területen termesztik. Készül belőle szamorodni, aszú alapbor és minőségi bor.

A Hárslevelű a nemesrothadásra közepesen érzékeny, viszont a Furmintnál többet terem, jobban beérik, s bora esetenként finomabb, illatosabb. Kisebb mértékben termesztik még a Sárga muskotályt.