Bemutatjuk az ország legromantikusabb „függőleges kertjét”
2016. október 04.

Kecskemétről köztudott, hogy ott született Kodály Zoltán, Latabár Kálmán, a város címerében kecskebak szerepel, és hogy építésze bővelkedik a szebbnél szebb szecessziós épületekben. Ki ne ismerné a Cifrapalotát, vagy az alföldi templomok legfontosabbikát, az Öregtemplomot? Kevesen tudják viszont, hogy a kecskemétiek kedvenc épülete a református templom, amelynek odalát teljesen beborította az egyik legcsodálatosabb kúszónövény.

A kecskemétieknek igencsak szerencséjük van a gyönyörű Kossuth terükkel, hiszen ott van a barokk Öregtemplom, a Lechner Ödön által tervezett különleges szecessziós városháza, pár lépésre a neobarokk Katona József Színház és a református templom is, aminek egyik oldalát teljesen beborítja a vadszőlő, bár a kecskemétiek többsége azt gondolja, hogy borostyán. Nem csoda, hisz nagyon könnyű összekeverni a két növényt, kertész legyen a talpán, aki a kettőt meg tudja különböztetni...

Az eredeti fatemplomot az 1600-as években szándékosan felgyújtották, sajnos a tűz gyorsan terjedt, aminek következtében az egész város lángokban állt, így nemcsak a templom pusztult el teljesen, hanem számos más épület is.

A városlakók elhatározták, hogy újjáépítik a templomot, de ezúttal kőből, ami akkoriban szinte lehetetlen célkitűzés volt. Ugyanis az ország török uralom alatt állt, és stratégiai okokból a törökök nem engedték, hogy az általuk elfoglalt területeken kőtemplomokat építsenek. Ennek ellenére a reformátusok megkapták az engedélyt: számos pletyka szerint ez egyszerűen annak volt köszönhető, hogy lefizették a török hatóságot arannyal. Akárhogy is történt, a templomot 1684-ben szentelték fel.

A templom leginkább barokk stílusú, de gót, reneszánsz és szecessziós stílusjegyek is felfedezhetőek. A végső formáját a 18. század végén nyerte el.

Mesébe illő a templom a romantikus, szinte egybefüggő növényfalával: talán Csipkerózsika is itt alussza álmát. Egyesek szerint 20, mások szerint 30 év volt, mire ennyire beszőtte a vadszőlő a templom oldalát. Ki tudja, hogy egy évtized múlva milyen lesz a falon látható "függőleges kert".

A japánoknak ott van cseresznyefa-virágzás, a kecskemétiek pedig az impozáns vadszőlős falban gyönyörködhetnek. Tavasszal zöldessárga, nyáron virágokkal tarkított, ősz végén pedig tűzpiros levelek és kék bogyók borítják a templom oldalát. Télen is izgalmas látványt nyújt a templom, hiszen akkor a falat behálózó indák válnak jól láthatóvá.

Valószínűleg kevesen tudják, de a vadszőlő mérgező növény, ezért ildomos csupán nézelődni. Ha valakiben felmerült volna az ötlet, hogy megkóstolja a növény bogyóját vagy levelét, ne tegye!

A kertben van még más növény is, de azokat sem ajánljuk főételnek. Viszont Kecskemét főtéren számos nagyon kedves kis étterem található, egy jó alföldi vacsora pedig tökéletes kiegészítése lehet városnézésünknek!

forrás: www.nlc.hu