Afrodité szigete: Ciprus
2015. július 02.

A szépség és szerelem ókori istennőjének szigetén nemcsak a napfény és a tenger, hanem a kulturális és természeti örökség együttes élménye ejti 1124rabul a látogatót.

A sziget elsősorban azoknak jó választás, akik szeretik a luxust, a kényelmet, hiszen összehasonlítva a versenytársakkal, itt sokkal kedvezőbb áron érhetők el a kiváló szolgáltatásokat nyújtó 4-5 csillagos szállodák. Ezen kívül rengeteg olyan, még a magyar közönség számára kevésbé felfedezett attrakció és program van a szigeten, mely a kulturális érdeklődést, az aktív kikapcsolódás és a szórakozási igényeket egyaránt kielégíti - foglalta össze a sziget legfőbb vonzerőit Ács Viktória, a Ciprusi Idegenforgalmi Hivatal budapesti kirendeltségvezetője.

Aratás tavasszal?

Igen! Tavasszal Cipruson már learatták a búzát, nem ritka áprilisban a 25-30 fokos meleg, a türkizkék tengerben is meg lehet mártózni! A napsütéses időjárás miatt itt télen is vannak vendégek, főként skandináv nyugdíjasok, akik akár 3-5 hónapra is beköltöznek a szigetre, hogy napfényt és levegőt szívjanak a sötét északi klímát maguk mögött hagyva. De a szépség és szerelem ókori istennőjének szigetén nemcsak a napfény és a tenger, hanem a kulturális és természeti örökség együttes élménye, a tengerpart mellett benyúló romantikus sziklaszirteken épült kis kápolnák, ókori romok, régi kőházakból épült ősi falvak is felfedezésre várnak. Mindemellett a városokban pezseg az élet, a helyiek nagy vendégszeretettel várják a látogatókat a kis tavernákban, kávézókban, bazárokban, művészeti galériákban vagy múzeumokban.



Mesés tengerpartok

Ha ciprusi utunkat tervezzük, több kiváló tengerparti szakasz között is választhatunk. Agia Napa vagy Protaras fehér homokos aranypartjával első osztályú üdülőhely. Míg Agia Napát főleg fiatalok, a 'bulizós' korcsoport, addig a közeli Protarast - nyugodt légköre miatt - elsősorban házaspárok és gyermekes családok választják. Larnaka és Limassol homokos tengerparti övezete a pálmafás lido tengerparti hangulatot kedvelőknek remek, míg a gyönyörű Pafos (Páfosz) és környéke a vadregényes természeti kincseivel és kulturális látnivalóival varázsol el bennünket. Bármelyikre essen is a választás, csalódni bizonyára nem fogunk! Mindemellett Ciprus egy könnyen bejárható és áttekinthető ország, autóval vagy busszal 1-2 óra alatt szinte bármelyik kívánt úti célt elérhetjük a szigeten.



10 ezer éves történelem

A ciprusi ember - azaz a kiprióta - három dologra rendkívül büszke: A sziget Európa legrégebbi kőkorszaki települése, itt volt először rézolvasztás még az ókorban, és Ciprus Európa első keresztény országa. A sziget lakói többnyire a turizmusból élnek. Legnagyobb számban a britek, franciák és németek látogatják, de évente mintegy 12.000 magyar is a szigetországra teszi a voksát. Területe csupán egytizede Magyarországénak, azonban a harmadik legnagyobb mediterrán sziget. Három kontinens, Európa, Ázsia és Afrika csomópontjában fekszik, s földrajzi elhelyezkedése már az ókortól kezdve igen nagy szerepet játszik történelmében. A sziget történelme és civilizációja mintegy 10 ezer évre nyúlik vissza, melyről rengeteg kőkorszaki lelet tanúskodik. Jelentős nyomot hagytak 3500 évvel ezelőtt az ókori görögök, akik 11 városállamot alapítottak mikéniai mintára. Ezt követően több más kultúra is meghonosodott, többek között a föníciai, asszír, frank, velencei, ottomán, brit, mind maradandó emlékeket hagyva maguk után. A sziget ma egy valóságos szabadtéri múzeum, ahol kőkorszaki települések, klasszikus görög emlékhelyek, római kori színházak, villák és fürdők, ókeresztény bazilikák, bizánci templomok és kolostorok, keresztes hadjáratokból maradt várak, gótikus katedrálisok, velencei erődítmények, muszlim mecsetek és brit koloniál stílusú épületek között sétálhatunk.



A több mint 80 éves brit gyarmaturalom után 1960-ban megalakult a Ciprusi köztársaság, melyet követően ugyan minden állampolgárnak biztosították az alapvető jogokat, azonban bizonyos kikötések mégis működésképtelenné tették a békés együttélést. A köztársaságot viszont a törökök nem ismerik el, 1974-ben több mint egyharmadát, a sziget északi részét erőszakkal elfoglalták, mintegy 200 ezer görög cipriótát kényszerítve lakóhelyének azonnali elhagyására. Azóta ENSZ békefenntartó haderők vigyáznak a két országrész közötti biztonságra, akik a semleges zónákon állomásoznak. Ennek a megosztottságnak a fővárosban, Nicosiában, vagy ahogy a szigeten hívják Lefkosiában tanúi is lehetünk, hiszen határállomás választja el a város görög és török részét, ahol csak komoly sorban állás és ellenőrzések után juthatunk át egyik területről a másikra. De így maradt lakatlanul az a 52 luxusszállodának helyet adó Famagusta is, mely a világ egyik leggyönyörűbb fehér homokos aranypartja, jelenleg sajnos semleges zóna, így a szállodák és az egész partszakasz is ki van vonva a forgalomból.

Nemcsak tengerpart, hanem kész kalandtúra!

Ha már Cipruson vagyunk, bármely partszakaszt is választottuk, Nicosiába (Lefkosia) mindenképp érdemes legalább egy félnapos túrát tennünk. A Régészeti Múzeumban mintegy 9 és fél ezer év történelmének nyomaira bukkanhatunk. 1878-ig a brit gyarmatosítás kezdetéig még 3 kapun keresztül lehetett megközelíteni a romantikus óvárost, mára azonban a grandiózus velencei fal, csakúgy mint a városfal bástyáinak egy része a váronak hol a török hol a görög részhez tartozik. A világ egyetlen megosztott fővárosában a görög részen a minaretek körül kiürült, romlásnak és enyészetnek indult üres épületek látványa megdöbbentő, melyet a lőporos hordók felett átkukucskálva saját szemünkkel láthatunk. A várfallal körülvett óváros kanyargós, kaviccsal burkolt kis utcái azonban igazán hangulatosak! Itt a helyi bazárok között sétálhatunk, apró ajándékboltok és hagyományos kis tavernák nyújtanak kiváló vásárlási és étkezési lehetőséget a szabadban.

Izgalmas kalandtúrára mehetünk a Protarashoz és Agia Napához közeli festői szépségű Cape Gkreko fokhoz, ahol a különleges növényzet és a sziklás, barlangos partszakasz csodás összhangját élvezhetjük. Nem véletlenül lett divatos esküvői helyszín a sziklaszirten a kis fehér kápolnának is otthont adó Cape Gkreko. A sportosabbak még akár kerékpárral is érkezhetnek, de a botanikai rezervátum kiválóan alkalmas természetjárásra és lovaglásra, sőt még búvárkodásra is.



Agia Napán, azaz jelentése szerint a Szent parton egy 12 századi kolostor nyomaira bukkanhatunk. Az ősrégi legendát övező kolostor mellett található ökomenikus templomban láthatjuk a termékenység után epekedő, majd végül sikerrel járó nők adományait - méghozzá kis szent szobrokat formázó ezüstlapocskák formájában - melyhez természetesen jelentős pénzadomány is jár mindenkor a templomnak! A lakosság egyébként 95%-ban görög ortodox vallású, de bárhol a szigeten úgy katolikusok, mint muszlimok szabadon gyakorolhatják vallásukat. A török minaretek a nagyobb városokban mind ott vannak, jelezve, hogy egykor a több vallású lakosság békében megfért egymás mellett.



A sziget egyik fő kikötőhelye, Limassol, Yanapától azaz Agia Napától eltérően már nem üdülőfalu, hanem igazi tengerparti város. A legelegánsabb szállodák itt vannak a szigeten, tengerpartja többnyire köves, apró kavicsos, a part mellett végig kerékpárút fut. A város, melyben bizánci és frank emlékek nyomait találhatjuk egyúttal Ciprus borászati központja is, de karneváljáról is híres. Itt találták meg a világ legnagyobb kőedényét, melynek lenyűgöző másolatai a városban több helyen is láthatók egy-egy körforgalom közepén díszelegve. (Az eredeti változat a Louvre-ban van.)



A part városaitól eltávolodva a lejtőkön felfelé kanyarodva a Troodos hegység fenyvesekkel borított természeti kincsei és festői szépségű kis falvai lenyűgözőek. Ha már eljutottunk a Kaledónia vízesés lábához, a Psilo Dendro, azaz a "Magas Fa" kirándulóközponthoz, innen több jelzett turistaúton is elindulhatunk a hegynek felfelfelé. Túránkból visszaérkezve a patak melletti, hűs erdei környezetben fekvő, teraszos étteremben élvezhetjük az elsőosztályú friss pisztráng vagy a kemencében omlósra sült ciprusi bárány különleges ízeit. Igen, a ciprusi bárány más ízű, mint a magyar, a meleg időjárásnak köszönhetően szinte faggyú nélküli és illatos fűszernövényekkel, hegyi füvekkel táplálkozó állat húsa teljesen más gasztronómiai élményt nyújt.



A hamisítatlan ciprusi hangulatú Omodos faluban elsősorban szőlészettel és borászattal foglalkoznak a helyiek. Itt érdemes borkóstolóra mennünk, melyre a falu közepén levő üzletek, kávéházak egyikében jó lehetőség is nyílik. Ugyanebben a kis faluban találjuk a világ egyik legrégebbi présházat eredeti berendezéssel. A környéken nemcsak bortermelő falvak, de pihentető hegyi üdülőhelyek és falvacskák is találhatók, érdemes Platres faluba vagy a bájos Pitsiliára is ellátogatnunk.



Larnaka és Limassol között érdemes meglátogatni az UNESCO örökségbe elsőként bekerülő Choirokoitiát is, ahol a légifelvételről méhkas kinézetű, de valójában 150 kis kör alakú házikó lábazati fala maradt meg. A házak alatt pedig mintegy 9000 évvel ezelőtti, közel 500 emberi csontvázat és kőkorszaki kultúra és mindennapi élet nyomait találták meg.



Kicsit távolabbra, a dél-keleti parton az ókori görög-római Kourion az egyik legragyogóbb megmaradt római kori emlék a világon. A domboldal egyik csúcsán elhelyezkedő, szinte eredeti állapotban fennmaradt színháza, gőzfürdőjének nyomai, a fürdőt borító mozaikok, egy tudományos alapokon megépített vízvezetékrendszer és egy lélegzetelállító tengerre és a környező dombokra néző panoráma fogadja a látogatót. Itt már a rómaiak tudták, hogyan kell összegyűjteni a hegyekből érkezett édesvizet, mely már akkor is nagy kincsnek számított! Jelenleg Cipruson édesvízhiány van. A sziget vízkészletének 750 ezer görög kipriótát és évi mintegy 3 millió turistát kell kiszolgálnia. A víz 75%-a Troodos hegységből származik, melyről az esőt és az olvadó havat gravitációval, csövek segítségével levezetik és összegyűjtik. Régebben a ciprusiak használtak tengervíz-sótlanító berendezést is, azonban amikor a működtetéséhez szükséges kőolajnak felment az ára rájöttek, hogy olcsóbb, ha külföldről szerzik be a hiányzó 25%-ot.



Ha nyugat felé haladva követjük a tengerpart vonalát elérkezünk Pafosba (Páfosz), ahol nemcsak a tenger szépsége, de ókori romvárosok, régészeti területek kincsei ragadják meg figyelmünket. A ciprusiak még nem nagyon reklámozzák, de jó ha tudjuk, hogy 2017-ben Pafosz Európa kulturális fővárosa lesz! Pafos óvárosa az UNESCO világörökség része, a legnagyobb vonzerőt a környéken a Pafos-i mozaikok jelentik. A világ talán legszebb mozaikjának minden egyes darabja egy-egy mesét mond el az ókori görög világról és mítoszairól. Egy csodálatos tengerparti ókori villa maradványai és a padlózaton fellelhető mozaikok talán azért is maradhattak ilyen jó állapotban, mert egy mezőgazdasági munka folytán csak véletlen kerültek elő a 60-as években.



A Pafosi sziget nyugati partjánál Petra tou Romiou-nál meglátogathatjuk a szépség és szerelem istennőjének 'szülőhelyét'. A legenda szerint ugyanis Afrodité itt kelt ki a habokból. A partszakaszon különösen a naplementék csodálatosak és a hagyomány szerint aki a parton szív alakú követ talál, az örökre szeretni fog és őt is viszont szeretik. Aki ügyes, többet is találhat! Érdemes utunkba ejteni Latchi halászfalut, a helyiek egyik kedvenc üdülőövezetét, ahol valamelyik part menti tavernában mindenképp meg kell kóstolnunk az ízletes hal-mezét.



Remek kirándulási célpont Afrodité fürdője is az Akamaszi félsziget északi csücskében. A legenda szerint ebben az apró víztükörben mártózott meg a szépség és szerelem istennője a hűs habokban. Gyönyörű virágok és illatos fűfélékkel szegélyezett sétautak hálózzák be a vidéket, valamint az Akavasi szurdok csodálatos természeti környezete, s a sziget legtisztább és legérintetlenebb partszakaszai várják a felfedezőket. Egyébként Protarasról, Agia Napáról és Larnakából, a 3 legnépszerűbb üdülőhelyről hetente több alkalommal indulnak szervezett buszos kirándulások, Nicosiaába, Troodosba és Pafos szigetére is.

Amit mindenképp meg kell kóstolni!

A helyi konyha friss és ízletes fűszernövények sokrétű felhasználásán alapszik. A helyi tavernákba betérve megkóstolhatjuk a 'meze' nyújtotta gasztronómiai élvezeteket. Friss saláta olíva öntettel, paradicsom fetasajttal, krémszerű tahini, grillezett halloumi-sajt, ízletes kebab, fűszeres falusi kolbász, grillezett és sült zöldségek, muszaka, báránysültek mind megtalálhatók. A bazárakban is számtalan exotikus aszalt gyümölcs, dió és magfélét találunk végtelen kombinációban. Az egyik legkülönlegesebb a gránátalma szirupba mártott kis mandulás 'kolbászkák' vagy mogyorófélék.



A Halloumi sajt, mely az eredeti recept szerint 100%-ban kecsketejből készül, a ciprusiak egyik büszkesége. Kiváló grillsajtként, de találkozhatunk vele natur formájában is, szinte mindenhol fellelhető, a szállodák reggeli és vacsorakínálatában is nélkülözhetetlen. Azonban, ha a legjobbat keressük, érdemes egy helyi sajtkészítőhöz ellátogatni, ahol nyomon követhetjük a sajt kézzel való készítésének összetett folyamatát. Letymbou faluban megkóstolhatjuk a helyi kovásszal készült, római köménnyel, mentával és fahéjjal fűszerezett kenyeret, melyet olykor olívabogyóval és sajttal töltenek.



forrás: www.turizmusonline.hu