Párizs háromszög alakú szíve - A Louvre
2014. november 14.

Mikor először pillantja meg az ember, el sem hiszi, hogy végre előtte áll. Ez a múzeum tényleg olyan, mint a képeken. Kívülről is belülről is hatalmas és a csodás műalkotások nélkül is fenséges épület. Bár az írások szerint erődítménynek építették 1190 környékén. Hogy hogyan lett belőle a világ egyik legszebb múzeuma, most megtudhatjuk.

Mi csak a történelemkönyveknek hihetünk. A világ leglátogatottabb - 2006-ban 8.3 millió látogatóval büszkélkedhetett - és egyben egyik legnagyobb, legérdekesebb, és leghíresebb múzeuma több, mint 350 ezer műtárgyat tartalmaz és pontosan 823 éves. Hihetetlen szépségét persze az 1989-ben hozzáépített, rozsdamentes acélból készített, 666 üveglapból álló, 21 méter magas piramis is emeli, aminek csodájára járnak a látogatók, és mellyel világszerte azonosítják a Louvre-t.


De hogyan is vált egy katonai erődítmény a világ egyik leggazdagabb múzeumává?
Az épületek 1190-ben épültek, Fülöp Ágost (1180-1223) parancsára. Az uralkodó 43 évig volt hatalmon, és ezalatt a franciák befolyása igen megerősödött mind bel-, mind külföldön. 1190-ben falat építettek Párizs köré, ami ebben az időben Európa legnagyobb városának számított. Ahhoz, hogy megvédjék az angoloktól és a németektől, a király úgy döntött, hogy nem elég a fal, egy erőd is szükséges lesz a város nyugati felén, a Szajna partján.

A 14. század közepén Párizs már jócskán túlnőtt Fülöp Ágost eredeti falán, és a 100 éves háborúval a nyakukban, a városnak több védelemre volt szüksége így a városba beágyazódott Louvre elvesztette védelmi szerepét. Az erődítményt először 1364-ben kezdték el átalakítani egy csodás rezidenciává, lenyűgöző folyosókkal, csigalépcsőkkel és belső kertekkel. VI. Károly halála után a Louvre egészen 1527-ig, majdnem egy évszázadon keresztül csöndesen szunnyadt. Csak I. Ferenc idejében, mikor a király úgy döntött Párizsba helyezi székhelyét alakult tovább az épület. A középkori Louvre átadta helyét egy reneszánsz kastélynak.

Az erődítmény átalakul

A Nagy Torony lerombolásával kezdődtek a munkálatok, ami több fényt és lágyságot biztosított a termeknek. Az akkor elkezdett átalakítások egészen XIV. Lajos uralkodásáig tartottak. A Tuilériák Palota építése, amely csak 500 méterre volt a Louvre-tól, egy új gondolatot indított el a királyokban. A két kastélyt össze akarták kapcsolni és átjárhatóvá tenni, kialakítani egy Nagy Galériát.

Mindkét kastély fejlesztésében a legfontosabb szerepet XIII. és XIV. Lajos töltötte be, annak ellenére, hogy a Versailles-i kastély befejezése után a székhelyüket Versailles-be helyezték át. A Louvre történetében ezután egy csendes, nyugalmi állapot következett be, majd 1793. november 8-án újra kinyitott és megkezdte működését művészeti múzeumként. Először csak a Nagy Galériát és néhány termet nyitottak meg antik szobrokkal, majd további szobák és kiállítás is nyílt X. Károly idejében. 1182-ben a Tuilériák lerombolásával kezdődött a modernkori Louvre története.


A hatalmas épületkomplexumban lassan, de biztosan a Louvre és vele együtt a kultúra vette át a főszerepet. Azóta jócskán felment az itt megcsodálható műkincsek száma, jelenleg több, mint 60000 négyzetméteren 35000 festmény, szobor, állandó és időszakos kiállítás lel otthonra, illetve évente 6 millió ember látogatja. Leghíresebb kiállítási darabjai a Mona Lisa, ami habár kisebb, mint hisszük, mégis páratlan érzés előtte állni, vagy Delacroix A szabadság vezeti a népet című képe és még sorolhatnánk. Ha mindent látni szeretnénk a Louvre-ban, arra két hét sem lenne elég.

Louvre - Lens

Éppen ezért örvendetes, hogy a Párizstól 200 kilométerre fekvő észak franciaországi Lens városában, egy elhagyott külszíni fejtésű szénbánya helyén, megnyílt az új Louvre - Lens épülete. A múzeumot a Pritzker-díjas Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa, vagyis közös tervezőirodájuk, a SANAA tervezte. A múzeum központja egy 125 méter hosszú időgaléria, ahol egyszerre 250 művet tudnak kiállítani a Párizsi Louvre hatalmas műtárgyállományából, így könnyebben, kronologikusan áttekinthető a gyűjtemény. Az új helyre 40 perc alatt eljuthatunkPárizsból a szuperexpresz vonattal.

forrás: Világszám