Nem érezni javulást
2011. október 04.

A nehéz gazdasági helyzet a lakosság fogyasztásában, ezen belül a szabadidő eltöltésének egyik jól körülírható szegmensében, a turizmusban is tükröződik. A turisztikai utazási aktivitás, a turizmusra fordított idő és a turisztikai fogyasztás 2011 I. félévében sem érte el a 2008. évi szintet. A magyar lakosság utazási aktivitása európai összehasonlításban alacsony, és egyelőre a javulásnak nincsenek kézzelfogható jelei, áll a Központi Statisztikai Hivatal a lakosság többnapos belföldi turisztikai utazásainak jellemzőiről kiadott Statisztikai Tükör kiadványában.

2011 I. félévében a népesség 23%-a vett részt a belföldi idegenforgalomban, azaz legalább egy alkalommal tett többnapos belföldi utazást. Az utazások száma (8,7 millió) és az azokon eltöltött idő (32,1 millió nap) 10, illetve 9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de még így is több mint 10%-kal elmaradnak - a válság előtti - 2008. évi adatoktól. A fiatalabb korosztályok és a kisgyerekes három-négytagú családok mobilabbak, az egyedülállók, valamint a nagycsaládos háztartások az átlagosnál lényegesen kevesebbet utaznak. A fővárosban és a középdunántúli régióban élők turisztikailag kb. kétszer olyan aktívak, mint az alföldi régiók lakói. A lakosság - folyó áron - az előző évinél 4%-kal többet, 104 milliárd forintot költött el, így a turisztikai fogyasztás hasonló mértékben nőtt, mint az infláció. Szálláshely-szolgáltatásokra 34, vendéglátó-szolgáltatások és élelmiszerek vásárlására 26, közlekedésre (beleszámítva az üzemanyagvásárlásokat is) szintén 26 milliárd forint jutott. A turisztikai fogyasztás közel harmada a budapestiektől származott, és több mint negyede a Balaton régióban valósult meg.


Az 1-3 éjszakás (hétvégi típusú) utazások jellemző

2011 első félévében hétvégi típusú utazáson a lakosság 18,5%-a vett részt, ami közel ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. A fővárosiaknál 28%, a Közép-Dunántúlon élőknél 24%, az ország más területeinek lakossága körében 12-21% volt ez az arány.

Az utazási aktivitás szoros kapcsolatban van a háztartások anyagi helyzetével. A hétvégi házzal, nyaralóval rendelkező háztartásokban élők fele tett az időszak során 1-3 éjszakás utazást. A személygépkocsit haszná- lók 21, a többieknek azonban csak 14%-a utazott belföldön ilyen időtartamra. A gazdasági aktivitás hatásának jelentőségét mutatja, hogy míg a dolgozóknak 22, a nyugdíjasoknak csupán 15%-a utazott hétvégén.

A saját anyagi helyzetüket jónak vagy átlagosnak ítélők 25%-a, a szerény, illetve nagyon szűkös anyagi helyzetűeknek mindössze 13%-a volt belföldi utazáson a vizsgált időszakban.

A lakosság az év első hat hónapjában összesen 7,2 millió 1-3 éjszakás utazást tett, ami az előző évinél 14%-kal több, és 20,5 millió napot töltött el. A legjelentősebb célrégió Budapest-Közép-Duna-vidék, ahol az eltöltött idő közel negyede (4,8 millió nap) realizálódott. A hétvégi típusú utazások esetében is elsősorban a régión belüli utazások a jellemzők, bár figyelmet érdemel, hogy a budapestiek közel 1 millió napot töltöttek a Balatonnál.

Az utazások fő motivációja a rokonok, ismerősök meglátogatása, az idő több mint felét ilyen célból töltötték el az utazók, számottevő a szórakozás, pihenés, városnézés, természetjárás (31%) is, az utazáson töltött idő 5%-a pedig hobbi jellegű munkavégzéshez, kertészkedéshez kapcsolódik.


A négy- és annál több éjszakás belföldi utazások

A turizmust, a szabadidős utazásokat elsősorban a hosszabb, a négy, vagy annál több éjszakát magába foglaló utazások jellemzik. Ilyen utazáson a magyar lakosság 8,4%-a vett részt 2011 I. félévében legalább egyszer, ezen belül igen jelentősek a regionális eltérések. A fővárosban és Pest megyében lakók körében az utazáson részt vevők aránya 14, míg az ország többi területén mindössze 4,1-7,4% volt. A területi különbségek az elmúlt évben tovább nőttek.

A saját anyagi helyzetüket átlag felettinek értékelők 14%-a tett négynaposnál hosszabb belföldi utazást, míg a nagyon szűkös körülmények között élőknek közel 5%-a. A nyugdíjasok valamivel nagyobb arányban (9,1%) vettek részt hosszabb utazáson, mint a dolgozók (8%). A nyaralóval, hétvégi házzal rendelkező háztartások tagjainak 40%-a vett részt ilyen utazáson, a második otthonnal nem rendelkezőknek csupán 6,1%-a.

Hasonlóan jelentős kapcsolat figyelhető meg a személygépkocsi-használat és az utazási aktivitás között. A személygépkocsit használó háztartások tagjainak 9,3, a többieknek 6,8%-a számolt be négy napnál hosszabb belföldi utazásról.

Az 1,5 millió utazás során a lakosság összesen 12 millió napot töltött el, 1,1%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az átlagos tartózkodási idő 7,6 nap volt, ennél lényegesen hosszabb ideig tartott a tanulás (13,2 nap), a munkavégzés (11,9 nap) és a hobbimunka (8,3 nap) miatti utazás.

Az utazásoknál személygépkocsit 68, vonatot 18, autóbuszt 14%-ban vettek igénybe az utazók. Az utazáson eltöltött időt tekintve a leggyakoribb motiváció a szórakozás, pihenés, városnézés vagy természetjárás, 28%-ot képviselt a rokon, ismerős meglátogatása.

Az igénybe vett szállástípusok közül 34%-ot képvisel a rokon, ismerős által biztosított szállás, míg saját második otthont 27%-ban vettek igénybe az utazók, a szállodák részesedése 20% volt.

Az utazások negyedét a 25-44 éves korosztályba tartozók tették, közel annyit, mint a 45-64 évesek. A legtöbb hosszú utazás (29%) a 65 évesnél idősebbekhez kötődik.

Az utazásoknak két kiemelt célpontja volt: a Balaton, valamint Budapest- Közép-Duna-vidék, az összes utazásra fordított idő 44%-a realizálódott itt. Észak-Magyarország részesedése 14% volt a teljes belföldivendég-forgalmon belül, az úti cél leggyakrabban a régión belüli utazás.

A hosszú belföldi utazásokon a lakosság fogyasztása 36 milliárd forintra becsülhető, ami jelentősen (12%-kal) elmarad az előző évitől. A kiadásokból szállásra 15, étkezésre 10, közlekedésre 6 milliárd forintot költöttek az utazók. Egy turista egy nap alatt átlagosan 3143 forintot költött el, ami 13%-kal kevesebb, az egy évvel korábbinál.

forrás: www.turizmusonline.hu