Vizitúra-kikötő a Sión
2011. május 18.
Képgaléria - vizitúra
Elkészült a tolna megyei Medinán a Sió első vízitúra-kikötője.
Elsősorban kezdő vízi túrázóknak jó lehetőség a Balatont és a Dunát összekötő csatorna, a Sió, eddig azonban nemcsak a változó vízszinttel kellett megküzdeniük a kenusoknak, biztonságos kikötési lehetőség sem volt. Az első kikötőhelyet Medinán egy szedresi civil szervezet építette meg. - Ötödik éve túrázunk a Sión, eddig a biztonságos kikötés lehetősége kimerült abban, hogy a parthoz közeli területen le volt nyírva a fű.
Aki evezett már a itt, az tudja, hogy alacsony vízállásnál iszapos és meredek a part, magas vízszintnél pedig nagy a sodrás - magyarázta Benke Béla, a Szedresi Sziget Egyesület elnöke. A problémát az egyesület egy úszóstéggel oldotta meg: Medinán egy hordókra épült, de a vízügyi szabványoknak megfelelő, egytonnás teherbírású stéget helyezett el, amely alkalmazkodik a változó vízszinthez.
A Sió 120 kilométeres szakaszából jelenleg mintegy hetven kilométer járható kenuval, kajakkal, csónakkal. Siófoktól Simontornyáig a meder esése miatt csak akkor van elegendő víz a csatornában, ha jelentős mennyiséget eresztenek le a Balatonból, Simontornyától az Árvízkapuig azonban csendesen csordogál a Sió vize, miután a Kapos Tolnanémedinél - változó mennyiségű - utánpótlást jelent a csatornának.
Mintha állna
Bár a Sió környezete nem mérhető a legnépszerűbb hazai vadvizek szépségéhez, az itt hajózható, a Natura 2000 területek közelében haladó útvonal is tartogat látnivalókat. A simontornyai bőrgyár egykori hulladéklerakóját kivéve természetes környezet veszi körül a partot, igaz, helyenként sűrű aljnövényzettel és gyalogakáccal benőve. A Simontornyától mintegy harminc kilométerre elterülő nagydorogi Szenes-legelő védett terület, az út végén pedig mintegy 8-10 kilométeres szakasz a Gemencben halad. Benke Béla szerint a gemenci Sió olyan, mintha egy tóban evezne az ember: magasabb vízállásnál a mellékágakon az erdőben is lehet kenuzni. Egyedülálló madár- és növényvilág tárul a túrázók elé, akik az ember közelségét kerülő fekete gólyát, réti sast is megfigyelhetnek. A csatornán nem képtelenség vízfolyással szemben sem evezni, lévén, hogy a sodrás sebessége 0,5-4 kilométer óránként. - A Sió elsősorban a kezdő kenusoknak jó lehetőség, nincs nagy sodrás, nincsenek veszélyt jelentő járművek, a víz pedig derékig, legfeljebb mellig ér - jegyezte meg az egyesület vezetője.
Zsilipelés
A csatorna teljes hajózhatóságához újabb zsilipre lenne szükség, amely a Siófok-Simontornya szakaszon felduzzasztaná a vizet. Ennek ellenére nem ritka, hogy folyami hajókat úsztatnak a Balaton és a Duna között a Sión. Nagyobb hajókkal azonban csak a Balaton vízleeresztésénél lehet közlekedni - közölte Beke Zsolt, a vízügyi igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének vezetője. - A Sió dunai torkolatánál az 1970-es években épült árvízkapu mellett akkor még öt zsilipet terveztek a csatornán, azonban a csekély hajózási igény miatt ezek megvalósítására kevés az esély. A szakember szerint Kölesd és Árvízkapu között minden időszakban alkalmas evezésre a folyó, átzsilipeléssel pedig a Dunáról is be lehet evezni a Sióra.
Egy újabb zsilip akár százmillió forintos nagyságrendű beruházás lenne, a jelenleg használható szakaszon azonban lényegesen kisebb ráfordítással, úgy kétszázötvenezer forintból lehetne készíteni úszóstégeket. Amelyik önkormányzat nem épít kenukikötőt, az kimarad az idegenforgalom fejlődéséből - adott hangot véleményének Benke Béla.
Nem a luxusért
Aki ma a Sión elindul kenuval, Medinán, egy valamikori malomépületben kialakított vízitúraközpontban, és Sióagárdon, a vízügyi igazgatóság épületében szállhat meg. A vízitúrázóknak azonban nincs szükségük sok komfortra, elég a kikötésre alkalmas hely, mellette 20-30 négyzetméternyi sátorhely tűzrakóval.
Háry János, a vízi turizmust régóta népszerűsítő sióagárdi polgármester elmondta, hogy olyan egyesületet alapítását határozták el a Sió menti települések, amely összefogja a turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseket. A tervek között egységes tájékoztató rendszer, hajóbérlési lehetőség és kerékpárút-hálózat kialakítása szerepel. A polgármester - aki maga is rendszeres túrázó a Sión - felhívta a figyelmet arra is, hogy Medina mellett Kölesden és Sióagárdon is partra lehet tenni a kenukat. Egyelőre azonban csak az elszántabb túrázók szállnak vízre a felfedezésre váró csatornán. Ők nem a luxus miatt vágnak bele a kalandba, a helyiektől vásárolnak tojást, szabad tűzön megsütik, teát főznek. - A vízi túrázók saját erejükből akarnak túrázni, többségük arra vágyik, hogy elszakadhasson egy kicsit a civilizációtól - szögezte le a szedresi egyesület elnöke.
forrás: www.turizmusonline.hu
Elsősorban kezdő vízi túrázóknak jó lehetőség a Balatont és a Dunát összekötő csatorna, a Sió, eddig azonban nemcsak a változó vízszinttel kellett megküzdeniük a kenusoknak, biztonságos kikötési lehetőség sem volt. Az első kikötőhelyet Medinán egy szedresi civil szervezet építette meg. - Ötödik éve túrázunk a Sión, eddig a biztonságos kikötés lehetősége kimerült abban, hogy a parthoz közeli területen le volt nyírva a fű.
Aki evezett már a itt, az tudja, hogy alacsony vízállásnál iszapos és meredek a part, magas vízszintnél pedig nagy a sodrás - magyarázta Benke Béla, a Szedresi Sziget Egyesület elnöke. A problémát az egyesület egy úszóstéggel oldotta meg: Medinán egy hordókra épült, de a vízügyi szabványoknak megfelelő, egytonnás teherbírású stéget helyezett el, amely alkalmazkodik a változó vízszinthez.
A Sió 120 kilométeres szakaszából jelenleg mintegy hetven kilométer járható kenuval, kajakkal, csónakkal. Siófoktól Simontornyáig a meder esése miatt csak akkor van elegendő víz a csatornában, ha jelentős mennyiséget eresztenek le a Balatonból, Simontornyától az Árvízkapuig azonban csendesen csordogál a Sió vize, miután a Kapos Tolnanémedinél - változó mennyiségű - utánpótlást jelent a csatornának.
Mintha állna
Bár a Sió környezete nem mérhető a legnépszerűbb hazai vadvizek szépségéhez, az itt hajózható, a Natura 2000 területek közelében haladó útvonal is tartogat látnivalókat. A simontornyai bőrgyár egykori hulladéklerakóját kivéve természetes környezet veszi körül a partot, igaz, helyenként sűrű aljnövényzettel és gyalogakáccal benőve. A Simontornyától mintegy harminc kilométerre elterülő nagydorogi Szenes-legelő védett terület, az út végén pedig mintegy 8-10 kilométeres szakasz a Gemencben halad. Benke Béla szerint a gemenci Sió olyan, mintha egy tóban evezne az ember: magasabb vízállásnál a mellékágakon az erdőben is lehet kenuzni. Egyedülálló madár- és növényvilág tárul a túrázók elé, akik az ember közelségét kerülő fekete gólyát, réti sast is megfigyelhetnek. A csatornán nem képtelenség vízfolyással szemben sem evezni, lévén, hogy a sodrás sebessége 0,5-4 kilométer óránként. - A Sió elsősorban a kezdő kenusoknak jó lehetőség, nincs nagy sodrás, nincsenek veszélyt jelentő járművek, a víz pedig derékig, legfeljebb mellig ér - jegyezte meg az egyesület vezetője.
Zsilipelés
A csatorna teljes hajózhatóságához újabb zsilipre lenne szükség, amely a Siófok-Simontornya szakaszon felduzzasztaná a vizet. Ennek ellenére nem ritka, hogy folyami hajókat úsztatnak a Balaton és a Duna között a Sión. Nagyobb hajókkal azonban csak a Balaton vízleeresztésénél lehet közlekedni - közölte Beke Zsolt, a vízügyi igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének vezetője. - A Sió dunai torkolatánál az 1970-es években épült árvízkapu mellett akkor még öt zsilipet terveztek a csatornán, azonban a csekély hajózási igény miatt ezek megvalósítására kevés az esély. A szakember szerint Kölesd és Árvízkapu között minden időszakban alkalmas evezésre a folyó, átzsilipeléssel pedig a Dunáról is be lehet evezni a Sióra.
Egy újabb zsilip akár százmillió forintos nagyságrendű beruházás lenne, a jelenleg használható szakaszon azonban lényegesen kisebb ráfordítással, úgy kétszázötvenezer forintból lehetne készíteni úszóstégeket. Amelyik önkormányzat nem épít kenukikötőt, az kimarad az idegenforgalom fejlődéséből - adott hangot véleményének Benke Béla.
Nem a luxusért
Aki ma a Sión elindul kenuval, Medinán, egy valamikori malomépületben kialakított vízitúraközpontban, és Sióagárdon, a vízügyi igazgatóság épületében szállhat meg. A vízitúrázóknak azonban nincs szükségük sok komfortra, elég a kikötésre alkalmas hely, mellette 20-30 négyzetméternyi sátorhely tűzrakóval.
Háry János, a vízi turizmust régóta népszerűsítő sióagárdi polgármester elmondta, hogy olyan egyesületet alapítását határozták el a Sió menti települések, amely összefogja a turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseket. A tervek között egységes tájékoztató rendszer, hajóbérlési lehetőség és kerékpárút-hálózat kialakítása szerepel. A polgármester - aki maga is rendszeres túrázó a Sión - felhívta a figyelmet arra is, hogy Medina mellett Kölesden és Sióagárdon is partra lehet tenni a kenukat. Egyelőre azonban csak az elszántabb túrázók szállnak vízre a felfedezésre váró csatornán. Ők nem a luxus miatt vágnak bele a kalandba, a helyiektől vásárolnak tojást, szabad tűzön megsütik, teát főznek. - A vízi túrázók saját erejükből akarnak túrázni, többségük arra vágyik, hogy elszakadhasson egy kicsit a civilizációtól - szögezte le a szedresi egyesület elnöke.
forrás: www.turizmusonline.hu
Kapcsolódó linkek
Ide utaznék! |
Magyarország |
kapcsolódó ország
Magyarország
- Valutaváltó
- Üzemanyagárak
- Iránytű
- EURÓPA ÁZSIA AFRIKA ÉSZAK-AMERIKA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA ANTARKTISZ
- Hasznos információk
- Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal
- Utazók sarka
- Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000
magazin
NagyUtazás.hu
Több, mint 50 megbízható utazásszervező kínálata egy helyen.