Eredményesen debütált a balatoni sürgősségi mentőhajó
2009. augusztus 31.

A héten véget érő balatoni főszezonban bebizonyosodott, hogy a tavon szükség van a sürgősségi mentőhajóra, amely a vízből történő mentéseken túl eredményesen nyújtott orvosi szintű ellátást sürgős esetekben - hangzott el az idegenforgalmi szezonban először debütált sürgősségi menőhajó munkájának értékelésére rendezett sajtótájékoztatón Csopakon pénteken.

Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) elnöke arról számolt be, hogy az idei balatoni szezonban először üzemelő, tavaly ősszel beszerzett Rupert sürgősségi mentőhajó 14 eseti kivonulás mellett számtalan vízimentő feladatot is ellátott. Három ember kifejezetten az új hajónak köszönheti az életét, többen pedig a gyors segítséget, gyorsabb gyógyulást. Az eredményekhez nagyban hozzájárult az az együttműködés, amit a vízimentők kötöttek a Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesülettel (MMME). E szervezet adta az öt fővel üzemelő mentőhajó két fős egészségügyi szakszemélyzetét. A vízimentők köszönetet mondtak azért, hogy az MMME tagjai a szabadságuk terhére ingyen vállalták egyhetes váltásokban a munkát, amiért cserében csak ellátást kaphattak. A VMSZ és az Országos Mentőszolgálat között létrejött megállapodás értelmében a tó körüli régiók mentőállomásai riaszthatták a sürgősségi mentőhajót olyan esetkehez, amelyekhez a vízi segítség előbb oda tudott érni, mint a szárazföldi.

Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke emlékeztetett arra, hogy pár éve megvalósíthatatlannak tartották Jamrik Péter, a Balaton Régió Közbiztonsági Tanácsadó Testülete elnökének programtervét, hogy legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Egy ilyen fontos célra azonban eddig sikerült a BFT-nek előteremteni a szükséges forrást. A program első lépéseiként lett a Balatonon sürgősségi mentőhajó, és kerültek a strandokra korszerű mentő-katamaránok, defibrillátorok. "Ezzel kapcsolatban csak az a kérdés merülhet fel, miért nem valósultak meg ezek a vízbiztonsági fejlesztések előbb" - fogalmazott a BFT elnöke, hangsúlyozva, hogy a megszorítások ellenére prioritást kell élvezzen továbbra is a vízbiztonság fejlesztése. Ehhez a tó mindhárom medencéjébe kell egy-egy sürgősségi mentőhajó. A második beszerzésére a BFT már tudja biztosítani a forrást, és a következő szezonra - szakemberek javaslatára - lélegeztető készülékekkel is el kívánják látni a tóparti strandok vízimentőit. A folytatás várhatóan az új kormányon, és az új vezetésen múlik majd - tette hozzá Suchman Tamás.

Tóth Attila, a Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület elnöke a sürgősségi mentőhajó működésének eredményiről beszámolva elmondta, voltak olyan esetek, amikor 3-4 perc alatt ért ki olyan helyszínekre, amelyet mentőautóval nem lehetett volna megközelíteni. Például egy allergiás sokkot kapó német turista köszönheti annak az életét, hogy a riasztástól eltelt negyedik percben a vénájába kaphatta a szükséges gyógyszert. Jamrik Péter, Balaton Régió Közbiztonsági Tanácsadó Testület elnöke kifejtette, látszólag kis eleme a vízbiztonsági programnak, de az érintett szervezetek együttműködésének alapja volt, hogy hozzáférhettek az egységes digitális rendszerhez, az EDR-hez, ami paradigmaváltást jelentett a kommunikációban. A szakember szerint a vízbiztonsági program folytatásával a Balaton jövőre elérheti a fejlett Nyugat-Európai tavak színvonalát ezen a téren. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a balatoni utószezonban a korszerű navigációs eszközökkel, radarral, víz alatt "látó" szonár készülékkel is ellátott Rupert egészségügyi szakszemélyzet nélkül, vízimentő hajóként üzemel tovább. (MTI)

forrás: www.turizmusonline.hu