Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ata Allah - Az Isten ajándéka (Teve ABC)
2000. december 18.

A tömjén-kereskedők több ezer éve szelídítették meg a tevét, és arra tanították őket, hogy a hosszú, kimerítő utat Dél-Arábia és a Közép-Kelet északi részei között megtegyék. Így lett a teve asivatagi lakosok számára nélkülözhetetlen - a szállítás, az árnyék, atej, a hús, a gyapjú és a bőr elsődleges forrása.

A fejlett technológiával rendelkező Szaúd-Arábiában ma már a beduinoknak sem olyan létfontosságú a teve, mint régen. A szállításban már nem játszik fő szerepet, inkább fajtiszta versenyállatnak használják, és a múlt szentimentális jelképét látják benne. De Afrika és Ázsia sokrészén a tevék még mindig húzzák az igát, hajtják a vízimalmot és kietlen, járhatatlan utakon szállítják az embereket és az árut.

Hogy megköszönjük mindazt, amivel az arab teve hozzájárult a sivatag népeinek életéhez és a sivatagi tájak történelméhez, összeállítottunk egy átfogó teveábécét ennek a csodálatos teremtménynek a jellegzetes tulajdonságairól, testfelépítéséről és viselkedéséről.

Ata Allah, Az Isten ajándéka

Ata Allah, Isten ajándéka: A Camelus dromedarius beduin neve. Egypúpú tevének vagy arab dromedárnak is hívják.

Bőre: Öthónapos korában a tevék mellkasán és térdhajlatain vastag bütyökszerű pontok tűnnek fel. Ezek a bőrszerű foltok segítségével tudja megtartani a saját testsúlyát, amikor térdel, pihen és felkel.

Eledele: A tevék 5-7 napot is kibírnak étel és ital nélkül, és a testsúlyuknak a negyedét is elveszíthetik anélkül, hogy ez kihatással lenne a normális funkcióikra. A tevék kedvenc eledele a datolya, a fű és a különböző magok, mint amilyen a búza és a zab, de egy kietlen tájon, ahol kevés az eledel megeszi a tüskés bokrot is, vagy bármit, amit talál - csontokat, magokat, száraz leveleket, vagy még a gazdája sátrát is!

Eredete: A tudósok szerint a mai teve ősei 40 millió évvel ezelőtt éltek Észak-Amerikában, és onnan az alaszkai föld-hídon keresztül átjutottak Ázsiába, majd végül Afrikába. Ázsiában alakult ki a két, ma is ismert fő tevefajta: a dromedár és a kétpúpú, rövidebb lábú bactri teve.

Élettartam: A 13 hónapig tartó terhességi időszak után, általában egy, ritkán két teveborjú jön világra. A borjúk a születésük utáni pár órában már járni tudnak, de öt éves korig az anyjuk közelében maradnak. Egy teve átlagosan 40 évet él, bár a málhás tevéket 25 év munka után többet nem dolgoztatják.

Farka: A teve kötélhez hasonlító farka hosszabb, mint 50 cm.

Füle: A tevének kicsi a füle, de éles a hallása - még akkor is, ha mint a szamár vagy a vadászkutya néha nem reagál a parancsra! A füle szőrrel van benőve, hogy védje a fülkagylót a homoktól és a portól.

Gyorsaság: A lépésben haladó teve normális gyorsasága 5 kph; a teherrel megrakott teve pedig átlagban 40km-t tesz meg naponta. A versenytevék akár 20 kph is elérnek.

Húsa: A legjobb tevehúst a fiatal hím tevék adják. Az arab konyha egyik csemegéjének számít, és egyre népszerűbb a sivatagos tájakon, ahol nehéz bárányt, marhát vagy kecskét tartani. Bár a tevehús eléggé rágós, íze a marhahúsra hasonlít.

Lábak: Az erős izomzatú, hosszú, vékony lábak lehetővé teszik, hogy a teve hosszú ideig nehéz terhet cipeljen. A tevék 450 kiló terhet bírnak el, de leginkább ez csak 150 kilót tesz ki. A hattól nyolc hónapos munkaidőszak után a tevének pihennie kell, hogy visszanyerje erejét.

Magassága: A teljesen kifejlett, felnőtt teve 1, 85m magas a vállánál és 2,15 m magas a púpjánál.

Orra: A teve orrnyílásait nagy, izmos orrlyukak védik, amelyeket akarata szerint tudja kinyitni és becsukni. Az orr megrándításával a teve hűti a beáradó levegőt, és így lerakódik a kilélegzett levegő nedvessége is.

Patája: A teve mindegyik lábán széles, egyenes, bőrszerű párna és két köröm van. Amikor a talajra helyezi a lábát, a párnák kiszélesednek, és megakadályozzák, hogy a lábak a homokba süllyedjenek. Párhuzamos lépéseket tesz, először az egyik oldalon levő lábaival lép, majd a másikon levőkkel. Ezek a mozdulatok a himbálódzó csónakra emlékeztetnek, valószínűleg innen kapta a teve a "sivatagi hajó" becenevet.

Púp: A népszerű hit ellenére a tevék nem tárolnak vizet a púpjukban. Ez valójában egy zsírszövet-halom, és ebből szívja az energiát az állat, amikor nehéz táplálékhoz jutni. Amikor a teve ezt a zsírszövetet használja, akkor a púp lagymatag lesz és összezsugorodik. Ha a teve túl sok zsiradékot használ, a kicsire zsugorodott púp lekonyul, és a teve oldalára hajlik. Egy kis táplálék és pár napos pihenés után a púp visszaáll eredeti helyzetébe.

Súlya: Egy nagy teve akár 700 kilós is lehet.

Szája: A tevének nagy szája és 34 éles foga van. Ezek segítségével képes még a goromba, tüskés bokrokat is megenni, anélkül, hogy megsértse a száját, de ha szükség van rá, kitűnő fegyver a ragadozók ellen. A teve rágás nélkül nyeli le a táplálékot, majd felöklendezi ezt a meg nem emésztett ételt, és kérődzve rágja meg.

Szeme: A tevének nagy, szelíd, őzike-szeme van. A homok és por ellen a két sor hosszú, kunkori szempilla nyújt védelmet, még a vastag és sűrű szemöldök a szúrós sivatagi naptól védi a teve szemét.

Színe: A tevék színe magába foglalja a barna minden színárnyalatát, a krémszínűtől egészen a feketéig.

Szőre: Tavasszal minden teve lehullajtja a szőrét, ami őszig újra kinő. A teveszőr világszerte keresett cikk, mivel kiváló minőségű bundákat, ruhakeféket, festőecseteket, valamint hagyományos beduin szőnyegeket és sátrakat készítenek belőle. Egy teve kb. 2,25 kiló szőrt hullajt le egy alkalommal.

Teje: Sokkal táplálóbb, mint a tehéntej. Kevesebb a zsír-, és laktóz tartalma, káliumból, vasból és C-vitaminból viszont több van benne. Leginkább frissen isszák, a nehéz és édes, meleg, habzó folyadékot fokozatosan kedvelték meg a nyugati palotában. A legtöbb szaúd-arábiai teve nőstény, és a tejnyereség miatt tartják őket nyájban.

Természete: Leginkább kiszámíthatatlan. Csökönyös, nehezen kezelhető állatnak tartják, aki köpködni és rúgni is szokott. A valóságban azonban jó-természetűnek, türelmesnek és intelligensnek ismerik. A nehéz teherrel a hátán felálló teve hörgése inkább egy súlyemelő erőlködésére emlékeztet, nem pedig a munka elleni nemtetszésének a kifejezője.

Test-hőmérséklete: A tevék nem lihegnek, és nagyon keveset izzadnak. Az emberi test izzadni kezd, amikor a kinti hőmérséklet 37 °C, az ember normál testhőmérséklete fölé emelkedik, a tevének viszont egy egyedülálló test-hőérzékelője van: 6ºC-ig képes fokozni teste ellenálló-képességét, mielőtt izzadni kezdene. Ennek segítségével őrzi meg testének folyadékállományát, és elkerüli a felesleges vízveszteséget. Egyik emlős sem képes erre. Mivel a teve testhőmérséklete általában alacsonyabb a levegő hőmérsékleténél, a pihenő tevék azzal is védekeznek a hőség ellen, hogy szorosan egymásnak támaszkodnak.

Víz: A tevének nagyon kevés vízre van szüksége, ha a rendszeres tápláléka lédús. Annak ellenére, hogy a tevék a súlyos vízveszteséget is elviselik, egy nagy állat 100 liter folyadékot megiszik tíz perc alatt. Ez a folyadékmennyiség egy másik emlőst megölné, de a teve egyedi metabolizmusa lehetővé teszi, hogy a vizet elraktározza a vérkeringésében.

A teve képességeit évezredeken keresztül feljegyezték, és helye az emberiség történetében biztosítva van. De mivel a technikaifejlődés előrehaladásával a tevék egyre kevesebbet járulnak hozzá asivatagi élethez, a jelen és jövő generációk felellősége, hogy ez a gyönyörűállat a jövő világának szívében is jelentős helyet foglaljon el.

Fordította: Bokor Beatrix