Hurrá buszozunk!
2000. szeptember 11.

Hogyan viseljük el a hosszú társasutazásokat?

A nyaralás befizetve, jegy a kézben, állunk, szemlélgetjük útitársainkat, figyelünk, melyik busz jön értünk... Azután kiderül, nem egymás mellé szól a jegyünk, partnerünkkel, családtagjainkkal, a busz wc-je esetleg nem üzemel, és az az alkoholtól bűzlő hangoskodó ember, egész családjával beül mögénk, vagy elénk.

Azon gondolkodunk, miért is indultunk el, vagy csak a szánk széle rángatózik, és nyugodtan viseljük, hogy az elől orrhangon kiabáló idegenvezető az összes felesleges tanácsát megossza velünk. Már tudjuk mennyi ideig fog tartani az utazás, és hány helyen állunk meg. Néhány tipp az előttünk álló órák elviselésére, és az esetleges szélsőséges helyzetek kezelésére:

• Ha egyedül utazunk, mindenképp vigyünk magunkkal walkmant, vagy discman-t, hihetetlen milyen jól tud jönni, ha nem akarjuk a kerekek zúgását, a szél fütyülését figyelni. Ha nem egyedül utazunk, akkor is jó szolgálatot tehet egy kis zene, például mikor útitársaink alszanak, vagy épp nem túl kommunikatívak, vagy ha csak egy kis zenét akarunk hallgatni. A legjobb, ha rádió is van a készüléken, roppant érdekes tud lenni más országok állomásainak pásztázása, ha már nagyon unatkozunk...

• A kispárna, nagyon fontos, rá fogunk jönni, hogy milyen kényelmetlen egy buszülés, és hogy hiába hátrahajtható. Ha felfújható kispárnánk van, akkor egy puha, kisméretű törölközőre, vagy takarócskára is szükségünk lehet, mert ezek a párnák általában nem a legkellemesebb tapintású anyagokból készülnek. Ne fújjuk túl keményre a párnánkat, lehet, hogy így kényelmesebb lesz. Nem árt az sem, ha (légkondi ide vagy oda) takarót viszünk magunkkal, így biztosan nem fogunk fázni.

• Mindig vegyük le lábbelinket, ha tehetjük.

• Ne gondoljuk azt, hogy a 4 óránkénti megállók alkalmával mindenre jutni fog időnk, még otthon csomagoljunk megfelelő mennyiségű italt, ételt, mert nem biztos, hogy tudunk vásárolni mindenhol.

• Minden megálláskor végezzünk törzskörzést, vagy hajolgassunk előre, nyújtóztatva ezzel izmainkat, megmozgatva elgémberedett tagjainkat. Főleg a medence-, és a combcsont valamint a gerinc, a váll és a nyakcsigolyák tájékát tornáztassuk, pl. fejkörzéssel.

• Ha valamely "busztársunkat" végképp nem tudjuk elviselni, kezdjünk el mosolyogni és gondoljuk végig, tényleg sikerülhet-e neki elrontani a kedvünk, illetve képzeljük el a megérkezés pillanatát, és azt hogy mit szándékozunk tenni, ha megérkeztünk szálláshelyünkre. Semmiképp se szóljunk bele a sofőrrel, vagy az idegenvezetővel folytatott perlekedésekbe, és próbáljunk meg udvariasak, vidámak, konstruktívak maradni.

Eleven