Brüsszeli szolgálatban a nemzeti nagykövetségek
2007. december 19.

Kevesen tudják, de 1993 óta érvényben lévő alapjoga az EU állampolgárainak, hogy ha az Európai Unió területén kívüli tartózkodásuk során bajba kerülnének, bármely EU tagállam nagykövetségéhez segítségért fordulhatnak. A jövőben az uniós polgárok ezen alapjogának érvényt kell szerezni, szögezi le az Európai Bizottság (EB) határozata.

Ennek a jognak alapvetően azokban az országokban kell érvényesülnie, amelyekben a problémákkal küszködő közösségi polgár nem fordulhat saját nemzete nagykövetségéhez, mert állama ott éppen nem működtet nagykövetséget. Az EB elképzelése szerint 2009-től minden újonnan kiadott útlevélbe be kellene vezetni ezt a jogosultságot, a régiekbe pedig kiegészítő bejegyzésként kellene beragasztani egy ezt rögzítő matricát. A 14 éves jog felmelegítésének fontos indoka, hogy egyre több európai él az unión kívül, és évente 7 millióan utaznak az EU-ból olyan országba, amelyben nemzetük nem működtet nagykövetséget. A világ államai közül csak Oroszország, Kína és az Egyesült Államok engedheti meg magának, hogy mindenhol fenntartson hivatalos képviseletet. Franciaország, Nagy-Britannia és Németország száz-száz nagykövetséget működtet, amellyel elég jól lefedik a világot. Ezzel szemben a máltaiak és a ciprusiak kevesebb mint tíz országban fordulhatnak nemzeti képviseletükhöz, ha bajba kerülnek. Ráadásul 18 olyan ország van a világon - köztük Szomália, Buthán és a Bahamák -, amelyekben egyetlen uniós tagországnak sincs nagykövetsége, és 17 olyan állam, amelynek területén csak egy tagország tart fenn hivatalos képviseletet. (Napi Gazdaság)

forrás: www.turizmusonline.hu