Csokoládé: Az életérzést keressük, de az íze miatt választjuk
2007. április 05.
Édes tények: felmérés az édességfogyasztási szokásokról
Mi magyarok elsősorban íze miatt választjuk az aztékok által a világra hagyott csokoládét. A magyar lakosság 77 százaléka ugyanis e jellemzője miatt emel le a polcokról, az esetek több mint harmadában hetente több alkalommal, egy-egy tábla vagy szelet, elsősorban mogyoróval vagy mandulával ízesített csokoládét. Ízesítésétől és kiszerelésétől függetlenül, 10-ből 7 ember a csokoládé általános kedélyállapot-, illetve szellemi teljesítőképesség javító hatását tartja a legfontosabbnak az "isteni étek" élettani hatásai közül. - derül ki abból a felméréséből, amelyet a Magyar Édességgyártók Szövetsége készített a STOP.hu internetes portállal együttműködve a magyar lakosság édességfogyasztási szokásairól annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az édességek kiegyensúlyozott táplálkozásban valamint az egészséges életmódban betöltött szerepére.
A Magyar Édességgyártók Szövetsége a STOP.hu internetes portállal együttműködve, 2007 március 15. és 28. között készített felmérést a magyar lakosság édességfogyasztási szokásiról. A felmérés célja az édességfogyasztási preferenciák feltérképezése mellett az volt, hogy felmérjék a lakosság édességekkel, ezen belül is a csokoládéval, kekszekkel és nápolyiféleséggel kapcsolatos ismereteit.
Az 1.847 fő bevonásával elvégzett felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 76 százaléka rendszeresen fogyaszt csokoládéféleségeket, 28 százalékuk töltött ostyákat és nápolyiféleségeket, 24 százalékuk pedig különböző kekszeket is. Ezen édességek közül hetente több alkalommal, a felmérésben megkérdezettek 37 százaléka csokoládéval, legalább heti rendszerességgel 25 százalékuk kekszekkel, míg alkalmanként 35 százalékuk nápolyi féleségekkel is kényezteti magát.
A kényeztetésben persze kitüntetett szerepe van az édességek ízének. A kekszek esetében a szövetség és az online portál felmérésében megkérdezettek 79 százaléka az édes ízeket, ezen belül pedig leginkább a csokoládéval (70%), kakaóval (53%), mogyoróval (35%), kókusszal (26%) és mézzel (24%) ízesített termékeket kedveli. Ha nápolyi féleségekre esik a választásunk, a klasszikusnak mondható csokoládés (84%) és mogyorós (54%) ízesítésű töltött ostyák mellett, a legtöbben a vanília (49%), a citrom (44%) és az eper (12%) ízű nápolyit is szívesen ropogtatjuk.
A felmérésben megkérdezettek 77 százaléka a csokoládét is leginkább az íze miatt fogyasztja. Tehát az íz az úr, a csokoládék esetében pedig az "íz-sorrendet" a mogyorós / mandulás (44%), a marcipános (40%), a mogyorókrémes (29%), az alkoholtartalmú (26%) valamint az epres (25%) ízesítés vezeti.
"Az íz választék bővülése pedig hozzájárul a csokoládé fogyasztás bővüléséhez is, ahol mi magyarok egyelőre a középmezőnyben vagyunk. Érdekesség, hogy az egy főre jutó évi csokoládéfogyasztás Portugáliában 2,8 kg, az USA-ban 5,5 kg, míg Magyarországon mindössze 3,2 kg, amely elmarad a 6,5 kg-os Európai Uniós átlagtól, és a felét sem éri el a csokoládé nagyhatalomnak számító Németország, Anglia, Svájc vagy Ausztria kiemelkedő, évi 10-11 kg/fő csokoládéfogyasztási szintjének." - mondja Halbritter Mátyás, az Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke 2005. évi statisztikákat ismertetve.
"Köztudott persze, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos és finom csokoládé nálunk is kapható bőven. Ezek közül mi magyarok a tejcsokoládét (78%) és az étcsokoládét (40%) fogyasztjuk a legszívesebben, de nem vetjük meg a fehér csokoládét (28%) sem." - teszi hozzá az elnök.
Ezeket a csokoládé fajtákat a leggyakrabban táblás (64%) és szeletes (30%) kiszerelésben vásároljuk meg, míg az ínyencségnek számító bon-bonokat (2,3%), csoki drazsét (1,7%) és pralinékat (1,5%) elsősorban alkalmakra választjuk.
A Magyar Édességgyártók Szövetsége és a STOP.hu közös felméréséből kiderül az is, hogy kedvenc csokoládéját a megkérdezettek 84 százaléka bármikor, akár nassolás gyanánt is, 42 százaléka pedig étkezések után, desszertként, 18 százaléka ünnepekkor, míg 16 százaléka a vizsgák előtt, a koncentrálóképesség javítása céljából fogyasztja.
"Kiegyensúlyozott táplálkozásunk szempontjából kiemelkedő fontossággal bír, hogy az édességeket, ezen belül a csokoládét, ne az étkezések helyett, hanem azt követően desszertként fogyasszuk el annak érdekében, hogy annak pozitív élettani hatásai érvényesüljenek." - mondta Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Szövetségének elnöke.
A csokoládé pozitív élettani hatásai közül a felmérésben megkérdezettek több, mint 77 százaléka leginkább a csokoládé boldogsághormon, azaz endorfin termelő hatását, 70 százaléka pedig a szellemi teljesítőképesség fokozó hatását tartja a legfontosabbnak.
A kakaó és csokoládé helye a napi étrendben
A kakaópor és a csokoládé beiktatása az étrendbe növeli az antioxidáns hatóanyagok bevitelét. Fontos elővigyázatosság, hogy ezeket az élvezeti cikkeket okosan és értelmesen kell alkalmazni, semmiképpen nem lehet egyetérteni a csokoládé mértéktelen fogyasztásával. A táplálkozásnál az ördög a mennyiségekben rejlik, a túlságosan sok ugyanolyan hátrányos, mint a túlságosan kevés.
Arányos mennyiségben a kakaópor, a kakaó felhasználásával készült termékek, a csokoládé örömet szerző és egyben az egészséget előmozdító táplálék, fogyasztása nem fenyeget az elhízás veszélyével, táplálkozás-élettani szempontból nem aggályos, sőt - a helyes táplálkozást megvalósító sokszínű élelmiszerválaszték kavalkádjába illesztve - előnyökkel is kecsegtet. A csokoládé könnyen és gyorsan felszívódó értékes tápanyagokat, számottevő energiát tartalmaz. Az étrend változatossága, más antioxidáns források (gyümölcs, zöldség stb.), továbbá a kiegyensúlyozott, egészséget szolgáló étrend összeállításához szükséges sokféle élelmiszer arányos felhasználása azonban változatlanul elsődleges szempont.
A különböző csokoládék 100 g-jának energiatartalma - összetételüktől függően - 2400-2600 kJ (570-620 kcal) között mozog, energiasűrűsége (a tömegegységre jutó energia mennyisége) meglehetősen nagy. Ezért a felhasznált energia azonnali pótlására, a fizikai teljesítőképesség aktuális erősítésére előnyösen alkalmazható, számításba véve kedvező emészthetőségét és tápanyagainak gyors felszívódását.
Táplálkozástudományi szempontból a több kakaómassza és kakaóvaj, az értékes fehérje, ásványi anyagok, valamint természetesen a cukrok, illetve keményítő adják meg a táplálkozás-élettani értékelés alapját a kakaóval készült termékeknél. Ehhez járulnak az ízanyagok, a szerves savak, a theobromin, a koffein és további olyan vegyületek, amelyek biológiai jelentőségét a közelmúltban ismerték fel, és amelyek kutatása ezekben a termékekben hónapról hónapra új eredményeket hoz.
Miért csokoládé?
Mi a különbség a csokoládé és a kakaós bevonó között?
Kakaóvaj: A kakaóbabból vagy a kakaóbab részeiből nyert zsíranyag. Fontos tulajdonsága, hogy 30°C-on kemény, míg 36,5°C-on (testhőmérsékleten) teljesen megolvad.
Kakaó, kakaópor: Tisztított, hántolt és pörkölt kakaóbabból nyert por alakú termék, amely legalább 10% kakaóvajat (szárazanyagra számítva) kell, hogy tartalmazzon.
A kakaó tápértékének megismerése: A tudományos eredmények tették lehetővé a kakaóbab alkotóelemeinek elemzését. Az átlagos értékeket a következő táblázat mutatja be.
A nyers kakaóbab hozzávetőleges összetétele:
Mi magyarok elsősorban íze miatt választjuk az aztékok által a világra hagyott csokoládét. A magyar lakosság 77 százaléka ugyanis e jellemzője miatt emel le a polcokról, az esetek több mint harmadában hetente több alkalommal, egy-egy tábla vagy szelet, elsősorban mogyoróval vagy mandulával ízesített csokoládét. Ízesítésétől és kiszerelésétől függetlenül, 10-ből 7 ember a csokoládé általános kedélyállapot-, illetve szellemi teljesítőképesség javító hatását tartja a legfontosabbnak az "isteni étek" élettani hatásai közül. - derül ki abból a felméréséből, amelyet a Magyar Édességgyártók Szövetsége készített a STOP.hu internetes portállal együttműködve a magyar lakosság édességfogyasztási szokásairól annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az édességek kiegyensúlyozott táplálkozásban valamint az egészséges életmódban betöltött szerepére.
A Magyar Édességgyártók Szövetsége a STOP.hu internetes portállal együttműködve, 2007 március 15. és 28. között készített felmérést a magyar lakosság édességfogyasztási szokásiról. A felmérés célja az édességfogyasztási preferenciák feltérképezése mellett az volt, hogy felmérjék a lakosság édességekkel, ezen belül is a csokoládéval, kekszekkel és nápolyiféleséggel kapcsolatos ismereteit.
Az 1.847 fő bevonásával elvégzett felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 76 százaléka rendszeresen fogyaszt csokoládéféleségeket, 28 százalékuk töltött ostyákat és nápolyiféleségeket, 24 százalékuk pedig különböző kekszeket is. Ezen édességek közül hetente több alkalommal, a felmérésben megkérdezettek 37 százaléka csokoládéval, legalább heti rendszerességgel 25 százalékuk kekszekkel, míg alkalmanként 35 százalékuk nápolyi féleségekkel is kényezteti magát.
A kényeztetésben persze kitüntetett szerepe van az édességek ízének. A kekszek esetében a szövetség és az online portál felmérésében megkérdezettek 79 százaléka az édes ízeket, ezen belül pedig leginkább a csokoládéval (70%), kakaóval (53%), mogyoróval (35%), kókusszal (26%) és mézzel (24%) ízesített termékeket kedveli. Ha nápolyi féleségekre esik a választásunk, a klasszikusnak mondható csokoládés (84%) és mogyorós (54%) ízesítésű töltött ostyák mellett, a legtöbben a vanília (49%), a citrom (44%) és az eper (12%) ízű nápolyit is szívesen ropogtatjuk.
A felmérésben megkérdezettek 77 százaléka a csokoládét is leginkább az íze miatt fogyasztja. Tehát az íz az úr, a csokoládék esetében pedig az "íz-sorrendet" a mogyorós / mandulás (44%), a marcipános (40%), a mogyorókrémes (29%), az alkoholtartalmú (26%) valamint az epres (25%) ízesítés vezeti.
"Az íz választék bővülése pedig hozzájárul a csokoládé fogyasztás bővüléséhez is, ahol mi magyarok egyelőre a középmezőnyben vagyunk. Érdekesség, hogy az egy főre jutó évi csokoládéfogyasztás Portugáliában 2,8 kg, az USA-ban 5,5 kg, míg Magyarországon mindössze 3,2 kg, amely elmarad a 6,5 kg-os Európai Uniós átlagtól, és a felét sem éri el a csokoládé nagyhatalomnak számító Németország, Anglia, Svájc vagy Ausztria kiemelkedő, évi 10-11 kg/fő csokoládéfogyasztási szintjének." - mondja Halbritter Mátyás, az Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke 2005. évi statisztikákat ismertetve.
"Köztudott persze, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos és finom csokoládé nálunk is kapható bőven. Ezek közül mi magyarok a tejcsokoládét (78%) és az étcsokoládét (40%) fogyasztjuk a legszívesebben, de nem vetjük meg a fehér csokoládét (28%) sem." - teszi hozzá az elnök.
Ezeket a csokoládé fajtákat a leggyakrabban táblás (64%) és szeletes (30%) kiszerelésben vásároljuk meg, míg az ínyencségnek számító bon-bonokat (2,3%), csoki drazsét (1,7%) és pralinékat (1,5%) elsősorban alkalmakra választjuk.
A Magyar Édességgyártók Szövetsége és a STOP.hu közös felméréséből kiderül az is, hogy kedvenc csokoládéját a megkérdezettek 84 százaléka bármikor, akár nassolás gyanánt is, 42 százaléka pedig étkezések után, desszertként, 18 százaléka ünnepekkor, míg 16 százaléka a vizsgák előtt, a koncentrálóképesség javítása céljából fogyasztja.
"Kiegyensúlyozott táplálkozásunk szempontjából kiemelkedő fontossággal bír, hogy az édességeket, ezen belül a csokoládét, ne az étkezések helyett, hanem azt követően desszertként fogyasszuk el annak érdekében, hogy annak pozitív élettani hatásai érvényesüljenek." - mondta Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Szövetségének elnöke.
A csokoládé pozitív élettani hatásai közül a felmérésben megkérdezettek több, mint 77 százaléka leginkább a csokoládé boldogsághormon, azaz endorfin termelő hatását, 70 százaléka pedig a szellemi teljesítőképesség fokozó hatását tartja a legfontosabbnak.
A kakaó és csokoládé helye a napi étrendben
A kakaópor és a csokoládé beiktatása az étrendbe növeli az antioxidáns hatóanyagok bevitelét. Fontos elővigyázatosság, hogy ezeket az élvezeti cikkeket okosan és értelmesen kell alkalmazni, semmiképpen nem lehet egyetérteni a csokoládé mértéktelen fogyasztásával. A táplálkozásnál az ördög a mennyiségekben rejlik, a túlságosan sok ugyanolyan hátrányos, mint a túlságosan kevés.
Arányos mennyiségben a kakaópor, a kakaó felhasználásával készült termékek, a csokoládé örömet szerző és egyben az egészséget előmozdító táplálék, fogyasztása nem fenyeget az elhízás veszélyével, táplálkozás-élettani szempontból nem aggályos, sőt - a helyes táplálkozást megvalósító sokszínű élelmiszerválaszték kavalkádjába illesztve - előnyökkel is kecsegtet. A csokoládé könnyen és gyorsan felszívódó értékes tápanyagokat, számottevő energiát tartalmaz. Az étrend változatossága, más antioxidáns források (gyümölcs, zöldség stb.), továbbá a kiegyensúlyozott, egészséget szolgáló étrend összeállításához szükséges sokféle élelmiszer arányos felhasználása azonban változatlanul elsődleges szempont.
A különböző csokoládék 100 g-jának energiatartalma - összetételüktől függően - 2400-2600 kJ (570-620 kcal) között mozog, energiasűrűsége (a tömegegységre jutó energia mennyisége) meglehetősen nagy. Ezért a felhasznált energia azonnali pótlására, a fizikai teljesítőképesség aktuális erősítésére előnyösen alkalmazható, számításba véve kedvező emészthetőségét és tápanyagainak gyors felszívódását.
Táplálkozástudományi szempontból a több kakaómassza és kakaóvaj, az értékes fehérje, ásványi anyagok, valamint természetesen a cukrok, illetve keményítő adják meg a táplálkozás-élettani értékelés alapját a kakaóval készült termékeknél. Ehhez járulnak az ízanyagok, a szerves savak, a theobromin, a koffein és további olyan vegyületek, amelyek biológiai jelentőségét a közelmúltban ismerték fel, és amelyek kutatása ezekben a termékekben hónapról hónapra új eredményeket hoz.
Miért csokoládé?
- Testhőmérsékleten olvad
- Zsírban oldódó vitaminokat tartalmaz (A, D)
- Ásványi anyagokat tartalmaz (pl. réz)
- Antioxidánsokat tartalmaz
- Mérsékelten élénkítő hatású
Mi a különbség a csokoládé és a kakaós bevonó között?
| Csokoládé | Kakaós bevonó / kakaós tejbevonó |
|
Olyan termék, amely kakaótermékekből (kakaómassza, kakaóvaj, esetleg kakaópor) és cukrokból készül, legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14 % a zsírmentes kakaó szárazanyag. Összetevők:
|
Kakaóporból, cukorból, növényi zsírból, szükség szerint tejkészítményekből finom aprítással készített, bevonásra (áthúzás, mártás), formázásra alkalmas massza, amely szobahőmérsékleten szilárd, a készítéshez felhasznált zsiradék olvadáspontja feletti hőmérsékleten pedig folyékony anyag. Összetevők:
|
Kakaóvaj: A kakaóbabból vagy a kakaóbab részeiből nyert zsíranyag. Fontos tulajdonsága, hogy 30°C-on kemény, míg 36,5°C-on (testhőmérsékleten) teljesen megolvad.
Kakaó, kakaópor: Tisztított, hántolt és pörkölt kakaóbabból nyert por alakú termék, amely legalább 10% kakaóvajat (szárazanyagra számítva) kell, hogy tartalmazzon.
A kakaó tápértékének megismerése: A tudományos eredmények tették lehetővé a kakaóbab alkotóelemeinek elemzését. Az átlagos értékeket a következő táblázat mutatja be.
A nyers kakaóbab hozzávetőleges összetétele:
| Összetevő | Mennyisége % |
| Kakaóvaj Fehérje Cellulóz Keményítő Csíra Természetes színezék Víz Ásványi anyag Theobromin Cukrok Koffein |
44-46 11-14 9 7-11 2 4 8 2,6 1,2-1,5 1 0,2 |
ünnepi ajánlatok
Thaiföld Óriáskörút- Valutaváltó
- Üzemanyagárak
- Iránytű
-
EURÓPA
ÁZSIA
AFRIKA
ÉSZAK-AMERIKA
DÉL-AMERIKA
AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA
ANTARKTISZ
- Hasznos információk
- Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal
- Utazók sarka
- Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000
magazin
Álomszép tengerpartokat veszélyeztet a mikroműanyag-szennyezés
Csodás Magyarország: Budapesti séták földön, vízen, levegőben
Magyarország, a rendkívüli várak bölcsőjeNagyUtazás.hu
Több, mint 50 megbízható utazásszervező kínálata egy helyen.
