Réunion (Franciaország)

Tengerpart, enyhe levegő, kristálytiszta víz, termékeny síkságok, óriási erdők, hegyek, hallal teli folyók, virággal borított falú völgykatlanok alkotják e földi paradicsom tökéletességét, ahol a trópusi betegségek nem léteznek. és ahol az időnként megjelenő ciklonok és a szúnyogok kivételével semmi nem zavarja meg a nyugalmat. A látogatókat több mint ezer km gyalogút, sétány várja.

Klíma, időjárás
Reunion a déli féltekén az egyenlítő és a baktérítő között található, ahol fú a passzát. Éghajlata trópusi, erős óceáni befolyással. Az átlagos hőmérséklet 10 és 28 oC között változik a tengerszint feletti magasságtól függően. A sziget klímája meglehetősen változatos, ahhoz képest, hogy területe milyen kicsi. Összesen kb 400 mikroklímát és széljárást különböztetnek meg a helyiek. A domináns széljárás keleti. Ezért a keleti csúcsok sokkal gyakrabban burkolóznak ködbe, mint a többiek, mert a tenger felől érkező nedves légtömegek felemelkedve a hegy oldalán lehűlésre kényszerülnek. A lehűlés miatt pedig kicsapódik a pára egy része belőlük, s felhőt, vagy esőt képez. Ez a folyamat többnyire már a keleti részen lezajlik, így nyugaton általában szép idő van, s észrevehetően szárazabbis a klíma. Viszont keleten úgy általánosságban dúsabb a növényzet, éppen e jelenség miatt. .
Két évszak van: a májustól októberig tartó száraz, hűvös évszakban, azaz télen, a hőmérséklet a tengerparton 25 oC, a hegyekben pedig 12 oC. Az esős, meleg évszakban, azaz a novembertől májusig tartó nyáron 30o C szokott lenni a partokon, míg 19 oC a magasabban fekvő részeken. Az eső intenzitásáról csak annyit, hogy Reunion két csapadék világcsúcsot is tart: az egyik 12 óra alatt 110 cm, a másik két hét alatt 6 méter. Részben a jelentős mennyiségű eső miatt, másrészt mivel az itt található hegyek elég magasak a szigeten sok időszakosan megáradó folyó található.

Fesztiválok, kiállítások
Szinte ahány város annyi fesztivál. St-Denis-ben a letchisnek szentelnek mókás fesztivált, de tartanak ott virágkiállítást is. Le Tampon az Antológia fesztiválról híres, amely nevétől eltérően nem a versek, hanem a virágok ünnepe. La Plaine-des-Cafres-ben viszont a zöld mézet ünneplik erősen, amely persze nem zöld. La Plaine-des-Palmistes-ben rendezik a Goyavier fesztivált. St-Leu-ben Salette néven vallásos ünnepségsosrozatot tartanak. Cilaos-on viszont Dionűszosznak hódolnak, ott borfesztivál szokott lenni. Legalábbis az szolgáltat ürügyet bizonyos cselekményekre.

Sportolási lehetőségek
Reunion többet kínál kellemes tengerparti ejtőzésnél, igen sokféle sportolási lehetőség van a szigeten, földön, vizen és levegőben. Köztük sok olyan extrém sport is, amelyre itthon nemigen van lehetőség. Ebben a fejezetben megpróbálunk olyan tájékozódási pontokat nyújtani, amelyek alapján az érdeklődők el tudnak indulni, és meg tudják találni a megfelelő lehetőségeket, szervezeteket, kapcsolatokat.

Jótanácsok:
A szigeten rendkívül sok autó van már most is. Ezért időnként nem kis időbe tellik eljutni egyik pontból a másikba. St-Denis környékén reggelente mindkét irányban rendszeresek a dugók. Akárcsak Európában, itt se hagyjuk értékeinket a lezárt autóban, mert gyakoriak a gépkocsi feltörések.
Aki jobban meg szeretné ismerni Reuniont, annak érdemes egy hotel-lánc szolgáltatásait igénybe véve, több városban néhány éjszakát eltöltve körbejárni a szigetet. Hell-Bourgban megszállva felfedezheti a Salazie kaldera esőerdőit, la Plaine-des-Cafresból a vulkán számtalan arcát, St-Philippe pedig lehetőséget nyújt a Dél romantikájának megízlelésére. Mindezek után pedig várja a jól megérdemelt pihenés a nyugati part lagunái mellett.

Általában érdemes korán kelni, és nem csak a varázslatos napfelkelték miatt. Ez sok embernek nehezére esik, de így lehet kihozni a maximumot az üdülésből. A vulkán térségében valamint a Salezie kalderában és környékén tíz órára felhő telepszik a hegyekre, elrejtve a tájat egész estig.
Az ezeken a helyeken tett kirándulásainkat úgy szervezzük, hogy legkésőbb tíz óráig elérjük célpontunkat, ne lepődjünk meg, ha a visszauton már esik az eső. Délutáni programjainkat igyekezzünk a sziget egy kevésbé csapadékos részén eltölteni.

Érdemes egy nagy felbontású, jó térképre szert tenni, melyről a sziget csapadék-térképe is leolvasható. Akik komolyabb hegyitúrákat szándékoznak tenni, beszerezhetnek nagyon részletes túraatlaszt a nagyobb könyvesboltokban. ( Csak francia nyelven.)

Esős évszakban a Turisztikai Minisztérium biztonsági okokból lezárhat néhány ösvényt, vagy ösvények egyes szakaszait. Ezeket a határozatokat elhelyezik a lezárt ösvényeken. Ha ilyennel találkozunk, tanulmányozzuk gondosan. Benne lesz az is, hol ne próbálkozzunk ezután.

Nagyon sok, úgynevezett botanikai ösvényt építettek ki. Ezek 1000 - 1500 méter hosszú körutak, ahol jó ( nem túl csúszós, nem túl sáros ) talajon lehet végig menni. Néhol táblákat helyeztek el fel-felhivva a figyelmet a flóra egy-egy érdekesebb látnivalójára. Néhol ezen tábláknak már csak maradványaival találkozhatunk. Ennek ellenére ezek az ösvények ajánlhatók kortól és erőnléttől függetlenül mindenki számára.

A nyugati és déli parton a tengerbe hömpölygő és ott megszilárduló láva több helyen hozott létre olyan atrakciót, mely erősen vonza a turistát. Ezek a tengeri gejzírek (souffler, gouffre) azonban nem mindig működnek, csak erős hullámverésben produkálják magukat.

A dodo, a szigetek legendás madara már rég kihalt. Mi mégis naponta találkozhatunk vele. A St-Denisben gyártott, jó minőségű sör cimkéjét díszíti, és adja neki nevét. Így hát, ha sörre vágyunk kérjünk bátran dodo-t.