Mexikó - Iránytű - NagyUtazás.hu Utazási Portál

Kapcsolódó cikkek

Ma is titkok őrzői a mexikói barlangok
Chichén Itzá egyike a világ leghíresebb romvárosainak, amely több mint 150 éve kedvelt turisztikai célpont, a világörökség része, és egyike a világ hét új csodájának. De még ma is sok titkot - és egyben új turisztikai látnivalót - rejt Mexikó második leglátogatottabb műemléke.Egy föld alatti, vízzel teli barlang kutatása során, az El Castillo piramis alatt, a régészek hatalmas üreget találtak, amely tele volt használati tárgyakkal.Egy mexikói régész először 1966-ban fedezte fel, hogy a barlangban számos, kitűnő állapotban lévő tárgy található. Ám a helyiek hamarosan bezárták annak nyílását, és csak több mint 50 évvel később, 2018-ban nyitották meg ismét.A leletek legalább 1000 éve hevernek ott érintetlenül. A régészek eddig több mint 155 tárgyat hoztak a felszínre, főleg füstölőket, vázákat, tálakat. Ezek tudományos feldolgozása még csak nemrég kezdődött el, ahogy az eddig feltárt hét rituális áldozati kamra kutatása is.A nehezen megközelíthető, titkos barlangrendszert valószínű, hogy elsősorban rituális célokra használták. Az eddig dokumentált műtárgyak kiváló állapotban vannak, és mivel több száz éve izolálták azokat, fontos információkat tartalmaznak arról, hogyan és ki építette ezt az ikonikus helyet - nyilatkozta Guillermo de Anda régész, a hely megszállott kutatója.Chichén Itzá egzotikumára és egyediségére az amerikai John Lloyd Stephens: Incidents of Travel in Yucatan című, 1843-ban megjelent könyve hívta fel a nagyközönség figyelmét, azaz több mint százötven éve a város kedvelt, izgalmas turistacélpont. A legnagyobb érdeklődés a tavaszi napforduló idejére esik, mert minden évben több ezren szeretnék átélni a nagy piramistemplomból előkúszó fény-árnyék kígyó csodálatos látványát.Yucatánban nincsenek folyók és tavak, az ott élők főként a föld alatti víznyelőkből nyerték ivóvizüket. Ezek kiemelten fontos szerepet játszottak a maják és a toltékok életében, vallási hiedelmüknek és rituális szokásaikban. Ma már a víznyelő barlangok jelentős része turisztikai attrakció, sok helyen étterem, üzlet is található a közelükben.

Mexicoi konyhaművészet
A mexikói konyha három fontos ételen alapszik: a tortillán, a babon és a chilin. A tortilla kicsi húspástétomos vajas sütemény magokkal megszórva. A babot általában főve, vagy fagyasztva fogyasztják, tortillával, vagy magában. Nagyon kedvelt országszerte a jugos, amely finom gyümölcslé, és az utcákon lépten-nyomon vásárolható. A mexikóiak általában a híres tequillával koktélként fogyasztják.Néhány növényi mag különös karriert fut be. A szentjánoskenyérfa-magok például annyira egyformák, hogy évszázadokon át ezekkel mérték a drágaköveket. A Theobroma cacao magját Amerika őslakói, elsősorban az azték és maja indiánok tartották nagy becsben: Mexikóban, a XVI. század elején, a kakaóbab volt a pénzgazdálkodás alapja. Ezt követően még hosszú ideig pénzként használták egész Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részének nedves trópusi esőerdő-területein, ahol a 10-15 méteres örökzöld növény őshonos.A hódítás előtti indiánvilágról szóló, színes festményekkel, rajzokkal illusztrált fakéreg kódexek élethű képet idéznek a Tlatelolko-piacról, ahol az árucikkekért kakaóbabbal fizettek. A kor e leghíresebb piactere az azték birodalom fővárosában, a mai Mexikóváros helyén, Tenocstitlánban volt.Európába Kolumbusz mások szerint Cortez hozta az első terméseket Mexikóból. Latin nevét Linné adta. A Theobroma, azaz az istenek tápláléka, találó név. Magjából készült ugyanis a mexikói indiánok ősi tápláló itala, a sokoatl. A megőrölt magokat kukoricaliszttel, vízzel, esetleg mézzel keverve, és az egyik orchidea termésével, a vaníliával ízesítve habzó italként fogyasztották. Ez volt az első csokoládéital a világon.A csokoládé tehát Mexikóból terjedt el a közép-amerikai indián civilizációkba, és Peruba is, majd Amerika felfedezésével s a spanyolok közvetítésével Európába.Utazz velünk Mexikóba!!! Utazásaink széles választékát ITT keresd!

Bomba formálta a világ legkülönlegesebb strandját
A mexikói Marieta-szigeteket csak engedéllyel látogathatják a turisták. A Marieta-szigetek egy csoport kis, lakatlan sziget a mexikói Nayarit partjaitól néhány kilométerre. Amióta természetvédelmi területté nyilvánították, és megtiltották a halászatot a vizeiben, újra pezsgő tengeri élet van körülötte. Ez a hosszúszárnyú (vagy púpos) bálnák, delfinek, teknősök és ráják mellett a turistákat is oda vonzotta az utóbbi években.A szigeteknek azonban a tenger élővilága mellett van még egy vonzereje. A Playa del Amor, azaz az szerelem strandja, amelyet angolul Hidden Beachnek, vagyis rejtett strandnak is ismernek, az egyik legkülönlegesebb strandként tartják számon a világon.A strand úgy néz ki, mintha egy víznyelő lenne, és csak egy szűk alagúton keresztül lehet beúszni oda a tengerről. Bár maga a strand természetes, az üreg viszont mesterséges - írja az Amusing Planet. Mivel ugyanis a szigetek lakatlanok voltak, a mexikói kormány az első világháború előtt gyakorló célpontnak használta azokat.Hullottak a bombákA bombázások számos barlangot és egyedi sziklát formáztak a szigeteken. Állítólag a rejtett strand is egy ilyen bombázás műve, kiegészülve a természetes erózióval.A szigeteket csak azután nyilvánították nemzeti parkká, hogy a múlt század 60-as éveinek végén a híres tudós, Jacques Cousteau kezdeményezésére erőteljes nemzetközi nyomás bontakozott ki erre vonatkozóan. Most mindössze néhány túraszervező cég vihet oda turistákat a szükséges engedélyek birtokában.

Esőisten 60 tonnás szobrát tárták fel Mexikóban
Tlalok, az azték esőisten hatalmas szobrát tárták fel Mexikóban, Morelos-szövetségi államban. A VIII. századból származó, egyetlen kőtömbből kifaragott 60 tonnás szobor egy bevásárlóközpont építésekor került elő. A Mexikói Antropológiai és Történelmi Intézet (INAH) szakemberei szerint az aztékok az arccal a Popocatépetl-hegycsúcs felé felállított szobor előtt fohászkodtak az esőért.Tlalok az azték mitológiában az eső, a mennydörgés és a jó termés istene, minden ehető növény ura. Kultusza az Kr. e. II. századtól terjedt el, és fokozatosan kiszorította Ketzalkóatl archaikusabb kultuszát. Az azték felfogás szerint jóságos isten, de árvízzel, aszállyal, jégesővel, faggyal és villámcsapással kárt is tud okozni. Hegytetők vagy a Mexikói-öböl felett lévő felhőkben lakozik a palotájában. A palota belső udvarának négy sarkában egy-egy óriási amfora áll, ezekben van a termékenyítő eső, az aszály, a növényeket sújtó betegségek és a pusztító záporok.Tlalok sújtotta az embereket reumával és vízkórral. Ezért a reumások, vízkórosok, a villámcsapás miatt elhunytak, valamint a vízbe fulladt emberek Tlalok égi palotájába kerültek, ahol nagy bőségben állt rendelkezésükre víz, étel és virág.

Hét ősi maja várost találtak Mexikóban
Hét ősi maja település maradványaira találtak régészek a mexikói Yucatán-félszigeten; a leletek azt bizonyítják, a terület már sokkal régebben lakott volt, mint eddig feltételezték.A hét település az Oxmul, a Polok Ceh, a Nichak, a Cuzam, a Chan Much, a Tzakan és a Chankiuik nevet kapta, mindegyikük Yucatán állam fővárosa, Mérida közelében fekszik. A régészek a mexikói nemzeti antropológiai és történelmi intézet projektje keretében bukkantak az ősi, Krisztus előtt 400 és Krisztus után 200 közötti időkből származó maja falvakra. Az INAH már régóta kutatja a 750 ezres Mérida környékének prekolumbiánus emlékeit, és célja, hogy megmentse a történelmi leleteket a város gyors terjeszkedésétől.Az összességében több mint ezer hektáron elterülő hét településen épületek maradványaira, emberi csontokra, és temetkezési kerámiák gazdag tárára bukkantak, a leleteket specialisták vizsgálják. Mindenekelőtt Oxmulban találtak értékes dolgokat, többek közt 75 emberi csontvázat.A maja kultúra a spanyol hódítás előtti Amerika egyik legfejlettebb civilizációja volt, a mai Guatemala, Honduras és Mexikó Chiapas államának területén virágzott. A maják Méridától északra fekvő világhírű városa, Chichén Itzá a posztklasszikus időkben, 1000 után érte fénykorát. Amikor a spanyol konkvisztádorok 1519-ben betették lábukat a területre, a legtöbb maja város csillaga már letűnt.

Teknősök: irány a tenger!
Több ezer, néhány napos tengeri teknőst eresztenek szabadon szakemberek a Mexikói-öböl nyugati részében, abban bízva, hogy mire az állatok elérik a szennyezett keleti vizeket, az olajfoltot már feltakarítják. A szabadon engedett kishüllők az atlanti fattyúteknős kihalófélben lévő fajához tartoznak. A kifejlett korában egyméteres, 45 kilogrammos tengeriteknős-féle csak az Egyesült Államok és Mexikó partjai mentén honos.A biológusok érvelése szerint a teknősöknek ebben a kritikus életszakaszában nagyobb veszélyt jelent a fogság, mint a jelenleg Texas partjaitól több mint négyszáz mérföldre hullámzó olajos víz. Tapasztalatok szerint elnyújtott fogságban nem fejlődnek ki megfelelően a teknősök navigációs és élelemszerző képességei, ez pedig jelentősen csökkenti hosszú távú túlélési esélyeiket.A szabadon engedett teknősök az atlanti fattyúteknős (Lepidochelys kempii) kihalófélben lévő fajához tartoznak. A kifejlett korában egyméteres, 45 kilogrammos tengeriteknős-féle csak az Egyesült Államok és Mexikó partjai mentén honos.Az Egyesült Államokban fogságban is tenyésztenek atlanti fattyúteknősöket a faj védelme érdekében. Egy Texas állam déli partjainál fekvő természetvédelmi területről (Padre Island National Seashore) minden évben szabadon engedik a keltetőkben világra jött teknősök egy részét. Idén az olajszennyezés kérdésessé tette a hagyományos eseményt, egy 14 szakemberből álló kutatócsoport több napi egyeztetés után, június 8-án végül mégis mellette döntöttek.Június eleje óta több száz kisteknőst engedtek el Texas partjainál, és e hét első felében újabb nagyobb csapat szabadon bocsátását tervezik. Egyes kutatók, környezetvédők és teknősbarátok bírálták a döntést, mivel szerintük a hurrikánok, viharok és a szezonálisan változó tengeri áramlatok könnyen nyugat felé, a teknősök útjába sodorhatják a szennyezett vizet.A Mexikói-öböl térségében az olajkatasztrófa óta 167, olajjal borított tengeri teknőst gyűjtöttek be élve, legalább 482-t pedig holtan.

Hivatalos név:	Mexikói Egyesült Államok	Időzóna:	GMT-06:00
Anyanyelven:	Estados Unidos Mexicanos	Autójelzés:	MEX
Államforma:	szövetségi köztársaság	Pénznem:	mexikói peso (MXN)
Főváros:	Mexikóváros	Elektromosság:	-

Lakosság:	89 538 000 fő
Népsűrűség:	45.60 fő/km²
Nyelvek:	spanyol, indián nyelvjárások.
Népcsoportok:	mesztic (55%), indián (29%), kreol (15%), egyéb (1%).
Vallások:	római katolikus (97%), protestáns, zsidó (3%).

Terület:	1 958 201.00 km²
Nagyobb települések:	Ciudad de México (Mexikóváros) 9 191 000 (19 400 000) , Netzahualcoyotl 2 331 000, Guadalajara 2 245 000 (3 256 000), Monterrey 1 916 000 (2 568 000), Tijuana 932 000, Ciudad Juárez 870 000, Puebla de Zaragoza 786 000, Tlalnepantla 778 000, León 768 000, Ecatepec 741 000, Acapulco de Juárez 638 000, Tampico 622 000, Chihuahua 612 000, Mexicali 552 000, Torreón 552 000, Cuernavaca 514 000, Veracruz Llave 454 000, Hermosillo 452 000, San Luis Potosí 446 000, Culiacán Rosales 422 000, Saltillo 379 000, Guadalupe 371 000, Aguascalientes 359 000, Toluca de Lerdo 357 000, Morelia 353 000, Mérida 351 000.
Legmagasabb pontok:	Citlaltépetl (Orizaba) 5700 m.
Főbb folyók:	Río Bravo, Balsas, Panuco, Usumacinta, Yaqui, Río Grande de Santiago, Colorado.
Főbb tavak:	Chapalai-tó, Infiernillói-vízt.