Kongói Demokratikus Közt.

A Kongói Demokratikus Köztársaság kultúrája tükrözi a kisebbségi csoportok százainak sokszínűségét és a különböző életvitelüket az országszerte – a Congo folyó torkolatától, fel a folyón a középső területek esőerdein és szavannáin egészen a még nagyobb népességű, messze Keleten található hegyvidékig.
A 19. századtól kezdve a tradícionális életmódváltozásokon megy keresztül, amit először a gyarmatosítás, majd a függetlenségért folytatott küzdelem, azután a Mobuto korszak stagnálása, és nemrégiben az Első és Második Kongó-i Háború. Mindezen nyomás ellenére a kongói kultúra és szokások megőrizték egyediségüket. Az ország 60 millió lakosa főként vidéken él. A lakosság 30%-a él városokban, és ők a legnyitottabbak a nyugati hatásokra.

Kongó esőerdei nagyon változatos élővilággal büszkélkednek, köztük sok ritka és helyi állatfajjal, például itt található a csimpánzok mindkét faja: a közönséges csimpánz és a bonobo, a hegyi gorilla, okapi és fehér rinocérosz. Az ország nemzeti parkjai közül öt rajta van a Világörökségek listáján: a Garumba, Kahuzi-Biega, Salonga, és Virunga Nemzeti Parkok és az Okapi Vadvilág Rezervátum. A polgárháború és az eredményként létrejött szegényes gazdasági állapotok veszélyeztették eme vadvilág nagy részét. Sok vadőrt megöltek, vagy nem tudták folytatni a munkájukat. Az UNESCO mind az öt nemzeti parkot veszélyeztetett világörökséggé nyilvánította.