Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Eger

Általános leírás

Földrajzi fekvése miatt környéke már a legrégibb időkben kedvező volt a letelepedésre. Eger kialakulását, benépesülését homály fedi. Nem tudjuk határozott időponthoz kötni a város alapítását, s csak későbbi adatokból, oklevelekből következtethetünk létrejöttének időpontjára. Egyes feltételezések szerint a város a nevét a patak mellett még ma is honos égerfáról kapta. Ezt a feltevést megerősíti a város német Erlau / Erlen-au (Egerfa-liget) elnevezése is.
Eger ma az északi országrész egyik legdinamikusabban fejlődő városa
Közlekedés

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Füzesabonynál vagy Mezőkövesdnél kell Eger felé letérni, de elérhető a Bükkön át Miskolc vagy Ózd felől is; vonattal a Budapest-Miskolc fővonalról Füzesabonynál letérve juthatunk Egerbe.
Városok
Budapest
Agárd
Aggtelek
Ajka
Albertirsa
Alsóörs
Alsópáhok
Badacsonytomaj
Bag
Baja
Balassagyarmat
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszabadi-Fürdő
Barcs
Bábolna
Békéscsaba
Berettyóújfalu
Bicske
Bikal
Bódvarákó
Bóly
Budakeszi
Budaörs
Bugac
Bükfürdő
Csákánydoroszló
Csákvár
Császár
Csopak
Csorna
Dabas
Debrecen
Dombóvár
Domony-Domonyvölgy
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunaújváros
Dunavarsány
Ecsegfalva
Ecser
Edelény
Érd
Erdőbénye
Felsőörs
Felsőtárkány
Fertőd
Fonyód
Füzesgyarmat
Galyatető
Gárdony
Gyenesdiás
Gyömrő
Gyöngyös
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hatvan
Hegyhátszentjakab
Herend
Hévíz
Hőgyész
Hollókő
Hortobágy
Hódmezővásárhely
Igal
Ipolytarnóc
Jászberény
Kõröshegy
Kalocsa
Kaposvár
Kapuvár
Karcag
Kecskemét
Kerekegyháza
Keszthely
Kétpó
Kisbér
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisoroszi
Kisvárda
Kölesd
Komárom
Komló
Körmend
Köröshegy
Körösszegapáti
Kőszeg
Köveskál
Lajosmizse
Lakitelek
Leányfalu
Lillafüred
Magyarszék
Makó
Marcali
Mátészalka
Mátraverebély
Mezőkövesd
Mezőtúr
Miskolc
Miskolctapolca
Mohács
Monor
Mosonmagyaróvár
Nagyatád
Nagykanizsa
Nagykőrös
Nagykovácsi
Nagymaros
Neszmély
Noszvaj
Nyíregyháza
Orfű
Orosháza
Öttevény
Paks
Pannonhalma
Parádfürdő
Parádsasvár
Pápa
Pásztó
Pécel
Pécs
Pécsvárad
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Pomáz
Poroszló
Pula
Ráckeve
Rétság
Révfülöp
Ruzsa
Sajószentpéter
Salgótarján
Sármellék
Sárospatak
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sormás
Sümeg
Szabadszállás
Szarvas
Százhalombatta
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szentendre
Szentes
Szerencs
Szigetszentmiklós
Szigetvár
Szilvásvárad
Szolnok
Szombathely
Tahitótfalu
Taksony
Tamási
Tapolca
Tata
Tatabánya
Tát
Telkibánya
Terény
Tiberias
Tihany
Tiszafüred
Tiszaújváros
Tolna
Törökbálint
Üröm
Vác
Várpalota
Vecsés
Velence
Veresegyház
Verőce
Verseg
Vértesszőlős
Veszprém
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalaegerszeg
Zalakaros
Zamárdi
Zirc
Kapcsolódó cikkek
Hungarikum az Egri Bikavér
A Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte az Egri Bikavért, a Kodály-módszert, a magyar pásztor- és vadászkutya fajtákat, valamint a tiszai halászlét; a Magyar Értéktár újabb kilenc értékkel bővült - a döntést Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelentette be.Az egri várban, borászok részvételével tartott sajtótájékoztatón taps fogadta, amikor Fazekas Sándor bejelentette: hungarikummá vált a világszerte ismert vörösbor, az Egri Bikavér.A tárcavezető felidézte, hogy 81 éve ugyanezen a napon jött létre az Egri borvidék, mint jogilag önálló bortermő terület Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter döntése alapján.Fazekas Sándor ismertette a bizottság további döntéseit is. Kedden a Hungarikumok Gyűjteményébe került a Kodály-módszer, Kodály Zoltán népzenei hagyományokat megőrző, továbbadó, dokumentáló és oktató zenepedagógiai rendszere.Gazdagítják a gyűjteményt immár a hazai tájhoz tartozó, évszázados tenyésztői munka eredményei, a magyar pásztor- és vadászkutya fajták. Új hungarikum a jellegzetes Tisza-menti étel, az alapanyagok tekintetében az ősi halászkultúrát őrző tiszai halászlé is.A Magyar Értéktárba vette fel a bizottság az erdélyi polihisztor, építész, kultúrpolitikus Kós Károly életművét, továbbá a magyar gulyáslevest, mint világszerte ismert népi eredetű ételünket, és a történelmünket végigkísérő ősi magyar fegyvernemet, a Magyar Huszárt.Az értéktárba került a magyarság hősies helytállását, az 1848/49-es hagyományokat megjelenítő aradi Szabadság-szobor és a honfoglalásra emlékeztető egyedi műalkotás, a Feszty-Körkép.A Magyar Értéktár részévé vált továbbá a modern magyar festészetet elindító nagybányai művésztelep és festőiskola; a Csabai Kolbászfesztivál, mint az ország meghatározó gasztronómiai rendezvénye; és Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő életműve, mivel az általa nemesített fajták előreviszik a szőlészek, borászok munkáját.Az értéktárat gazdagítja Torockó épített öröksége is. Fazekas Sándor elmondta: az erdélyi kisváros, Torockó világörökség várományos, és a Földművelésügyi Minisztérium, mint a hungarikumok gondozója, közbenjár azért, hogy az UNESCO világörökségi listáján is megfelelő elismerésben részesüljön.A miniszter úgy fogalmazott: a régi és a mostani értékek harmóniáját jelentik ezek a döntések, mutatják, hogy a régmúlt és a közelmúlt magyarsága egyaránt csúcsteljesítményekre képes.A Hungarikumok Gyűjteményébe így már 64 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 152 tagúra bővült.Nyitrai Zsolt, Eger és térsége fideszes országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott, az Egri Bikavér hungarikummá válásának kezdeményezője azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy a siker az Egri borvidék szőlészeinek, borászainak köszönhető.A képviselő szólt arról, sokan dolgoztak azért is, hogy 81 éve, pont ezen a napon megalakult az Egri borvidék. Közülük kiemelte Petró Kálmán egri szőlőtermelőt, országgyűlési képviselőt, és Braun Károlyt, aki 1936-ban polgármestere volt Egernek, és egyben az egyik legnagyobb szőlőtermelő.Nyitrai Zsolt elmondta: az Egri borvidéken több mint tízezren élnek szőlészetből és borászatból. A borvidék zászlóshajója az Egri Bikavér, azért pedig, hogy védett márka lett, nagyon sokat tett Gröber Jenő, Knézich Károly '48-as tábornok unokája.A Tokaji aszú mellett az Egri Bikavér az egyetlen borfajta, amelyik a hungarikumok közé emelkedett, ezért a képviselő azt kezdeményezi, hogy készüljön el egy nívós, az Egri Bikavér történetét, múltját, jelenét bemutató, magyar, angol és lengyel nyelvű kiadvány, amely itthon és külföldön is öregbíti a borvidék és az új hungarikum jó hírét.
A török kultúra értékei elevenednek meg az egri pasa sátrában
Eger új turisztikai látványossága a belvárosban, a Dobó utcában, a vár alatt megnyitott Török-Magyar Testvériség Emlékpark. Ehhez kapcsolódik a török kultúra értékeit hordozó egri pasa sátra, amely különleges vendéglátóhely.Oroszné Bodnár Erika vállalkozó, a Török-Magyar Baráti Társaság egri tagozatának alelnöke régóta vonzódik a az oszmán kultúra emlékei iránt. Immár negyedszázada él a hevesi megyeszékhelyen, és első vállalkozásaként nyitotta meg a régi egri uszoda mellett működött török kávézót. Ezt úgy rendezte be, hogy érintette az oszmán kultúrát. Ennek ellenére az 1990-es évek elején városrendezési tervek miatt a kávézót lebontották. Ezután külkereskedelmi vállalkozóként folytatta tovább, miközben erősítette kapcsolatait a török partnerekkel.Kávék, keleti édességek, játékokAztán 2010-ben a Heves Megyei Önkormányzat az egri vár felújítási projekt keretében hirdetett pályázatot, az úgynevezett attrakciót kiszolgáló vendéglátó egység program megvalósítására. Erre pályázott Oroszné Bodnár Erika, és az Új Széchenyi Terv keretében közel 10 millió forint támogatást nyert el. Így jöhetett létre az a kettős beruházás, amely a Török-Magyar Testvériség Emlékpark, illetve az Otak-i Humayunja, azaz a vezéri sátor létrehozásáról szólt. Ezt az újdonságot az egri pasa sátrának nevezték el.A tulajdonos-vállalkozó a Turizmus Online érdeklődésére elmondta, hogy a támogatással és az azt kiegészítő pénzügyi önerővel mintegy 15 millió forint értékű fejlesztést valósítottak meg. Mindez az egri Dobó utcából, a várhoz vezető és hamarosan megnyíló Bástya sétány közvetlen közelében található. A sátor tervezésében és kivitelezésében a két fia is részt vett, akik korábban Törökországban tanultak és jól beszélik a nyelvet.Az elsősorban vendéglátóhelyként működő sátor érdekessége, hogy az alapjától a csúcsáig eredeti kecskebőrrel szőtt textilből készítették. Belülről pedig valamennyi kellékét, berendezését Törökországból hozták. A speciális eszközökkel eredeti ottomán kávékat, teákat készítenek, továbbá keleti édességeket is ajánlanak az érdeklődőknek. De a vendégek kipróbálhatják a vízipipákat, továbbá láthatnak hastáncbemutatókat is. Ugyanakkor különféle mesékkel és játékokkal is megismerkedhetnek.Újabb turisztikai látványosságokOroszné Bodnár Erika azt is elmondta, hogy további turisztikai látványosságokat terveznek. Így a jövőben zenei és táncfesztiválokat szerveznek. Sőt, szponzori támogatással a következő évben szeretnék Egerben fogadni a híres misztikus rend, a Mevlevi - ahogy emlegetik a kerengő - derviseket, akik tervek szerint egy nyolcszáz éves múltra visszatekintő szertartást mutatnak majd be a Török-Magyar Testvériség Emlékparkban.Egyébként ezen az új helyen folyamatos munkával kiemelkedő személyiségek szobrait helyezik el - adta hírül Soós Tamás turkológus, a Török-Magyar Baráti Társaság egri tagozatának elnöke. Az elsőt már fel is avatták: a Prima Primissima-díjas Rostás Bea Piros szobrászművész Evlia Cselebiről, a híres török utazóról készült alkotását. Cselebi 1660-1664 között bejárta a török hódoltsági területeket, így az akkori Magyarországra is eljutott. Leírta tapasztalatait a városokról - így Egerről is - továbbá a korabeli eseményekről is több kötetes művében, az Utazási feljegyzésekben számolt be. Ez a munka ma is komoly forrásnak számít szakmai körökben.Hírességeknek állítanak szobrotA következő években olyan tudósok, kiemelkedő személyiségek szobrai kerülnek majd az egri emlékparkba, akik sokat tettek a török-magyar kapcsolatok erősítéséért. Így tervezik például a nemzetközi hírű magyar orientalista professzor, Germanus Gyula, illetve Júnusz Emre, a középkori török irodalom legnagyobb költője szobrának felállítását is.
Megnyílt és a turistákat is várja az egri Török Fürdő
A több mint négyszáz éves Török Fürdő rekonstrukciós munkáinak befejeztével szeptember 25-től várja vendégeit az északi régióban egyedülálló, nemzetközi szinten is ritkaszámba menő egri Török Fürdő.A Török Fürdőt üzemeltető Eger Termál Kft. vezetőiben 2005-ben formálódott meg az elhatározás: a város szívében fekvő frekventált helyen található reumakórház rekonstrukciója és a vizes létesítmény a Török Fürdő turisztikai hasznosítása, ezért a 2005-ben a Magyar Turisztikai Hivatal által "A működő műemlék gyógyfürdők fejlesztésének támogatására" kiírt pályázatára adott be anyagot, s mely pályázaton 466 millió forintot nyert. A projekt neve: Az egri Török Fürdő rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása. Eger történelmi hangulata és ezen belül nemzetközi szinten is ritkaságszámban menő Török Fürdő épülete már önmagában véve is egyedi dolog. A rekonstrukció során a tervezők igyekeztek a Kft. kérésére az autentikus török hangulat kialakítására. Az épületben az aranykupolás tükör termálmedencén kívül további 5 különböző hőfokú medencéket építettek (ilidzsa), valamint megtalálható a korra jellemző, török fürdőzést idéző hamam (masszázs, gőz, leöntő fürdő) is. Emellett a büfé, a masszázsok és pihenőrész még tovább erősíti a törökös hangulatot. A vendégek számára az építészeti kialakításokkal a török kor hangulatát idézik fel. A Török Fürdőben nem csak szórakozási és kikapcsolódási, hanem OEP finanszírozott gyógyászati szolgáltatásokat is igénybe vehetnek az ide látogatók. „Azt gondolom, hogy a projekt megvalósításával egy olyan magas színvonalú komplex egész évben nyitva tartó fürdőszolgáltatás ellátást tudunk majd biztosítani Eger városában, mely a keleti régióban egyedülálló” - mondta Szente János, az Eger Termál Kft igazgatója.