Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Hortobágy

Általános leírás

A Hortobágy-puszta igen tágan értelmezhető földrajzi meghatározás. Neve a debreceni szójárásban és a magyar irodalmi nyelvben alig százötven esztendővel ezelőtt terjedt el. Oklevelesen bizonyíthatóan csak a XIX. század húszas-harmincas éveiben kezdték használni a Debrecen tulajdonában levő, a Hortobágy folyó melletti pusztabirtokok és legelők megjelölésére a Hortobágy-puszta gyűjtőnevet. Nevének eredete régóta foglalkoztatta a kutatókat. Ma már bizonyos, hogy a Hort és a Bágy földrajzi nevek összevonásából, együttes használatából keletkezett, s eredetileg magát a folyót jelentette, s a Hortobágy folyónév elnevezése ragadt rá a környező pusztákra. A török hódítás előtt falvakkal sűrűn betelepült volt, s a falunevek a Hortobágy-puszta egyes határrészneveiben éltek, s élnek tovább mind a mai napig.
Hortobágy a debreceni határ feldarabolásakor (1952) előbb Balmazújvároshoz került, majd 1966-ban önálló község lett. A fiatal település és környéke ma kiemelt idegenforgalmi központ - többnyire ide érkezik először a pusztára kíváncsi utazó, innen indul a Hortobágy nevezetességeinek, értékeinek felfedezésére. Tegyük hozzá: fontos hely volt ez mindig. Itt áll a Nagyhortobágyi csárda, s itt tartották századokon át a híres hídivásárokat is.
Maga a település egyébként a legcsekélyebb mértékben sem viseli magán a Hortobágy életmódbeli, néprajzi, építészeti hagyományait. A község évtizedeken át elsősorban a Hortobágyi Állami Gazdaság dolgozóinak lakóhelyéül szolgált, ha úgy tetszik, szocialista falu volt, az 1960-as, 70-es évek vidéki építészetére jellemző típusházakkal, szabályos utcarendszerrel, korán kiépített teljes infrastruktúrával. Szerencsére a csárdát és annak környékét nem tüntette el az akkoriban olyannyira jellemző átalakítási ambíció.
A Hortobágy, vagy ahogyan korábban, főleg a XX. század első felében nevezték, a Nagy-Hortobágy-puszta, sajátos földrajzi tájegység. A magyar föld legtágasabb legelőterülete, amely a magyarság sajátos szokásrendet tartó egyik jellemző ősfoglalkozását, az állattenyésztést annak számos régi vonásával és formájával századokon át megőrizte. A Hortobágy-puszta legnagyobb része a történeti debreceni határhoz tartozott, de a mintegy 2300 négyzetkilométert felölelő tájegység ettől jóval kiterjedtebb, nyugaton átnyúlik a szomszédos Jász-Nagykun-Szolnok megye területére is. Az itt folyó nagyarányú állattartás révén nélkülözhetetlen szerepet játszott Debrecen város gazdálkodásában, csakúgy, mint az egyes cívisgazdák gyarapodásában. A vízrendezés előtti Hortobágy alapvetően különbözött a maitól, árvizek öntözte területe kiválóan alkalmas volt a nagyállatok - mindenekelőtt az igénytelen magyar szürke - tartására. Hajdú megye megszervezésekor (1876) a területrendezés körüli viták során is fontos szempontja volt a debrecenieknek, hogy a Hortobágy nem tartozhat idegen törvényhatósághoz (adott esetben Szabolcshoz), mert az a városnak komoly hátrányokat okozhatott volna.
A debreceniek gazdasági és igazgatási központja előbb Ohaton, majd Mátán volt, s az inspektor innen foganatosította a Debrecen városa által hozott határozatokat, szabályzatokat. A megszerzett és bérelt pusztabirtokok területét a debreceniek a jószágtartással összefüggésben már igen korán szállásokkal, tanyákkal népesítették be. Az első szállások kezdetleges építmények - földbe vájt kunyhók, karámok, hodályok, nádkosarak - voltak, de a célnak megfeleltek. Debrecen városának ugyanis a nagyarányú állattartás miatt nem állott érdekében a török hódítás alatt elpusztult falvak újraélesztése. A hortobágyi puszta földjének művelése a korábbi századokban sohasem volt jelentős. Legeltetésre is alig volt alkalmas, mivel a legelő változó állapota, egyszer a szélsőséges időjárás, máskor a Tisza féktelen áradása, s az azt szinte rendszeresen követő, s a jószágok között pusztító dögvész erősen befolyásolta az állattartást.
A Tisza szabályozásán kívül az 1891. augusztus 5-én átadott vasútvonal változtatta meg legjobban a puszta képét. A vasút új gazdasági lehetőségeket hozott, meggyorsította a fejlődést. Segített abban is, hogy 1892-től a hídivásárt (a június 20-át követő napokon) hivatalosan is megrendezhették. A hatóságok szemében szerfelett gyanús, úgynevezett zöldvásárok már ezt megelőzően is rendszeresek voltak.
A történeti debreceni határ 1952-ben történt, máig vitatható feldarabolása egy sor új község létrejöttét segítette elő, másrészt a régebbiek gyarapodását is szolgálta. A Hortobágy számára végzetes veszedelmet jelentett az 1950-es években eluralkodott szemlélet, amely mennyiségi mutatók révén próbált nagyon is vitatható gazdasági eredményeket felmutatni. A szocialista tervgazdálkodás délibábja virágzó szántóföldeket, gyapotmezőket álmodott a végtelen legelők helyén. A szomorú eredményt a táj máig látható, eleven sebei jelzik.
A Hortobágy község központjától kb. 2 kilométerre lévő Máta a híres hortobágyi ménes élőhelye: több mint 300 éve tenyésztik itt a Nónius fajtát, július első hétvégéjén itt tartják a Hortobágyi Lovasnapokat.
Közlekedés

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Füzesabonynál letérünk a 33-as útra Tiszafüred felé, onnan tovább a 33-as úton kb. 36 km; vasúton: a Debrecen-Füzesabony vonalon.
Városok
Budapest
Agárd
Aggtelek
Ajka
Albertirsa
Alsóörs
Alsópáhok
Badacsonytomaj
Bag
Baja
Balassagyarmat
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszabadi-Fürdő
Barcs
Bábolna
Békéscsaba
Berettyóújfalu
Bicske
Bikal
Bódvarákó
Bóly
Budakeszi
Budaörs
Bugac
Bükfürdő
Csákánydoroszló
Csákvár
Császár
Csopak
Csorna
Dabas
Debrecen
Dombóvár
Domony-Domonyvölgy
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunaújváros
Dunavarsány
Ecsegfalva
Ecser
Edelény
Eger
Érd
Erdőbénye
Felsőörs
Felsőtárkány
Fertőd
Fonyód
Füzesgyarmat
Galyatető
Gárdony
Gyenesdiás
Gyömrő
Gyöngyös
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hatvan
Hegyhátszentjakab
Herend
Hévíz
Hőgyész
Hollókő
Hódmezővásárhely
Igal
Ipolytarnóc
Jászberény
Kõröshegy
Kalocsa
Kaposvár
Kapuvár
Karcag
Kecskemét
Kerekegyháza
Keszthely
Kétpó
Kisbér
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisoroszi
Kisvárda
Kölesd
Komárom
Komló
Körmend
Köröshegy
Körösszegapáti
Kőszeg
Köveskál
Lajosmizse
Lakitelek
Leányfalu
Lillafüred
Magyarszék
Makó
Marcali
Mátészalka
Mátraverebély
Mezőkövesd
Mezőtúr
Miskolc
Miskolctapolca
Mohács
Monor
Mosonmagyaróvár
Nagyatád
Nagykanizsa
Nagykőrös
Nagykovácsi
Nagymaros
Neszmély
Noszvaj
Nyíregyháza
Orfű
Orosháza
Öttevény
Paks
Pannonhalma
Parádfürdő
Parádsasvár
Pápa
Pásztó
Pécel
Pécs
Pécsvárad
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Pomáz
Poroszló
Pula
Ráckeve
Rétság
Révfülöp
Ruzsa
Sajószentpéter
Salgótarján
Sármellék
Sárospatak
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sormás
Sümeg
Szabadszállás
Szarvas
Százhalombatta
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szentendre
Szentes
Szerencs
Szigetszentmiklós
Szigetvár
Szilvásvárad
Szolnok
Szombathely
Tahitótfalu
Taksony
Tamási
Tapolca
Tata
Tatabánya
Tát
Telkibánya
Terény
Tiberias
Tihany
Tiszafüred
Tiszaújváros
Tolna
Törökbálint
Üröm
Vác
Várpalota
Vecsés
Velence
Veresegyház
Verőce
Verseg
Vértesszőlős
Veszprém
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalaegerszeg
Zalakaros
Zamárdi
Zirc