Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Hollókő

Általános leírás

A község fölé magasodó vár históriája összefonódik a falu történetével. A Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A család Illés ágának tagjai a tatárjárást után, a XIII. század közepén kezdték el építtetni a község fölé magasodó erődítmény ötszögletű öregtornyát. Az erődítményt a későbbiekben fokozatosan bővítették, falszorosok, ún. gyilokjárók, bástyák, lakóhelyiségek épültek.
A Kacsicsok leszármazottai az Árpád-ház kihalása után a felvidéki kiskirály, Csák Máté hívei voltak, ezért Károly Róbert elkobozta birtokaikat, s Hollókőt 1313-ban a Kacsics nemzetség egy másik ágából származó Szécsényi Tamásnak adományozta. Ebből az időszakból származik a vár első írásos említése is, "castrum Hollokew" alakban. A XV. században további védőművekkel bővítették az erődítményt. A török idők kezdetére a még a tűzfegyverek elterjedése előtt emelt falak és bástyák már korszerűtlennek számítottak, s 1552 nyarán Ali budai basa serege különösebb ellenállás nélkül foglalta el. Ezek után a vár és a falu a szécsényi szandzsák része lett. A török sem tartotta Hollókőt fontos erődítménynek, hiszen az őrség mindössze 21 katonából állt. A több mint 130 évig tartó háborúskodások, portyák és ostromok után a várat véglegesen csak 1683-ban Sobieski János lengyel király hadai foglalták vissza. A Rákóczi-szabadságharc után a falak egy részét felrobbantották.
A híres ófalu az 1909-es tűzvész után alakult ki. A jellegzetes, tornácos, deszka mellvédes, kontyolt nyeregtetős palóc parasztházakat a XX. század elejéig könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, ezért a község gyakran porig égett, a XIX. század végén háromszor is. Az ófalu 1987 óta az UNESCO világörökségek listáján is szerepel. Míg a hollókői lányok, asszonyok a mai napig felveszik a népviseletet, a férfiak már a XX. század elején elhagyták azt.
Közlekedés

A település csak közúton közelíthető meg. A kisközség Salgótarjántól 50, a 21-es sz. főúttól 20, Szécsénytől és a 22-es sz. főúttól 18, Budapesttől 90 kilométerre található. Szécsényből Rimócon keresztül is elérhető: az út utolsó hat kilométere kerékpárút.
Városok
Budapest
Agárd
Aggtelek
Ajka
Albertirsa
Alsóörs
Alsópáhok
Badacsonytomaj
Bag
Baja
Balassagyarmat
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszabadi-Fürdő
Barcs
Bábolna
Békéscsaba
Berettyóújfalu
Bicske
Bikal
Bódvarákó
Bóly
Budakeszi
Budaörs
Bugac
Bükfürdő
Csákánydoroszló
Csákvár
Császár
Csopak
Csorna
Dabas
Debrecen
Dombóvár
Domony-Domonyvölgy
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunaújváros
Dunavarsány
Ecsegfalva
Ecser
Edelény
Eger
Érd
Erdőbénye
Felsőörs
Felsőtárkány
Fertőd
Fonyód
Füzesgyarmat
Galyatető
Gárdony
Gyenesdiás
Gyömrő
Gyöngyös
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hatvan
Hegyhátszentjakab
Herend
Hévíz
Hőgyész
Hortobágy
Hódmezővásárhely
Igal
Ipolytarnóc
Jászberény
Kõröshegy
Kalocsa
Kaposvár
Kapuvár
Karcag
Kecskemét
Kerekegyháza
Keszthely
Kétpó
Kisbér
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisoroszi
Kisvárda
Kölesd
Komárom
Komló
Körmend
Köröshegy
Körösszegapáti
Kőszeg
Köveskál
Lajosmizse
Lakitelek
Leányfalu
Lillafüred
Magyarszék
Makó
Marcali
Mátészalka
Mátraverebély
Mezőkövesd
Mezőtúr
Miskolc
Miskolctapolca
Mohács
Monor
Mosonmagyaróvár
Nagyatád
Nagykanizsa
Nagykőrös
Nagykovácsi
Nagymaros
Neszmély
Noszvaj
Nyíregyháza
Orfű
Orosháza
Öttevény
Paks
Pannonhalma
Parádfürdő
Parádsasvár
Pápa
Pásztó
Pécel
Pécs
Pécsvárad
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Pomáz
Poroszló
Pula
Ráckeve
Rétság
Révfülöp
Ruzsa
Sajószentpéter
Salgótarján
Sármellék
Sárospatak
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sormás
Sümeg
Szabadszállás
Szarvas
Százhalombatta
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szentendre
Szentes
Szerencs
Szigetszentmiklós
Szigetvár
Szilvásvárad
Szolnok
Szombathely
Tahitótfalu
Taksony
Tamási
Tapolca
Tata
Tatabánya
Tát
Telkibánya
Terény
Tiberias
Tihany
Tiszafüred
Tiszaújváros
Tolna
Törökbálint
Üröm
Vác
Várpalota
Vecsés
Velence
Veresegyház
Verőce
Verseg
Vértesszőlős
Veszprém
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalaegerszeg
Zalakaros
Zamárdi
Zirc
Kapcsolódó cikkek
Nő nem marad szárazon Hollókőn
Idén április 19-21. között idén is hagyományos, palóc Húsvéti Fesztivállal, locsolkodással, gazdag programmal várja Hollókő látogatóit. A rendezvény idén különleges lesz: a falu jelenlegi formájában utolsó alkalommal látható.Csak tiszta forrásbólEz lehetne a hagyományos Hollókői Húsvéti Fesztivál mottója, kétszeresen is. Tudjuk, hogy az igazi Mikulás a Sarkkörről érkezik, a valódi pizzát az olaszok készítik, a legjobb pezsgő pedig francia. Így aki a hagyományos húsvét élményére vágyik, annak Hollókőn a helye. Akinek ez az ünnep többet jelent, mint egy jó kirándulás lehetősége, akinek fontos hagyományok őrzése és továbbörökítése vagy csupán nagyon stílusosan szeretne kikapcsolódni, annak mindenképpen érdemes a hollókőiekkel együtt ünnepelni. És ha már húsvét, akkor a forrás, a patak vagy az artézi kút vize főszerepet fog játszani a világörökség-faluban.Nő nem marad szárazonA hollókői hagyományok esetében nincs mese: a falu apraja-nagyja viseletet hord, mely a lányok esetében gyorsan vizes lesz. Hollókőn a fiúk sportot űznek a locsolkodásból, nincs francia parfüm vagy Krasznaja Moszkva, van viszont vödör. Vadásszák a sokszoknyás, pántlikás lányokat, akik visítva állják a locsolást, mert hervadni senki nem szeretne. Az ékszerdoboz falucskában a nagyszombati program a gyerekeknek és családoknak szól, a húsvét vasárnap és hétfő a népzenei koncerteké, mesemondóké és a népi hagyományoké. Fellép többek közt Szalóki Ági, Herczku Ágnes és Nikola Parov, a Nógrád Táncegyüttes, lesz Kerekes Band koncert, mesemondó, tánctanítás, közös nótázás. A jó hangulat biztosított.Palóc gasztroHúsvétkor Palócföld jellegzetes ízeit, ételeit kóstolhatják a vendégek. Ünnepekkor különösen gazdag a hollókőiek asztala. Az eszem-iszom már nagyszombaton elkezdődik: az Ófalu meseházikóinak udvaraiban a leghíresebb palóc gasztronómiai rendezvények ínyencségeivel várják a vendégeket. A főszerep a hagyományos húsvéti sonkáé, a vanyarciak világbajnok haluskával készülnek és a kétbodonyi szilvagombócból is sok lesz.Vissza nem térő alkalomHollókő ebben a formában utoljára ünnepli a húsvétot. A település átalakul, nagyszabású turisztikai fejlesztés része lesz. Aki ott ünnepel, az egyben utoljára találkozhat a megszokott és sokáig változatlan faluképpel. Őszre megújul a település - természetesen a hagyományos, védett falukép és palóc örökség megőrzésével. A rendezvény mindhárom napján ingyenesen látogathatóak Hollókő múzeumai és Hollókő Vára.
Létrejött Magyarország legújabb natúrparkja
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter felavatta Magyarország legújabb natúrparkját, a Cserhát Natúrparkot csütörtök délelőtt Hollókőn.A natúrpark címet 22 Nógrád megyei település kapta meg. A címet viselő települések nagy hangsúlyt fektetnek a turizmusra, fontosnak tartják a térség természeti, táji értékeinek megőrzését, illetve az egészséges környezet fenntartható használatát és szükséges fejlesztését. A Cserhát Natúrpark 22 község területét foglalja magában, kiterjedése több mint 38 ezer hektár. „A natúrparkok a természetben történő aktív kikapcsolódást, felüdülést, gyógyulást, fenntartható turizmust, a természetvédelmi oktatást, nevelést, ismeretterjesztést és a természetkímélő gazdálkodást szolgálják. A natúrpark címmel rendelkező településeken élők nagyobb eséllyel indulhatnak a területfejlesztési, gazdálkodási, kulturális, turisztikai pályázatokon.”- mondta el Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter csütörtök délelőtt Hollókőn, amikor felavatta Magyarország legújabb natúrparkját, a Cserhát Natúrparkot. A natúrparkok 1997-ben jelentek meg Magyarországon európai mintára. Magyarországon jelenleg 4 hivatalosan minősített natúrpark működik: a Vértesi Natúrpark, az Írottkő Natúrpark, a Sokoró-Pannontáj Natúrpark és a Cserhát Natúrpark. A natúrpark név használatát a környezetvédelmi és vízügyi miniszternél lehet kérelmezni a tervezett natúrpark szakmai dokumentációjával, a természetvédelmi törvényben foglaltak szerint. A natúrpark önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek által létrehozott közhasznú alapítvány vagy egyesület keretében fenntartott terület, amelynek elsődleges célja a térség természeti, táji értékeinek megőrzése, továbbá a védelem által biztosított szép, egészséges környezet fenntartható használata és szükséges fejlesztése. Feladataiban más, mint a nemzeti park, a natúrpark nagyobb hangsúlyt fektet a turizmusra, a hagyományos természetkímélő gazdálkodás, a falvak hagyományainak, szokásainak, kézművességének, népi építészeti értékeinek, tájképi környezetének megőrzésére. A Cserhát Natúrpark koordinációs feladatait a Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány látja el. Az alapítvány célja, hogy a natúrpark településein olyan szolgáltatási formák alakuljanak ki, amelyeken keresztül a lakosság, vagy legalábbis annak vállalkozó szellemű része megélhetéshez, jövedelem-kiegészítéshez jusson. A gazdasági előnyök a térség lakói számára a szelíd falusi turizmusban, a pihenésben, üdülésben, ökoturizmusban, szolgáltatásokban, helyi termékekben jelentkeznek. A Cserhát Natúrpark 22 község területéből áll, kiterjedése több mint 38 ezer hektár. A csatlakozó települések: Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Ecseg, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kozárd, Kutasó, Magyarnándor, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény és Varsány. A Cserhát Natúrpark a Cserhát keleti és északi középhegységi illetve dombvidéki jellegű részeit foglalja magában. A természeti viszonyok és az emberi tevékenység olyan egyedi kultúrtájat alakított itt ki, ahol természeti értékek tárháza maradt fenn napjainkig. A természeteshez közeli erdők és az évszázadok óta művelt szántók, legelők, rétek egyaránt értékes növény- és állatfajoknak nyújtanak otthont. Bővizű források, természetesen kanyargó patakok, évszázados kocsányos tölgyek és elfeledett ízeket kínáló, régi gyümölcsfajták találhatók a területen. Az új természeti régió nem csak biológiai értékekkel, hanem néprajzi különlegességekkel is rendelkezik. Itt található a népi építészetéről híres Hollókő és Terény, de a többi falu is sok palócházzal büszkélkedhet. A Hollókőn fennmaradt 17-18. századi hagyományos településforma és építészet tette érdemessé az ófalut és táji környezetét arra, hogy –a hazai helyszínek közül elsőként- 1987-ben felvételt nyerjen az UNESCO világörökségi listájára. A legszebb magyar népviseletek közé tartozik a bujáki, a rimóci, a hollókői. Az idősebb korosztály még ma is népviseletben jár Varsányban, Nógrádsipeken, Herencsényben, de a fiatalok is örömmel öltik fel nagyszüleik ruházatát az ünnepeken. Jellegzetes a vidék tájkonyhája is. A natúrpark falvaiban várak, árpádkori templomok, kastélyok, kúriák csalogatják az érdeklődőket. Mindezek megbecsülését, megőrzését, fenntartó hasznosítását mozdítja elő a natúrpark megalakulása.