Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Szilvásvárad

Általános leírás

Szilvásvárad a Bükk hegység nyugati oldalán a tengerszint felett 345 méterre terül el. Egertől 30 km, távolságra. Autóúton Ózd, Kazincbarcika és Eger felől, vasúton Putnok és Eger felől közelíthető meg. A két vasúti megállótól kb. 15 perces sétával érhetünk a falu központjába, vagy a Szalajka-völgy bejáratához. A busszal érkezőknek a Szalajka-völgyi, azaz Eger felől a második, Ózd és Kazincbarcika felől a harmadik buszmegállóban érdemes leszállniuk, ha a völgybejárathoz szeretnének jutni. A falun belüli közlekedés a kis távolságok miatt gyalogosan sem nehézkes, de lehetőség nyílik kerékpárkölcsönzésre és lovaskocsizásra is. A Szalajka-völgybe kirándulóknak az előbbieken kívül érdemes az erdei vasút csodálatos útját is kipróbálni.

Történelme
Szilvásvárad igen régi település. A Bükk-hegység e szakasza már ősidők óta lakott terület volt.

A Istállóskői-barlangban folyt ásatások 35-40000 éves leleteket hoztak napvilágra. A vaskor-szakban jelennek meg a község területén a jazzig, szkíta törzsek, utánuk az avarok, akik leigázták az itt élő szláv népeket. Életükről feltárt sírok és ma is látható földmaradványok tanúskodnak. Szkíta sírt egy útépítés alkalmával fedeztek fel. A leletek (arany hajcsat, 24db gyöngyszem és egy bronz karperec) megmentése Papp László, Kengyel Zoltán és Gál Gyula nevéhez fuzodik. A szlávok gyűrű alakú sáncaik mögött éltek. Ilyen például a falu határában lévő Töröksánc, ahol ágyúgolyókat, edényeket és fegyvermaradványokat találtak. Szláv gyűrűvárra épült Gerennavár, Éleskovár, melyek romjai még ma is láthatók.

Honfoglalásunk után az Ug nemzettséghez tartozó népcsoportok népesítették be a területet vadászat céljából Uppony, Dédes, Szilvásvárad között. Lassanként a szilvási kunpalócok nyaka is betört a keresztvíz alá, de még István király idején is föllobogtak az ősmagyar vallás áldozati tüzei. Feltételezhető, hogy a XII. században a terület a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta. Ez időtájt találkozunk a község nevének leírásával az egri egyházmegye pápai tizedlajstromában, mint földesúri jobbágyfalu, Warad - Warada - Wárad formában. Nevét a szláv földvárakról kapta.

1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskovár, Gerennavár és így Wárad is, így lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu neve már Zylvaswarad. 1438-ban a király a Palóczyaknak adományozta a birtokot, így a falu ismét jobbágyfalu lett. A Palócziak magvaszakadtával a Perényiekhez kerül a birtok, akik az "akié a föld, azé a vallás" elvén reformátussá térítették a település lakóit.

1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került. A Keglevich család 1894-ig volt birtokosa a területnek. Ez idő alatt jelentek meg községünkben az első manufaktúrák. A szilvásváradi keménycserépgyár, téglagyár, s üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők is üzemeltek a Szalajka-völgyben. A Keglevichek birtoklása idején épült a klasszicista stílusú új Református Kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temeto.

A Keglevichek után Erdody Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg a területet, mely ekkor a Szilvás nevet viselte. Ipari létesítményeket hozott létre. Bélapátfalván cementgyárat, 1912-ben Szilváson kobányát sodronypályával, iparvasutat és mészüzemet létesített. Az iparvasutat 1908-ban, ahol keskeny nyomtávú kis gozmozdony járt, s hordta a mészkövet a Szalajka-völgyi sodronypálya végállomásáról a mészüzembe.

1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához. Ez időtájt a túristáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgy be-barangolását tűzték ki célul, ugyanis a terület kerítéssel volt körülvéve, s csak külön, nehezen beszerezhető engedéllyel lehetett látogatni.

1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek. Szilvásvárad 1950-ben Borsod megye sajószentpéteri járásától a megyehatárok rendezése folytán Heves megye egri járásához csatolódott. A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966-tól az iparvasút kirándulóvonatként működik. 1971-74-ben megépült a szalajka-völgyi erdei múzeum. 1976-ban felépült a Szalajka-völgy bejáratánál a Lovasstadion, amit a Fedett lovarda követett 1980-ban lehetőséget teremtve a minden évben megrendezett lovasversenyeknek. 1983-ban megnyitotta kapuit az Orbán-ház. 1984-ben Szilvásvárad házigazdája volt a fogathajtó világbajnokságnak, 1999-ben a III. Nemzeti Lovas Fesztiválnak és 2000-ben a II. Lovas Világtalálkozónak.
Közlekedés

Megközelíthető közúton: Eger felől a 25-ös úton Szarvaskő után Bélapátfalva felé kanyarodva és elhagyva a következő település; vasúton: a Füzesabony-Eger-Putnok vonalon.
Ajánljuk

A Bükk-hegység már önmagában a látnivalók kimeríthetetlen sokaságát kínálja a pihenni, túrázni, felfedezni vágyóknak. A nemzeti Park szemet megigéző tája, erdői, sziklái, patakjai, barlangjai, fennsíkja ritka, védett növényeknek és állatfajoknak adnak otthont. Szinte minden hegyi falucska büszke látnivalóira és maradandó apró emlékekkel engedi útjára látogatóit. Templomok, várromok mesélik el a hegység múltját. Panziók, szállodák, éttermek biztosítják a jelen kényelmét. Ha valaki szélesebb térségben kíván tájékozódni a Mátra gazdag erdői, a Bükkel "rivalizáló" tiszta levegője, a Mátra- és Bükkalja termálvizei, borvidékei csodálatosan kerek és élménydús kirándulásokat nyújtanak.
Városok
Budapest
Agárd
Aggtelek
Ajka
Albertirsa
Alsóörs
Alsópáhok
Badacsonytomaj
Bag
Baja
Balassagyarmat
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszabadi-Fürdő
Barcs
Bábolna
Békéscsaba
Berettyóújfalu
Bicske
Bikal
Bódvarákó
Bóly
Budakeszi
Budaörs
Bugac
Bükfürdő
Csákánydoroszló
Csákvár
Császár
Csopak
Csorna
Dabas
Debrecen
Dombóvár
Domony-Domonyvölgy
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunaújváros
Dunavarsány
Ecsegfalva
Ecser
Edelény
Eger
Érd
Erdőbénye
Felsőörs
Felsőtárkány
Fertőd
Fonyód
Füzesgyarmat
Galyatető
Gárdony
Gyenesdiás
Gyömrő
Gyöngyös
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hatvan
Hegyhátszentjakab
Herend
Hévíz
Hőgyész
Hollókő
Hortobágy
Hódmezővásárhely
Igal
Ipolytarnóc
Jászberény
Kõröshegy
Kalocsa
Kaposvár
Kapuvár
Karcag
Kecskemét
Kerekegyháza
Keszthely
Kétpó
Kisbér
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisoroszi
Kisvárda
Kölesd
Komárom
Komló
Körmend
Köröshegy
Körösszegapáti
Kőszeg
Köveskál
Lajosmizse
Lakitelek
Leányfalu
Lillafüred
Magyarszék
Makó
Marcali
Mátészalka
Mátraverebély
Mezőkövesd
Mezőtúr
Miskolc
Miskolctapolca
Mohács
Monor
Mosonmagyaróvár
Nagyatád
Nagykanizsa
Nagykőrös
Nagykovácsi
Nagymaros
Neszmély
Noszvaj
Nyíregyháza
Orfű
Orosháza
Öttevény
Paks
Pannonhalma
Parádfürdő
Parádsasvár
Pápa
Pásztó
Pécel
Pécs
Pécsvárad
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Pomáz
Poroszló
Pula
Ráckeve
Rétság
Révfülöp
Ruzsa
Sajószentpéter
Salgótarján
Sármellék
Sárospatak
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sormás
Sümeg
Szabadszállás
Szarvas
Százhalombatta
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szentendre
Szentes
Szerencs
Szigetszentmiklós
Szigetvár
Szolnok
Szombathely
Tahitótfalu
Taksony
Tamási
Tapolca
Tata
Tatabánya
Tát
Telkibánya
Terény
Tiberias
Tihany
Tiszafüred
Tiszaújváros
Tolna
Törökbálint
Üröm
Vác
Várpalota
Vecsés
Velence
Veresegyház
Verőce
Verseg
Vértesszőlős
Veszprém
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalaegerszeg
Zalakaros
Zamárdi
Zirc
Kapcsolódó cikkek