Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Makó

Általános leírás

Makón a kedvező marosi átkelőhelynél már honfoglaló őseink települést találtak Velnök (Vönek) néven, ami ószláv nyelven révészt jelent. A kereszténység felvétele idején Ajtony volt a Maros vidék ura, majd Csanád vezér felette aratott győzelme után a XVI. század közepéig a település a Csanád-nemzetség birtoka. A XIII. század második felétől a birtokos Makó bánról Makófalvának nevezték. Csak a török uralom alatt rövidül le neve Makóra, ami pogány eredetű utónév (jelentése turk nyelven: dicsőséges).
A XVI-XVII. században a török pusztításai ellenére a település mindig újjáépült, sőt - viszonylagos önállósága révén - a XVI. századra, a reformáció idejére esik szellemi kibontakozása. A török nem akadályozta az új hit terjedését. Abádi Benedek és Szegedi Kis István hitújító tevékenysége révén Makó református esperesi székhely lett. A város és környéke 1719-1848 között a csanádi püspökök tulajdona, ők telepítették be 1750 körül a görögkatolikus ruszinokat. 1730-ban Csanád megye székhelye lett. A XVIII. század utolsó évtizedében jelentős vallásos irodalmi életet él a város. Szikszai György nyitotta meg a sort, akinek "Keresztyényi Tanítások és Imádságok" című könyve 89. kiadásban 1975-ben jelent meg.
A XVIII. század végén honosodott meg e tájon a hagymatermesztés, ami a város gazdasági jólétét alapozta meg. A hagymát maguk a termelők értékesítették, de bekapcsolódtak az ún. cserések is, akik árujukat más árukért cserélték el. Bejárták a Bánátot, az Alföldet, Erdélyt, sőt a közvetítő kereskedelem révén Galíciába, Lengyelországba is eljutott a makói hagyma és zöldség.
Az első világháború sok áldozatot követelt Makó népétől. A trianoni békeszerződés következtében a város határszélre került. A nehéz gazdasági körülmények ellenére azonban pezsgő szellemi élet bontakozott ki. Az értelmiség legjobbjai a Justh Gyula vezette függetlenségi pártba tömörültek. Itt alakult meg a Nemzeti Parasztpárt 1930-ban. A II. világháború végén, 1944. szeptember 6-án Makó az első magyar város, amelyet bevettek a szovjet csapatok. Megyeszékhelyi szerepének elvesztését (1950) városközpontjának átépítésével és iparosítással kívánták ellensúlyozni.
Közlekedés

A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Szegedig, onnan a 43-as úton kb. 30 km, Nagylak (román határ) felől a 43-as úton kb. 20 km., Hódmezővásárhely felől kb. 30 km; vasúton: a Békéscsaba-Kétegyháza-Mezőhegyes-Újszeged, a Szolnok-Hódmezővásárhely-Szolnok vonalon.
Városok
Budapest
Agárd
Aggtelek
Ajka
Albertirsa
Alsóörs
Alsópáhok
Badacsonytomaj
Bag
Baja
Balassagyarmat
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszabadi-Fürdő
Barcs
Bábolna
Békéscsaba
Berettyóújfalu
Bicske
Bikal
Bódvarákó
Bóly
Budakeszi
Budaörs
Bugac
Bükfürdő
Csákánydoroszló
Csákvár
Császár
Csopak
Csorna
Dabas
Debrecen
Dombóvár
Domony-Domonyvölgy
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunaújváros
Dunavarsány
Ecsegfalva
Ecser
Edelény
Eger
Érd
Erdőbénye
Felsőörs
Felsőtárkány
Fertőd
Fonyód
Füzesgyarmat
Galyatető
Gárdony
Gyenesdiás
Gyömrő
Gyöngyös
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hatvan
Hegyhátszentjakab
Herend
Hévíz
Hőgyész
Hollókő
Hortobágy
Hódmezővásárhely
Igal
Ipolytarnóc
Jászberény
Kõröshegy
Kalocsa
Kaposvár
Kapuvár
Karcag
Kecskemét
Kerekegyháza
Keszthely
Kétpó
Kisbér
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisoroszi
Kisvárda
Kölesd
Komárom
Komló
Körmend
Köröshegy
Körösszegapáti
Kőszeg
Köveskál
Lajosmizse
Lakitelek
Leányfalu
Lillafüred
Magyarszék
Marcali
Mátészalka
Mátraverebély
Mezőkövesd
Mezőtúr
Miskolc
Miskolctapolca
Mohács
Monor
Mosonmagyaróvár
Nagyatád
Nagykanizsa
Nagykőrös
Nagykovácsi
Nagymaros
Neszmély
Noszvaj
Nyíregyháza
Orfű
Orosháza
Öttevény
Paks
Pannonhalma
Parádfürdő
Parádsasvár
Pápa
Pásztó
Pécel
Pécs
Pécsvárad
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Pomáz
Poroszló
Pula
Ráckeve
Rétság
Révfülöp
Ruzsa
Sajószentpéter
Salgótarján
Sármellék
Sárospatak
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sormás
Sümeg
Szabadszállás
Szarvas
Százhalombatta
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szentendre
Szentes
Szerencs
Szigetszentmiklós
Szigetvár
Szilvásvárad
Szolnok
Szombathely
Tahitótfalu
Taksony
Tamási
Tapolca
Tata
Tatabánya
Tát
Telkibánya
Terény
Tiberias
Tihany
Tiszafüred
Tiszaújváros
Tolna
Törökbálint
Üröm
Vác
Várpalota
Vecsés
Velence
Veresegyház
Verőce
Verseg
Vértesszőlős
Veszprém
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalaegerszeg
Zalakaros
Zamárdi
Zirc
Kapcsolódó cikkek
Megnyitott a Hagymatikum
Január 20-án megnyitotta kapuit a Hagymatikum wellness-, gyógy- és családi fürdő Makó belvárosában.A helyiek bíznak abban, hogy a nem mindennapi létesítmény újra az ország köztudatába repíti Makót. 1955-ig megyeszékhely (Trianon előtt Csanád, utána az összevont, immár Csonka Csanad-Arad-Torontál vármegyéké) volt ez a város, manapság azonban legfeljebb a hagymáról ismeretes.Turisztikai újságíró úti társaim többsége - bár jó részük már nem huszonéves még sosem járt Makón. A hazai nagyközönség jelentős részével is hasonló lehet a helyzet. Ez azonban hamarosan megváltozhat. A méltatlanul elfeledett város, mely olyan szülöttekkel büszkélkedhet, mint Pulitzer József, Páger Antal, Szentpéteri Csilla vagy a Ford T-modellt megalkotó Galamb József - most olyan turisztikai vonzerővel gyarapodott, amelynek messze földön nincs párja.Nem kis beruházásról van szó, hiszen az eredeti költségvetésben szereplő 3,6 milliárd forinttal szemben végül közel 4 milliárdba került a fürdő. A kiadások közel 50%-át európai uniós pályázatból fedezték, de a kétmilliárdos önrész a 25 ezer lakosú kisváros számára komoly vállalást jelent.De amint azt Buzás Péter polgármestertől megtudjuk: nem nagyon láttak más kitörési pontot maguk előtt, hiszen a mezőgazdaság jó esetben is stagnál, az ipar fejlődése ugyan biztató, de kiszámíthatatlan, viszont a helyi gyógyvízre és -iszapra alapozott fejlesztés hosszú távú megélhetést jelenthet a városban és környékén élőknek.Erre pedig szükség van, hiszen az egykor szebb időket látott mezőváros - melynek 100 évvel ezelőtt még több mint 35 ezer lakosa volt - az elvándorlás problémájával küzd. Amint az immár 18 éve hivatalban levő, legutóbb immár ötödször megválasztott polgármester elmondta, olyan várost akarnak, ahol a fiatalok megtalálják a számításukat.Más, mint másholDe miért is olyan különleges ez a fürdő? Sokan feltették a kérdést a meghívóknak: mitől lesz más a Hagymatikum, mint a környék számos, jelentős, az utóbbi időben épült, bővített, felújított fürdője Mórahalomtól Szegeden át Gyopárosig és Gyuláig?A válasz sokrétű: a legegyszerűbb érv, hogy építészetileg teljesen egyedülálló komplexumot sikerült a csanádi háton megvalósítani, erre pedig egy páratlan magyar építész, a tavaly ősszel elhunyt Makovecz Imre neve a garancia. A városban tucatnyi emblematikus épülethez köthető (pl. Hagymaház, buszpályaudvar) építész valóban nagyszabású és lenyűgöző dolgot tervezett. A város központjában elhelyezkedő, régi fürdő helyén emelt háromszintes komplexum olyan, mint egy ékszerdoboz.Amint a város főtere felől megközelítjük az épületet, olyan mintha a hagyma héját lehámozva közelítenénk meg a lágyabb, belső részeket. Az ajtón belépve egy képzeletbeli világba érkezünk: lekerekített formák, fehér falak, faburkolatok, az organikus építészet valósága fogad minket. Lenyűgöző a wellness részleg közepén álló, monumentális hagymára emlékeztető oszlop, fölötte a hajlított faburkolatú tető, legfölül pedig az égboltra nyíló üvegablak.150 kilométeres rádiuszTudjuk jól, hogy a hazai fürdők jó része napi anyagi gondokkal küzd. jogos lehet tehát a kérdés, hogy a makói fürdő vezetői miben bíznak. A válasz egyszerű - amint azt az önkormányzati tulajdonú fürdőt üzemeltető Spa Hungary Holding ügyvezető igazgatójától, Kovacsics Imre megtudom -, bíznak a belföldi vendégekben, ugyanakkor akár 70-80%-ban számítanak a romániai és szerbiai forgalomra.Hogy ez nem a valóságtól elrugaszkodott elképzelés, azt egy a fürdő által ősszel elvégzett felmérés is bizonyít, amely szerint a határ túloldalán élők érdeklődnek egy új fürdő iránt, és napi 4-5000 forintos belépőt is reálisnak tartanának. Végül ennél is kedvezőbb szinten határozták meg a fürdőbelépők árát.Makó turizmusára a tranzitforgalom nyomta rá eddig a bélyegét: az átlagos tartózkodás idő 1,1 éjszaka volt. Ez a város elhelyezkedéséből adódik: a nagylaki határállomás előtti utolsó nagyobb város volt idáig. Az M43-as autópálya megépülésével a tranzitforgalom egy része immár elkerüli a települést. Az eddigi igényeknek megfelelően elsősorban panziók és egyetlen szerény kapacitású, háromcsillagos hotel működik a városban, az összes kereskedelmi kapacitás alig több mint 200 ágy.Szálloda híjánTöbbekben felmerült a kérdés, hogy egy ilyen európai színvonalú, különleges fürdőt szabad volt-e megépíteni kapcsolódó szálláshely nélkül. A válasz igen - mondja a polgármester, és osztom véleményét, hiszen Mórahalmon is évekig működött csúcsra járatva a fürdő, mire megépült a szomszédjában a szálloda, Bogácson pedig kiválóan megélnek a panziósok és a szobakiadók a fürdőbe pihenni, nyaralni érkező vendégekből.Az önkormányzat azonban nem ül ölbe tett kézzel: három olyan ingatlant is ajánlanak a potenciális befektetőknek, amelyek felújításával, átalakításával a fürdő közvetlen közelében - az egyik épület esetében közvetlen átjárással - szállodát lehetne kialakítani.Elsősorban tehát napi vendégekre számítanak Makón. Nem csupán belföldön, hanem a határon túl is 160 kilométer sugarú körben igyekeznek népszerűsíteni szolgáltatásaikat.Komoly piac a határon túlÉrdemes egyébként egy picit átkacsintani a határon túlra: Makótól alig 60 kilométerre fekszik Románia egyik leggyorsabban fejlődő nagyvárosa, a 350 ezer lakosú Temesvár, de a 170 ezres Arad is kb. egy bő óra alatt elérhető. A potenciális piac Szabadkát és a Vajdaság központját, a szintén 300 ezernél nagyobb lakosságú Újvidéket is magában foglalja.Amint azt a gyulai és szegedi fürdősök is jól tudják, a két szomszédos ország fürdőiben - hál istennek - nem történtek olyan komoly fejlesztések, mint nálunk, így aki arrafelé színvonalas fürdőélményre vágyik, az azt nálunk találhatja meg. és hogy meg is találja, arról a Hagymatikum óriásplakátjai, rádióreklámjai és újsághirdetései gondoskodnak majd. Nem feledkeznek meg persze a belföldi turistákról sem, őket versenyképes árakkal, hétköznapi és családi kedvezményekkel, bérletakciókkal várják. Igyekeznek a helybeliek kedvében is járni, ők a napi belépők árából 50%-os kedvezményt kapnak.Profi gyógyászatA makói Hagymatikum egyik legnagyobb értékét a szépségén és egyediségén túl a szolgáltatások gazdagsága adja. Ez egyszerre gyógy-, wellness- és élményfürdő, mégpedig úgy, hogy egyik funkció sem alárendeltje a másiknak.De vegyük csak sorba a kínálatot! Találunk az épületben egy hatalmas üvegfelületekkel határolt, jókora gyógyvizes medencét, amelyből ki is úszhatunk a szabadba. Odakint akár úszhatunk, akkora a vízfelület. itt egy félórát úszkálni, nagyon a 36 fokos vízbe merülve, esőben, hóban, éjszaka - nem is lehet ennél finomabb dolgot elképzelni! Ez a víz ráadásul nőgyógyászati panaszokra, gyulladásokra és izületi problémákra is gyógyírt jelenthet. A gyógyvízhez komoly kezelői háttér is kapcsolódik: a legmodernebb eszközökkel igyekeznek a paciensek gyógyulását segíteni.Az egyik helyi különlegesség a Maros folyóból származó gyógyiszap, amelyből testpakolást készítenek, de akár nyakig is megmártózhat az ember az enyhén radioaktív csodaszerben. Gyógyiszap-kezelést egyébként az egész országban csupán öt helyen kínálnak. A gyógyászati szolgáltatásokat TB-beutalóval is igénybe lehet venni, csupán néhány száz forintért.A fürdőben több mint tíz fős profi masszőrcsapat várja a vendégek rohamát. A gyakorlott szakemberek egyaránt járatosan a wellness- és gyógymasszázsok világában, így a lávakövestől a levendulás bedörzsölésig sokféle különleges kezelés közül választhatunk.Tucatnyi módja az izzadásnakEgy masszázs és némi gyógyfürdőzés után itt az ideje, hogy átmenjünk a szomszédos szaunarészlegbe, ahol tucatnyi különféle izzasztó élvezet vár minket. Van itt fényterápiás, intim és marosi szauna, gőzfürdő és bioetanolos fáklyával megvilágított tepidárium. Az intim szaunáról annyit elárulhatok, hogy hőmérséklete 95-100 C fok, vöröses fényben játszik és mezítelen női alakok díszítik a falát.A szaunamesterek hétközben este óránként, hétvégén kétóránként rendeznek szaunaszenánszot, ilyenkor sörös, borsmentás felöntést és profi szauázási programot garantálnak a résztvevőknek. a gőzfürdőben tengeri sóval dörzsölhetjük le bőrünkről az elhalt hámsejteket. a jókora merülőmedence mellett hidegvizes dézsa, atlanti zuhany és egy hordó jégtörmelék sorakozik, ahol egyből lehűthetjük magunkat. A kisgyerekes családokat külön részleg várja a fürdőben.A mesefigurákkal díszített környezetben játszóház, csúszdás és tocsogó medence és baba-mama pihenő kapott helyet. Kovacsics Imre, a vezérigazgatója bízik abban, hogy évi 3-400 ezer vendég keresi fel majd a fürdőt.Mindent a turistákért!A város felkészült a turisták rohamára. a fürdőfejlesztéssel párhuzamosan zajlott a belváros rekonstrukciója is, melynek keretében díszburkolatot kapott számos közterület, körforgalmi csomópontokat alakítottak ki.A Maros partján önkormányzati beruházással kalandparkot alakítottak ki, amelynek különlegessége a folyó fölött húzódó drótkötélpálya. Hamarosan folytatódnak a munkálatok, és lombkorona-sétányt alakítanak ki 8 méteres magasságban az ártéri erdőben.Azt is tervezik, hogy a helyi - egyébként nagyon színvonalas - Erdei Ferenc Múzeumban eddig kiállított, működőképes Ford T-modellt újra forgalomba állítják, és a turisták befizethetnek majd egy makói nosztalgiautazásra. nem mindennapi élmény lesz, az biztos. Egy határon átnyúló pályázat keretében kenutúrákat is kínál hamarosan. Ehhez nemsokára elkezdik a túravezetők felkészítését.A Maros töltése egyébként kiváló kerékpáros túraútvonal is. A városban található még egy tíz éve teljesen felújított ortodox zsinagóga, amelyet bejelentkezéssel lehet látogatni. Érdemes a múzeum mellett megtekinteni az egykori vármegyeházát is, amelyben ma a polgármesteri hivatal működik.Szántó Zoltán
Canopy a Maros-partján
Az országban egyedülálló magaslati sétaút épülhet Makón a Maros hullámterében. A látogatók mintegy 300 méter hosszan sétálhatnak majd a föld felett 5-6 méterrel.Igazi turisztikai attrakcióval rukkolhat elő jövőre Makó. A képviselő-testület legutóbbi ülésén döntött arról, hogy benyújtja pályázatát egy olyan különleges tanösvényre, melyet a Maros hullámterében építenének meg – 163 millió forintból. A költségek 95 százalékát az unió állja, csupán 5 százalék, 8 millió forint a városi önerő. Marosvári Attila alpolgármester szerint a megújuló makói fürdő mellett a lombkorona sétány jelentheti a városnak az idegenforgalmi vonzerőt. Szerinte innen olyan állatokat is meg lehet majd figyelni, amelyeket a földről ritkán veszünk észre. Így az őzek, mókusok, fácánok, rókák és nyulak mellett ritkán látható, védett ragadozó- és vízimadarakat nézhetünk meg. Buzás Péter polgármester azt kérte az ellenzékiektől, tegyenek olyan turisztikai javaslatokat, amelyek 5 százalékos városi önerővel megvalósíthatók. Marosváritól tudjuk, hogy a városnak 25 millió forintos terve van a Maros-parti strand és környéke turisztikai hasznosítására. Ebben nemcsak csónakkikötő, de lovarda építése is szerepel. Erre azonban nem írtak ki pályázatot. A mostani projektbe pedig azért nem lehet bevonni a strandot – hangsúlyozta az alpolgármester –, mert nem természetvédelmi terület, márpedig az Unió csak ott engedélyezi a fejlesztést, arra ad pénzt. Az áradások miatt fémből építenék meg a mintegy 300 méter hosszú magaslati sétautat. Kedvező elbírálás esetén 2010 második felében valósulhat meg a makói lombkorona sétány. Különleges tanösvények Németországban, Csehországban és Angliában is vannak. Londonban tavaly avatták fel a Brit Királyi Botanikuskertben a 18 méter magasban vezető magaslati sétautat. Itthon a makói mellett Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben terveznek még egy mintegy 200 méter hosszú lombkorona sétányt.