Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Mátészalka

Általános leírás

A jelenlegi város helyén már a X-XI. században létezett egybefüggő lakott terület. A kora középkorban két faluból, Mátéból és Szalkából állt. Jelentőségét mutatja, hogy a XIII. század második felében vásártartási jogot is kapott, s a század végén megyegyűlést tartottak itt. A két falu a XIV. század végén olvadt össze egyetlen településsé. Mezővárosi rangon a XV. század végétől említették a források. A város élénk fejlődésének az ország három részre szakadása vetett véget. Az 1560-as évektől a XVIII. század végéig terjedő időszak a pusztítások és az újjáépítések korszaka volt: 1559-1561 között az északkeleti várháborúktól szenvedett, a századforduló táján a törökök, Básta zsoldosai, tatár hadak dúlták, fosztogatták. A Rákóczi-szabadságharc első éveiben a teljes pusztulás képét mutatta: a fejedelem küldöttei mindössze öt embert találtak a településen.
A falu fejlődése a XVIII. század második felében kezdődött. A XIX. századtól a Trianonig tartó időszak már polgári várost teremtett. Lakossága háromszorosára nőtt, előbb körzeti központtá, majd járási székhellyé minősítették. A mai Magyarország területén elsőként Mátészalkán indult meg a közvillágítás 1888-ban. Trianon után előbb Szatmár, majd Szatmár-Ugocsa-Bereg, illetve Szatmár-Bereg vármegyék központja lett. Új városcentrum alakult, nagyarányú építkezés folyt a területén. 1945-50 között az egyesített Szatmár-Bereg vármegye székhelyeként ismét a térség központjává vált, azonban 1950-ben, Szabolcs-Szatmár megye létrehozásával megszűnt megyeszékhelyi szerepe, ám anyagi és lakosságának számbéli gyarapodása ezután sem állt meg, aminek eredményeként 1969-ben újból várossá nyilvánították. Azóta a település hatalmas változáson ment át: új városközpont épült, gyárakat, üzemeket telepítettek a városba.
Gacsaj Pesta, az országszerte még ma is ismert Mátészalka gyászban van című népballada hőse - ha élt egyáltalán - betyár lehetett a XIX. század elején, akit egy verekedés alkalmával fokossal ütöttek agyon.
Közlekedés

Már az őskorban (újkőkor, rézkor és bronzkor) lakott terület volt. A római korban a Savaria-Sopianae út érintette Marcali környékét. A történészek 1274-re teszik a település nevének első előfordulását. Marcel - a latin Marcus egyik változata - tehát a település névadója lehet, mely esetben a Marcali elnevezés azt jelenti, hogy Marcel tulajdona, birtoka. Mai nevével a XIV. század elején szerepelt először, amikor birtokosa előnévként felveszi. A Marczaliak Zsigmond király uralkodása idején kezdenek felemelkedni. Marczali Miklós erdélyi vajda lesz, míg fiai, Vajdafi Imre és János, koruk kiemelkedő hadvezéreiként, diplomatáiként tevékenykednek.

Az 1400-as évek közepén temploma, várkastélya, iskolája volt. 1448-ban már oppidumként (mezővárosként) említik, vásártartási joga volt. 1544-ben jutott először török kézre, Szigetvár eleste után erősségét felgyújtották, katonái elmenekültek.

A XVII. századra teljesen elnéptelenedett a település. A török kiűzése utáni új birtokosai a Széchenyiek lettek, akik uradalmi központot alakítottak ki, iparosokat hoztak, sóelosztó hivatalt, postakocsi-állomást létesítettek, és városrendezést hajtottak végre. 1722-ben mezőváros. Marcali 1735-49-ig a megyegyűlések színtere volt, 1772-ben Mária Teréziától ismét mezővárosi rangot kapott. 1848-49-ben Noszlopy Gáspár kormánybiztosként innen irányítja a megyei harcokat. A XIX. század elejétől járási székhely.

A Déli-Vasút építése elkerülte Marcalit, ez visszavette a fejlődést.Viszont 1893. október 24. megnyílt a Balatonszentgyörgy-Somogyszob közötti szárnyvonal, ez némileg megkönnyítette az itt élő emberek életét. A két világháború közötti időben építkezéseivel és település-fejlesztéseivel a kisvárossá válás útján haladt Marcali. A II. világháború végén hadszíntér volt, a nagyközség igen súlyos károkat szenvedett. 1977-ben visszanyerte városi rangját, Bize, Boronka és Horvátkút az "új" városba olvadt. A város egyik legnagyobb eseménye az 1993 óta évente, szeptemberben megrendezett Marcali Nemzetközi Kiállítás és Vásár.
Városok
Budapest
Agárd
Aggtelek
Ajka
Albertirsa
Alsóörs
Alsópáhok
Badacsonytomaj
Bag
Baja
Balassagyarmat
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszabadi-Fürdő
Barcs
Bábolna
Békéscsaba
Berettyóújfalu
Bicske
Bikal
Bódvarákó
Bóly
Budakeszi
Budaörs
Bugac
Bükfürdő
Csákánydoroszló
Csákvár
Császár
Csopak
Csorna
Dabas
Debrecen
Dombóvár
Domony-Domonyvölgy
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunaújváros
Dunavarsány
Ecsegfalva
Ecser
Edelény
Eger
Érd
Erdőbénye
Felsőörs
Felsőtárkány
Fertőd
Fonyód
Füzesgyarmat
Galyatető
Gárdony
Gyenesdiás
Gyömrő
Gyöngyös
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hatvan
Hegyhátszentjakab
Herend
Hévíz
Hőgyész
Hollókő
Hortobágy
Hódmezővásárhely
Igal
Ipolytarnóc
Jászberény
Kõröshegy
Kalocsa
Kaposvár
Kapuvár
Karcag
Kecskemét
Kerekegyháza
Keszthely
Kétpó
Kisbér
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisoroszi
Kisvárda
Kölesd
Komárom
Komló
Körmend
Köröshegy
Körösszegapáti
Kőszeg
Köveskál
Lajosmizse
Lakitelek
Leányfalu
Lillafüred
Magyarszék
Makó
Marcali
Mátraverebély
Mezőkövesd
Mezőtúr
Miskolc
Miskolctapolca
Mohács
Monor
Mosonmagyaróvár
Nagyatád
Nagykanizsa
Nagykőrös
Nagykovácsi
Nagymaros
Neszmély
Noszvaj
Nyíregyháza
Orfű
Orosháza
Öttevény
Paks
Pannonhalma
Parádfürdő
Parádsasvár
Pápa
Pásztó
Pécel
Pécs
Pécsvárad
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Pomáz
Poroszló
Pula
Ráckeve
Rétság
Révfülöp
Ruzsa
Sajószentpéter
Salgótarján
Sármellék
Sárospatak
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sormás
Sümeg
Szabadszállás
Szarvas
Százhalombatta
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szentendre
Szentes
Szerencs
Szigetszentmiklós
Szigetvár
Szilvásvárad
Szolnok
Szombathely
Tahitótfalu
Taksony
Tamási
Tapolca
Tata
Tatabánya
Tát
Telkibánya
Terény
Tiberias
Tihany
Tiszafüred
Tiszaújváros
Tolna
Törökbálint
Üröm
Vác
Várpalota
Vecsés
Velence
Veresegyház
Verőce
Verseg
Vértesszőlős
Veszprém
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalaegerszeg
Zalakaros
Zamárdi
Zirc