Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Kisvárda

Általános leírás

Kisvárda nevét már a XI. század végén említették, amikor László király templomot alapított itt a kunok feletti győztes csata emlékére. A Nyírség és a Rétköz érintkező vonalán, az állóvíz által védett természetes magaslaton talán földvár is állt. Már a XIII. században jelentős központnak számított, a Várdai család nagy uradalmi központja volt a település. Földrajzi fekvésénél fogva a Vereckei-szorostól a gyepűvonalon át a Kárpát-medence belsejébe vezető "orosz kapu" védelmére rendelt határőr szerepet töltött be István király uralkodásának második feléig. Ebben az időben esperesi és vármegyei székhely volt Várda néven. Hadi és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos, országos jelentőségű utak metszették itt egymást. Már a XII. század elején városi rangot kapott, a XIV. század első felében vásártartási jogot szerzett, a század végén elnyerte a közeli Rozsálynál a tiszai révjogot, amely a Borsod és Zemplén felé zajló kereskedelem szempontjából volt igen fontos.
A város évszázadokon keresztül mezővárosi kiváltságokkal bírt, és egy ideig az egykori vármegye, Borsova központja volt. Mátyás uralkodása idején jutott el fejlődésének csúcsára: az itteni birtokos Várdai István kalocsai érsek volt a kancellária vezetője. A Várdaiak kihalta után (1630) nem volt igazi gazdája a városnak. A későbbi évszázadokban - bár a település jelentősége a birtokosok közötti perlekedések miatt némileg csökkent - kereskedelmi, közlekedési, ipari jelentősége továbbra is megmaradt, és új irányokba fejlődött. Ebben igen nagy szerepe volt az itt letelepedett nagy számú zsidóságnak is, akik a vásározó kereskedelem mellett meghonosították a bolti kereskedelmet is.
A gazdasági fejlődés megindulására nagyban hatott a Nyíregyháza-Ungvár közötti vasúti közlekedés megindulása. A századforduló után Kisvárda számos üzletével, bankházával városként szolgálta a helyi és a környék lakosságát, bár akkor csak nagyközségként tartották nyilván. Iparosodása az 1960-as években indult meg. A környék jelentős közigazgatási, oktatási, kulturális központjává is vált a település, amely városi rangját 1970-ben nyerte vissza.
Közlekedés

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Nyíregyháza után; vasúton: a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalon.
Városok
Budapest
Agárd
Aggtelek
Ajka
Albertirsa
Alsóörs
Alsópáhok
Badacsonytomaj
Bag
Baja
Balassagyarmat
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszabadi-Fürdő
Barcs
Bábolna
Békéscsaba
Berettyóújfalu
Bicske
Bikal
Bódvarákó
Bóly
Budakeszi
Budaörs
Bugac
Bükfürdő
Csákánydoroszló
Csákvár
Császár
Csopak
Csorna
Dabas
Debrecen
Dombóvár
Domony-Domonyvölgy
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunaújváros
Dunavarsány
Ecsegfalva
Ecser
Edelény
Eger
Érd
Erdőbénye
Felsőörs
Felsőtárkány
Fertőd
Fonyód
Füzesgyarmat
Galyatető
Gárdony
Gyenesdiás
Gyömrő
Gyöngyös
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hatvan
Hegyhátszentjakab
Herend
Hévíz
Hőgyész
Hollókő
Hortobágy
Hódmezővásárhely
Igal
Ipolytarnóc
Jászberény
Kõröshegy
Kalocsa
Kaposvár
Kapuvár
Karcag
Kecskemét
Kerekegyháza
Keszthely
Kétpó
Kisbér
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisoroszi
Kölesd
Komárom
Komló
Körmend
Köröshegy
Körösszegapáti
Kőszeg
Köveskál
Lajosmizse
Lakitelek
Leányfalu
Lillafüred
Magyarszék
Makó
Marcali
Mátészalka
Mátraverebély
Mezőkövesd
Mezőtúr
Miskolc
Miskolctapolca
Mohács
Monor
Mosonmagyaróvár
Nagyatád
Nagykanizsa
Nagykőrös
Nagykovácsi
Nagymaros
Neszmély
Noszvaj
Nyíregyháza
Orfű
Orosháza
Öttevény
Paks
Pannonhalma
Parádfürdő
Parádsasvár
Pápa
Pásztó
Pécel
Pécs
Pécsvárad
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Pomáz
Poroszló
Pula
Ráckeve
Rétság
Révfülöp
Ruzsa
Sajószentpéter
Salgótarján
Sármellék
Sárospatak
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sormás
Sümeg
Szabadszállás
Szarvas
Százhalombatta
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szentendre
Szentes
Szerencs
Szigetszentmiklós
Szigetvár
Szilvásvárad
Szolnok
Szombathely
Tahitótfalu
Taksony
Tamási
Tapolca
Tata
Tatabánya
Tát
Telkibánya
Terény
Tiberias
Tihany
Tiszafüred
Tiszaújváros
Tolna
Törökbálint
Üröm
Vác
Várpalota
Vecsés
Velence
Veresegyház
Verőce
Verseg
Vértesszőlős
Veszprém
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalaegerszeg
Zalakaros
Zamárdi
Zirc