Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Mohács

Általános leírás

Mohács térségében már az őskorban megtelepedett az ember, de először csak az árvízmentes környező dombokat szállta meg. Első okleveles említése 1093-ból való, amiből megtudhatjuk, hogy a falu lakói a püspök jobbágyai. Többségükben mezőgazdasági foglalkozásúak voltak, de szép számmal akadtak közöttük halászok is, akik nemcsak a Dunán folytattak halászatot, hanem a halastavakban is, melyeket az időszakosan elárasztott területeken alakítottak ki.
A kis falu fejlődése egyenletes volt, s 1408-ban már mezővárosi jogokat kapott. Feltehetően ezután vették körül falakkal a települést, ami nem jelentett feltétlenül kőfalakat. Amikor 1526-ban II. Lajos király seregével a török elé vonult, utolsó éjszakáját itt töltötte, a hagyomány szerint, a püspök házában. Itt írta meg nevezetes levelét, melyet így fejezett be: "cito, cito, citissime", azaz "sebesen, sebesen, nagyon sebesen", vagyis jöjjetek segíteni. A tragikus kimenetelű csata augusztus 29-én zajlott le a Mohács alatti síkságon Majs, Sátorhely, Udvar közelében, Kölkedtől délnyugatra. A túlerő győzött, a magyaroknak csaknem a fele elesett a csatában, a vezérek jó része is. A menekülő király a nagy esőzések következtében felduzzadt Csele-patakba zuhant, s belefulladt a vízbe. A csata után a törökök felgyújtották ugyan a várost, de hamarosan újjáépítették. A palánkvár falait helyreállították, a várost közigazgatási központtá jelölték ki. A Dunán élénk hajóforgalom zajlott akkoriban is, és a város jelentősen fejlődött. Ebben az időben a magyarok egy része átköltözött a biztonságot jelentő szigetre. Sokan végleg ott is maradtak, létrehozva a túlparti települést, Kis-Mohácsot. A nagyharsányi csata (1687. augusztus 12.) után a törököt kiűzték Baranyából, ekkor Mohács is felszabadult.
A XVIII. században alakult ki ez a soknemzetiségű város. Az itt élő magyarok, horvátok mellé nagy számban telepedtek le rácok (szerbek) is, majd később németek. A nemzetiségek a városban egymástól elkülönülve éltek. Önálló negyedekbe tömörültek a református magyarok, a katolikus magyarok, a sokácok, a szerbek és a németek is.
Mohács hosszú ideig rendezett tanácsú város volt, élénk kereskedelemmel és kisiparral. Az itt kikötő hajók áruit a mohácsi piacon értékesítették a kereskedők, ugyanakkor elszállították a város termékeit a távoli piacokra, így a fekete korsókat is. A Dunán át évente mintegy 400 ezer mohácsi fekete edény jutott el Szlavóniába és Bácskába. Az 1880-as években 116 korsós mester dolgozott a piaci igények kielégítéséért.
Mohács mindig a dunai forgalom egyik fontos helye volt. Az utasszállító és teherhajók itt "szeneltek". A szenet a pécsi bányákból szállították, kezdetben szekereken, később Pécs első vasútvonalán, amelyet Üszögpuszta és Mohács között 1854-ben nyitottak meg.
A város nagyobb arányú fejlődését a XIX. században a gőzhajózás jelentette. 1840 óta mezővárosi rangot élvezett. 1869-ben lakosainak száma meghaladta a 12 ezret, amikor Pécsett 25 ezer ember élt. 1871-ben városi címét nagyközségre minősítették vissza, s csak 1924-ben lett újra város. Ezután épülhetett fel több fontos középülete, így a fogadalmi templom és a városháza is. A jelentős építkezéseket segítette a mohácsi csata 400 éves évfordulójának megünneplése.
A II. világháború alatt a város komoly károkat szenvedett. Elpusztult 106 épülete és 365 ház is megsérült. 1945-ben ismét termelni kezdtek a korábbi gyárak, így a Selyemszövő gyár, az Öntöde, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat, a malom, s közben újabb üzemek létesültek, melyek közül a Farostlemezgyár máig kiemelkedő. Eredetileg itt akarták felépíteni az 1950-es években a Dunai Vasművet, de az akkoriban "ellenséges" Jugoszlávia miatt inkább Dunapentele (Sztálinváros) mellett döntöttek.
Nemcsak országosan, hanem határainkon túl is nagy érdeklődésre és részvételre számíthat a mohácsi busójárás, a télbúcsúztató, tavaszköszöntő farsangi ünnepség, amelyre az egész város apraja-nagyja készül.
Közlekedés

A Duna folyó jobb oldali főága mellett fekvő település megközelíthető közúton: itt találkozik az 56., 57. számú főút valamint a Duna túloldaláról, Baja felől érkező főút; vonattal a Pécs-Mohács vonalon érhető el a település.
Városok
Budapest
Agárd
Aggtelek
Ajka
Albertirsa
Alsóörs
Alsópáhok
Badacsonytomaj
Bag
Baja
Balassagyarmat
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszabadi-Fürdő
Barcs
Bábolna
Békéscsaba
Berettyóújfalu
Bicske
Bikal
Bódvarákó
Bóly
Budakeszi
Budaörs
Bugac
Bükfürdő
Csákánydoroszló
Csákvár
Császár
Csopak
Csorna
Dabas
Debrecen
Dombóvár
Domony-Domonyvölgy
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunaújváros
Dunavarsány
Ecsegfalva
Ecser
Edelény
Eger
Érd
Erdőbénye
Felsőörs
Felsőtárkány
Fertőd
Fonyód
Füzesgyarmat
Galyatető
Gárdony
Gyenesdiás
Gyömrő
Gyöngyös
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hatvan
Hegyhátszentjakab
Herend
Hévíz
Hőgyész
Hollókő
Hortobágy
Hódmezővásárhely
Igal
Ipolytarnóc
Jászberény
Kõröshegy
Kalocsa
Kaposvár
Kapuvár
Karcag
Kecskemét
Kerekegyháza
Keszthely
Kétpó
Kisbér
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisoroszi
Kisvárda
Kölesd
Komárom
Komló
Körmend
Köröshegy
Körösszegapáti
Kőszeg
Köveskál
Lajosmizse
Lakitelek
Leányfalu
Lillafüred
Magyarszék
Makó
Marcali
Mátészalka
Mátraverebély
Mezőkövesd
Mezőtúr
Miskolc
Miskolctapolca
Monor
Mosonmagyaróvár
Nagyatád
Nagykanizsa
Nagykőrös
Nagykovácsi
Nagymaros
Neszmély
Noszvaj
Nyíregyháza
Orfű
Orosháza
Öttevény
Paks
Pannonhalma
Parádfürdő
Parádsasvár
Pápa
Pásztó
Pécel
Pécs
Pécsvárad
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Pomáz
Poroszló
Pula
Ráckeve
Rétság
Révfülöp
Ruzsa
Sajószentpéter
Salgótarján
Sármellék
Sárospatak
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sormás
Sümeg
Szabadszállás
Szarvas
Százhalombatta
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szentendre
Szentes
Szerencs
Szigetszentmiklós
Szigetvár
Szilvásvárad
Szolnok
Szombathely
Tahitótfalu
Taksony
Tamási
Tapolca
Tata
Tatabánya
Tát
Telkibánya
Terény
Tiberias
Tihany
Tiszafüred
Tiszaújváros
Tolna
Törökbálint
Üröm
Vác
Várpalota
Vecsés
Velence
Veresegyház
Verőce
Verseg
Vértesszőlős
Veszprém
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalaegerszeg
Zalakaros
Zamárdi
Zirc
Kapcsolódó cikkek
Világörökség lett a mohácsi busójárás
Az emberiség szellemi kulturális örökségei közé került a mohácsi busójárás, az UNESCO illetékes bizottsága szerdán döntött a Duna-parti város télűző, tavaszköszöntő népszokásnak listára vételéről.A mohácsi polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint az UNESCO kormányközi bizottsága az Egyesült Arab Emirátusokban, Abu Dzabiban tartott ülésén 111 pályázatból 77-et, köztük Magyarországról elsőként a mohácsi busójárást támogatta. A nemzetközi jegyzékben így már a világ 167 szellemi értéke szerepel. Szekó József, Mohács polgármestere az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: nagy elismerés és siker a város számára, hogy az UNESCO úgy döntött, Magyarországról elsőként a mohácsi busójárást veszi fel a listára. Úgy vélte, mindez elsősorban a mohácsi civil társadalom sikere, a busócsoportoké, a sok száz busóé, a maszkfaragóké, jelmezkészítőké, a jelölést segítő munkatársaké, de köszönet illeti a felterjesztést előkészítő szakmai intézmény munkatársait, szakértőit és a jelölést benyújtó Oktatási és Kulturális Minisztériumot is. Hozzátette: amellett, hogy ez az elismerés Mohácsot az egész világon ismertté teszi, komoly kötelezettséggel és felelősséggel is jár. "Az eredetileg a helyi sokác nemzetiséghez kötődő, de mára az egész város közösségének ünnepévé váló rendezvényt úgy kell tovább ápolni, hogy méltó maradjon hagyományainkhoz, a rangos címhez" - írta a polgármester. A sokácok, azaz a baranyai horvátok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt - meg turistákat, akikből a busójárás ideje alatt 30 ezret is vendégül lát a 20 ezer lelkes Duna-parti város. (MTI)
Az egész világ kincse lehet a busójárás
Szeptember végén, október elején remélhetőleg újabb magyar elismerésnek örülhetünk: a mohácsi busójárás felkerülhet az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az UNESCO ugyanis az épített és természeti kincsek, valamint az egyetemes értékkel bíró dokumentumok mellett a szellemi örökséget is próbálja megőrizni. A 2003 óta létező szellemi kulturális örökség egyezményhez hazánk 2006-ban csatlakozott, Hiller István kulturális miniszter pedig az idén májusban tette közzé felhívását, amelyben arra kéri a „kultúra iránt elkötelezett” személyeket, közösségeket, hogy jelöljék az általuk fontosnak vélt hagyományokat a nemzeti jegyzékre. Erről a jegyzékről tesz javaslatot a nemzeti bizottság a miniszternek, hogy Magyarország milyen szellemi örökséget terjesszen föl a nemzetközi listára. „Nincs korlátozva, hogy hány elemet lehet jelölni, a listák folyamatosan bővülnek” – mondta Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője. Hozzátette, tavaly Magyarország a mohácsi busójárást nevezte a listára. „Egy évig tart a jelölések átvizsgálása, ezalatt formailag kedvező elbírálást kapott a magyar nevezés, a szakmai értékelés eredménye még nem ismert. Szeptember végén ül össze a kormányközi bizottság, amely meghozza a döntést” – mondta. (bama.hu)