Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Kiskunfélegyháza

Általános leírás

Kiskunfélegyháza először Feledhaz néven Zsigmond király 1389-es oklevelében szerepel. Ekkor a király a középkori falut és a környékén lévő kun földek egy részét feleségének, Borbálának ajándékozta, ettől kezdve az itt élőket királynői kunoknak tekintették. A mezővárosi rangot 1774-ben kapta meg a település.
A török terjeszkedése miatt a XVI. század folyamán a megmaradt lakosság elmenekült, a terület pusztává lett, csupán legelőként használták, 1643-ban Kecskemét bérelte. Ezt a hatalmas félegyházi pusztát azután 1743-44-ben az észak-déli népmozgás során először római katolikus jászsági magyarok népesítették újra. Félegyháza lakossága is részt vett a redemptió ban 1745-ben. Ide helyezték a Kiskun Kapitányság székhelyét 1753-ban, valamint a rab-ítélőszéket is Kiskunhalasról. Mária Teréziától mezővárosi rangot kaptak 1774-ben.
Az 1848-as forradalom követeléseit a helyi társadalom különböző rétegei eltérően fogadták, a honvédseregben kb. 300-an harcoltak, Kossuth Lajos is járt a városban, akinek emlékét azóta is ápolják. A megtorlás időszaka Haynau seregeinek 1849. VII. 28-i bevonulásával kezdődött, a fővezér az ótemplom plébániáján rendezte be főhadiszállását.

A helyi gazdasági tevékenység erejét mutatja, hogy céhbe tömörültek a szűcsök, szíjgyártók, nyergesek, csizmadiák, molnárok, mészárosok, és 1885-ben Holló József elnökletével ipartestület alakult. A lakosság nagy része mezőgazdasági termelésből élt, a szőlő- és gyümölcs- mellett a dohánytermesztés is meghonosodott. Híres volt a kiskunfélegyházi baromfi. Kiskunfélegyháza város saját területére 1887-ben alkotott szőlőhegyi szabályrendelete" megelőzte az első, 1894. évi hegyközségi törvényt. A kereskedők dolgát könnyebbé tette a várost érintő, 1854-ben megépült első vasútvonal.
Az 1900-as évek elejétől megerősödtek az oktatási intézmények, élénk társadalmi, kulturális élet folyt Kiskunfélegyházán. Helyi újságok jelentek meg, könyvnyomda alakult, a városi múzeum 1902-ben jött létre.
Az I. világháború ezernél több halottat “követelt" a várostól. A két világháború között - néhány középülettől és tanyasi iskolától eltekintve - alig gyarapodott a város. A II. világháború több mint 2700 életet követelt Félegyházától. A háború után jelentős társadalmi, gazdasági változások mentek végbe ezen a településen is.
Fedett uszoda, gyógy- és strandfürdő is működik itt. Termálvizét 1994-ben gyógyvízzé minősítették. Az itteni fürdőkúra a mozgásszervi betegségek idült szakaszában a gerinc és a perifériális ízületek kopásos elváltozásának kezelésére alkalmas.
Közlekedés

A település megközelíthető közúton: az M5-ös autópályán, az 5-ös autóúton Kecskemét és Kistelek között, Szentes felől a 451-es úton; vasúton: Budapest-Cegléd-Szeged, a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét, az Orosháza-Kiskunfélegyháza, a Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza vonalon.
Városok
Budapest
Agárd
Aggtelek
Ajka
Albertirsa
Alsóörs
Alsópáhok
Badacsonytomaj
Bag
Baja
Balassagyarmat
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszabadi-Fürdő
Barcs
Bábolna
Békéscsaba
Berettyóújfalu
Bicske
Bikal
Bódvarákó
Bóly
Budakeszi
Budaörs
Bugac
Bükfürdő
Csákánydoroszló
Csákvár
Császár
Csopak
Csorna
Dabas
Debrecen
Dombóvár
Domony-Domonyvölgy
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunaújváros
Dunavarsány
Ecsegfalva
Ecser
Edelény
Eger
Érd
Erdőbénye
Felsőörs
Felsőtárkány
Fertőd
Fonyód
Füzesgyarmat
Galyatető
Gárdony
Gyenesdiás
Gyömrő
Gyöngyös
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hatvan
Hegyhátszentjakab
Herend
Hévíz
Hőgyész
Hollókő
Hortobágy
Hódmezővásárhely
Igal
Ipolytarnóc
Jászberény
Kõröshegy
Kalocsa
Kaposvár
Kapuvár
Karcag
Kecskemét
Kerekegyháza
Keszthely
Kétpó
Kisbér
Kiskőrös
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisoroszi
Kisvárda
Kölesd
Komárom
Komló
Körmend
Köröshegy
Körösszegapáti
Kőszeg
Köveskál
Lajosmizse
Lakitelek
Leányfalu
Lillafüred
Magyarszék
Makó
Marcali
Mátészalka
Mátraverebély
Mezőkövesd
Mezőtúr
Miskolc
Miskolctapolca
Mohács
Monor
Mosonmagyaróvár
Nagyatád
Nagykanizsa
Nagykőrös
Nagykovácsi
Nagymaros
Neszmély
Noszvaj
Nyíregyháza
Orfű
Orosháza
Öttevény
Paks
Pannonhalma
Parádfürdő
Parádsasvár
Pápa
Pásztó
Pécel
Pécs
Pécsvárad
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Pomáz
Poroszló
Pula
Ráckeve
Rétság
Révfülöp
Ruzsa
Sajószentpéter
Salgótarján
Sármellék
Sárospatak
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sormás
Sümeg
Szabadszállás
Szarvas
Százhalombatta
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szentendre
Szentes
Szerencs
Szigetszentmiklós
Szigetvár
Szilvásvárad
Szolnok
Szombathely
Tahitótfalu
Taksony
Tamási
Tapolca
Tata
Tatabánya
Tát
Telkibánya
Terény
Tiberias
Tihany
Tiszafüred
Tiszaújváros
Tolna
Törökbálint
Üröm
Vác
Várpalota
Vecsés
Velence
Veresegyház
Verőce
Verseg
Vértesszőlős
Veszprém
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalaegerszeg
Zalakaros
Zamárdi
Zirc