Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Sárospatak

Általános leírás

A Bodrog folyó két partján terül el ez az ősrégi város, amely már történelemelőtti időkben is lakott hely volt. Lehet, hogy a Bodrogról nyerte patak nevét. A Sáros szócskát pedig a Bodrog és a Ronyva közt elterülő sáros vidék után kapta. Latin neve Potamopolis volt. Anonymus említette elsőként, hogy Árpád vezér adományozta Ketel vitéznek, aki itt földvárat építtetett. Árpád-házi királyaink szívesen tartózkodtak Sárospatakon, amely királyi erdőbirtok központja volt. Egy 1201-ből származó oklevél - korábbi dokumentumokra hivatkozva - civitas (város) néven említi. Itt született 1207-ben II. Endre király leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet, aki a Wartburg vára és Sárospatak közötti utat lóháton többször megtette.
A tatárok pusztítása, 1254 után olasz telepesek jöttek ide, az ő révükön kezdődött meg a szőlőművelés, amely hamarosan világhírre tett szert. Az Anjouk alatt királyi, majd királynői tulajdon volt Patak vára. Zsigmond király szabad királyi várossá tette 1429-ben. 1435-ben a kincstár tulajdona volt, de Zsigmond később Pálóczi György esztergomi érseknek adta zálogul. Mátyás király 1460-ban vásárjogot, Pálóczi pedig egyéb kiváltságokat adott a városnak. A várban tartották 1584-ben Balassi Bálint esküvőjét Dobó Krisztinával - a házasság miatt komoly birtokviták alakultak ki. A vár azonban később a kincstáré lett, onnan került Lorántffy Mihály, majd 1614-ben leánya Lorántffy Zsuzsanna birtokába - és házassága révén a Rákóczi-családhoz. A város fénykorát a Rákóczi család idejében élte.
Az 1622-es esztendőben pestisjárvány pusztította a lakosságot, és ennek hatása a sokáig érezhető volt. I. Rákóczi Ferenc 1670-ben átadta a várat Spork János császári tábornoknak, ám 1683-ban Thököly Imre elfoglalta a várat a császáriaktól. A jezsuiták ez időben menekültek el innen, és Thököly visszaadta a pataki iskolát és a templomot a reformátusoknak. Mindt kiderült, csak időlegesen, mert két év múlva visszatértek a császáriak, és velük a jezsuiták is. 1697-ben lázadás tört ki, az elkergetett császári csapatok azonban hamar visszatértek, és véres bosszút álltak, I. Lipót pedig 1702-ben, hogy véget vessen a lázadásoknak, megparancsolta, hogy a pataki vár erődítményeit robbantsák fel.
A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok már 1703-ban bevették a várat, a reformátusok ismét visszakapták iskolájukat és templomukat. 1708-ban itt tartotta II. Rákóczi Ferenc az országgyűlést; az év decemberében itt fejezték le az áruló Bezerédi Imre brigadérost és sógorát, Bottka Ádámot. A szabadságharc bukása után mint Rákóczi-birtok, a kincstáré lett az uradalom, amit 1720-ban Trautschon herceg vett meg 200 ezer forintért - ám alig fél évszázad múlva visszakerült a kincstárhoz, majd 1875-ben a Windischgrätz hercegi család tulajdonába került - immár hosszú időre, egészen 1945-ig.
Sárospatak jelenlegi arculatát nagymértékben meghatározza Makovecz Imre építészeti stílusa, mivel a város több épületét ő tervezte, többek között a Művelődés Házát, az Árpád Vezér Gimnáziumot, a városközpont lakóházait a Hild téren. A várudvar ma - a Vörös-toronnyal Patak híres iskolájában, a Református Kollégiumban sok jeles személyiség tanult és oktatott, de járt a városban Széchenyi István, Petőfi Sándor , István főherceg és Arany János is. A nemes hagyományait híven őrző város ma is törekszik arra, hogy ismét megfeleljen a virágkorában kapott Bodrog-parti Athén névnek.
Közlekedés

A 37-es út mentén fekvő település jól megközelíthető a Tisza túloldaláról, a 4-es út felől is. Vonattal a Miskolc - Szerencs - Sátoraljaújhely vasútvonalon juthatunk el ide.
Városok
Budapest
Agárd
Aggtelek
Ajka
Albertirsa
Alsóörs
Alsópáhok
Badacsonytomaj
Bag
Baja
Balassagyarmat
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszabadi-Fürdő
Barcs
Bábolna
Békéscsaba
Berettyóújfalu
Bicske
Bikal
Bódvarákó
Bóly
Budakeszi
Budaörs
Bugac
Bükfürdő
Csákánydoroszló
Csákvár
Császár
Csopak
Csorna
Dabas
Debrecen
Dombóvár
Domony-Domonyvölgy
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunaújváros
Dunavarsány
Ecsegfalva
Ecser
Edelény
Eger
Érd
Erdőbénye
Felsőörs
Felsőtárkány
Fertőd
Fonyód
Füzesgyarmat
Galyatető
Gárdony
Gyenesdiás
Gyömrő
Gyöngyös
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hatvan
Hegyhátszentjakab
Herend
Hévíz
Hőgyész
Hollókő
Hortobágy
Hódmezővásárhely
Igal
Ipolytarnóc
Jászberény
Kõröshegy
Kalocsa
Kaposvár
Kapuvár
Karcag
Kecskemét
Kerekegyháza
Keszthely
Kétpó
Kisbér
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisoroszi
Kisvárda
Kölesd
Komárom
Komló
Körmend
Köröshegy
Körösszegapáti
Kőszeg
Köveskál
Lajosmizse
Lakitelek
Leányfalu
Lillafüred
Magyarszék
Makó
Marcali
Mátészalka
Mátraverebély
Mezőkövesd
Mezőtúr
Miskolc
Miskolctapolca
Mohács
Monor
Mosonmagyaróvár
Nagyatád
Nagykanizsa
Nagykőrös
Nagykovácsi
Nagymaros
Neszmély
Noszvaj
Nyíregyháza
Orfű
Orosháza
Öttevény
Paks
Pannonhalma
Parádfürdő
Parádsasvár
Pápa
Pásztó
Pécel
Pécs
Pécsvárad
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Pomáz
Poroszló
Pula
Ráckeve
Rétság
Révfülöp
Ruzsa
Sajószentpéter
Salgótarján
Sármellék
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sormás
Sümeg
Szabadszállás
Szarvas
Százhalombatta
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szentendre
Szentes
Szerencs
Szigetszentmiklós
Szigetvár
Szilvásvárad
Szolnok
Szombathely
Tahitótfalu
Taksony
Tamási
Tapolca
Tata
Tatabánya
Tát
Telkibánya
Terény
Tiberias
Tihany
Tiszafüred
Tiszaújváros
Tolna
Törökbálint
Üröm
Vác
Várpalota
Vecsés
Velence
Veresegyház
Verőce
Verseg
Vértesszőlős
Veszprém
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalaegerszeg
Zalakaros
Zamárdi
Zirc