Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Pápa

Általános leírás

A város területén a középkorban 11 falu volt, melyekből kialakult az a település, mely 1398-ban már civitas, 1401-től pedig oppidum. A városiasodásban jelentős szerepet játszottak a szerzetesrendek (a ferencesek 1475-ben, a pálosok 1638-ban telepedtek le Pápán), illetve a nagybirtokos családok (Zápolya, Török, Esterházy). A városban szinte a reformáció kezdetétől hódítottak a protestánsok tanai. Lelkész volt Pápán Sztárai Mihály, a neves író, Huszár Gál és Dávid, akik nyomdászok is voltak; Huszár Dávid 1577-ben itt nyomtatta ki a Heidelbergi Káté első magyar fordítását. Így Sopron és Sárvár után ez a város lett a protestantizmus harmadik legjelentősebb dunántúli központja. Már 1531-ben volt itt református iskola, mely később teológiával és jogakadémiával is bővült, s a régióban protestáns szellemi központtá tette Pápát. A török korban a védelmi vonal egyik központja volt, főkapitányi székhely. A pápai erősség már a XV. században állt, majd a török korban a végvárrendszer egyik tagja lett, s birtokosai között volt a neves katona, Török Bálint is. 1704-ben az őrség Rákóczi mellé állt, 1707-ben pedig császári hadak szállták meg, később pusztulni kezdett. A várat az 1740-es évektől kezdték kastéllyá átalakítani.
A török 1594-ben elfoglalta a várost, a lakosság elmenekült; három év múlva a keresztény hadak visszafoglalták Pápát. 1683-ban még egyszer, rövid időre török kézre került a város. A Rákóczi-szabadságharc idején nyolcszor cserélt gazdát Pápa, és a földesúr, Esterházy Antal is csatlakozott a fejedelemhez. Két évig itt volt Vak Bottyán főhadiszállása, egyszer pedig a labanc hadak fölégették a várost. A harcok után kezdődött a mai, műemlékileg védett belváros kiépítése. A várat átépítették kastéllyá, a várat keleti irányból védő tavat lecsapolták, a főtérre monumentális templomot emeltek. 1748-ban Esterházy Ferenc oltalomlevélben engedélyezte a zsidóság letelepedését, s ez segített abban, hogy Pápa regionális kereskedelmi központtá is váljék. A XIX. században az ország harmadik legjelentősebb izraelita közössége szerveződött itt, s hamarosan, 1846-ban a harmadik legnagyobb zsinagógát építették föl Magyarországon, s ezt az építkezést Esterházy Pál 100 ezer tégla ajándékozásával segítette.
Pápa 1872-ben lett "rendezett tanácsú város", 1929 és 1945 között megyei város volt, 1945-től 1983-ig járási székhely. A II. világháború mérhetetlen veszteségeket okozott: a várkastély, a zsinagóga súlyos károkat szenvedett, elpusztult a levéltár, a nagy lélekszámú zsidó közösségből nagyon kevesen maradtak életben. A lassan meginduló gazdasági fejlődés, a városrekonstrukció eredményeképpen Pápa 1989-ben elnyerte a Hild János-emlékérmet. A rendszerváltozás után újraéledtek a református és iskolavárosi hagyományok; új gimnázium épült, és újraindult a református kollégium tevékenysége, s elindult a felsőoktatás újjászervezése is.
Közlekedés

A település megközelíthető közúton: a 8-as útról Városlődnél észak felé autózunk tovább a 83-as úton (27,6 km); vasúton: a Győr-Celldömölk, a Tatabánya-Pápa, a Pápa-Csorna vonalon.
Városok
Budapest
Agárd
Aggtelek
Ajka
Albertirsa
Alsóörs
Alsópáhok
Badacsonytomaj
Bag
Baja
Balassagyarmat
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszabadi-Fürdő
Barcs
Bábolna
Békéscsaba
Berettyóújfalu
Bicske
Bikal
Bódvarákó
Bóly
Budakeszi
Budaörs
Bugac
Bükfürdő
Csákánydoroszló
Csákvár
Császár
Csopak
Csorna
Dabas
Debrecen
Dombóvár
Domony-Domonyvölgy
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunaújváros
Dunavarsány
Ecsegfalva
Ecser
Edelény
Eger
Érd
Erdőbénye
Felsőörs
Felsőtárkány
Fertőd
Fonyód
Füzesgyarmat
Galyatető
Gárdony
Gyenesdiás
Gyömrő
Gyöngyös
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hatvan
Hegyhátszentjakab
Herend
Hévíz
Hőgyész
Hollókő
Hortobágy
Hódmezővásárhely
Igal
Ipolytarnóc
Jászberény
Kõröshegy
Kalocsa
Kaposvár
Kapuvár
Karcag
Kecskemét
Kerekegyháza
Keszthely
Kétpó
Kisbér
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisoroszi
Kisvárda
Kölesd
Komárom
Komló
Körmend
Köröshegy
Körösszegapáti
Kőszeg
Köveskál
Lajosmizse
Lakitelek
Leányfalu
Lillafüred
Magyarszék
Makó
Marcali
Mátészalka
Mátraverebély
Mezőkövesd
Mezőtúr
Miskolc
Miskolctapolca
Mohács
Monor
Mosonmagyaróvár
Nagyatád
Nagykanizsa
Nagykőrös
Nagykovácsi
Nagymaros
Neszmély
Noszvaj
Nyíregyháza
Orfű
Orosháza
Öttevény
Paks
Pannonhalma
Parádfürdő
Parádsasvár
Pásztó
Pécel
Pécs
Pécsvárad
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Pomáz
Poroszló
Pula
Ráckeve
Rétság
Révfülöp
Ruzsa
Sajószentpéter
Salgótarján
Sármellék
Sárospatak
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sormás
Sümeg
Szabadszállás
Szarvas
Százhalombatta
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szentendre
Szentes
Szerencs
Szigetszentmiklós
Szigetvár
Szilvásvárad
Szolnok
Szombathely
Tahitótfalu
Taksony
Tamási
Tapolca
Tata
Tatabánya
Tát
Telkibánya
Terény
Tiberias
Tihany
Tiszafüred
Tiszaújváros
Tolna
Törökbálint
Üröm
Vác
Várpalota
Vecsés
Velence
Veresegyház
Verőce
Verseg
Vértesszőlős
Veszprém
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalaegerszeg
Zalakaros
Zamárdi
Zirc