Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Nagykőrös

Általános leírás

Nagykőrös a Duna-Tisza köze egyik legpatinásabb városa, amely Cegléd és Kecskemét között helyezkedik el. Igazi homokvidék, amelyen virágzó kertészet fejlődhetett ki. Homoki erdősége jelentős, melynek uralkodó fafajtája a tölgy, a nyár, az akác és a kőris. Ez utóbbi névadója a helységnek, a város címerében is helyet kapott.
Nagykőrös környéke már több évezreddel ezelőtt lakott hely volt. Az újkőkor végi, a réz-, majd a bronzkori települések (legismertebb a bronzkori földvár) nyomait számos lelet őrzi. Az első évezred közepétől pedig szarmata és avar telephelyek létéről tanúskodnak a régészeti emlékek. Ezek közül a legszebb darab a Szurdok-dűlőben előkerült avar fejedelmi aranykard. A honfoglalás után a vidék a Bor-Kalán nemzetséghez tartozott. "Baár-Kalán második azon nemzetségek között, melyeket a krónikák szittyiából jöttnek, s a hét vezértől származott családokkal egyenlőknek mondanak".
A települést először 1266-ban említi oklevél, még csak faluként. A mezővárosi fejlődés kezdete a XIV. századra tehető. Először Nagy Lajos király 1368-as oklevele - Cegléddel és Kecskeméttel együtt - nevezi mezővárosnak. Nagykőrösön a mezővárosi fejlődés kibontakozása egybeesett a virágzó magyarországi reneszánsz kultúrával. Jobbágytelkek itt nem alakultak ki, kötetlen határhasználat jutott érvényre, hatalmas legelőterületeken virágzó jószágtartással. Ez megteremtette a vagyonosodás lehetőségét, a mezőváros gazdasági alapjait. Ezen a tájon fakadtak Nagykőrös szellemi törekvésének első hajtásai: 1520-ban a város Kőrösi Pétert Krakkóba, 1531-ben Kőrösi Csuda Demetert Wittembergbe küldte tanulni.
A török hódoltság idején Kőrös is pusztulni kezdett, de a környező kisebb településekkel ellentétben mindvégig lakott hely maradt, sőt a közelebbi és távolabbi környék menekülésre kényszerült lakosságának a befogadója lett. A magyar földesurak és a nemesi vármegye elmenekülésével minden közigazgatási és joghatósági ügyüket saját maguk intézték. Némely ügyekben a két szomszédos mezővárossal (Cegléd, Kecskemét) együtt ítélkezett, ami a "Három város törvényszéke" néven vált ismertté. A mezővárosi fejlődést jelzik a XVI. és XVII. században sorra megalakuló céhek (szappanosok, gyertyakészítők, szabók stb.).
A kuruc háborúk újabb megpróbáltatásokat jelentettek a városnak. A Rákóczi-párti mezővárost a császári, de a kuruc hadak is többször megszállták, azokat élelemmel, ruhával, pénzzel kellett ellátni. A mezőváros autonómiájának kibontakozását - a polgári fejlődés csíráit is magában hordozó - vallási ideológia, a rohamosan terjedő reformáció is nagyban segítette. Már az 1550-es években megszervezték a református középfokú iskolát, amely ötödfélszázada folyamatosan működik. A református tanítóképzőt 1839-ben alapították. A XVIII. században Nagykőrös földesurai megkísérelték jobbágysorba süllyeszteni a szabad mezővárosi paraszti közösséget. A város azonban ügyes politikával és nem kevés pénzzel megváltotta vagy megvette a földesúri birtokokat, és sikeresen megőrizte önrendelkezését.
A város népe nagy lelkesedéssel fogadta az 1848-as forradalmat. Polgárai közül 1500 fő honvédként és nemzetőrként részt vett a szabadságharc legtöbb csatájában. Kossuth Lajos - Ceglédtől Szegedig végigjárt - toborzóútja alkalmával 1848. szeptember 25-én érkezett Nagykőrösre, és mondott nagy hatású beszédet. A városban szervezték a Károlyi és Hunyadi huszárezredeket. A forradalom és a szabadságharc után a város gimnáziumát 12 tanerős főgimnáziummá fejlesztették. Falai közt tanított Arany János (1851-1860) és még hat akadémikus társa (Szász Károly, Szabó Károly, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc, Szigeti Warga János, Tomori Anasztáz).
A XIX. század második felében kibontakozó kapitalista fejlődés a város gazdaságában a környék zöldség- és gyümölcstermesztésére épült. 1896-ban kezdte meg működését a Gschwindt-féle szeszgyár, mely később konzervipari termékeivel lett világhírű.
Közlekedés

A település megközelíthető közúton: az 5-ös autópályáról Kecskemétnél észak felé fordulva, illetve a 4. számú főútról Ceglédnél délre letérve a 441. számú úton; vagy vasúton, a (Budapest)-Cegléd-Szeged vonalon.
Városok
Budapest
Agárd
Aggtelek
Ajka
Albertirsa
Alsóörs
Alsópáhok
Badacsonytomaj
Bag
Baja
Balassagyarmat
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszabadi-Fürdő
Barcs
Bábolna
Békéscsaba
Berettyóújfalu
Bicske
Bikal
Bódvarákó
Bóly
Budakeszi
Budaörs
Bugac
Bükfürdő
Csákánydoroszló
Csákvár
Császár
Csopak
Csorna
Dabas
Debrecen
Dombóvár
Domony-Domonyvölgy
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunaújváros
Dunavarsány
Ecsegfalva
Ecser
Edelény
Eger
Érd
Erdőbénye
Felsőörs
Felsőtárkány
Fertőd
Fonyód
Füzesgyarmat
Galyatető
Gárdony
Gyenesdiás
Gyömrő
Gyöngyös
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hatvan
Hegyhátszentjakab
Herend
Hévíz
Hőgyész
Hollókő
Hortobágy
Hódmezővásárhely
Igal
Ipolytarnóc
Jászberény
Kõröshegy
Kalocsa
Kaposvár
Kapuvár
Karcag
Kecskemét
Kerekegyháza
Keszthely
Kétpó
Kisbér
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisoroszi
Kisvárda
Kölesd
Komárom
Komló
Körmend
Köröshegy
Körösszegapáti
Kőszeg
Köveskál
Lajosmizse
Lakitelek
Leányfalu
Lillafüred
Magyarszék
Makó
Marcali
Mátészalka
Mátraverebély
Mezőkövesd
Mezőtúr
Miskolc
Miskolctapolca
Mohács
Monor
Mosonmagyaróvár
Nagyatád
Nagykanizsa
Nagykovácsi
Nagymaros
Neszmély
Noszvaj
Nyíregyháza
Orfű
Orosháza
Öttevény
Paks
Pannonhalma
Parádfürdő
Parádsasvár
Pápa
Pásztó
Pécel
Pécs
Pécsvárad
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Pomáz
Poroszló
Pula
Ráckeve
Rétság
Révfülöp
Ruzsa
Sajószentpéter
Salgótarján
Sármellék
Sárospatak
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sormás
Sümeg
Szabadszállás
Szarvas
Százhalombatta
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szentendre
Szentes
Szerencs
Szigetszentmiklós
Szigetvár
Szilvásvárad
Szolnok
Szombathely
Tahitótfalu
Taksony
Tamási
Tapolca
Tata
Tatabánya
Tát
Telkibánya
Terény
Tiberias
Tihany
Tiszafüred
Tiszaújváros
Tolna
Törökbálint
Üröm
Vác
Várpalota
Vecsés
Velence
Veresegyház
Verőce
Verseg
Vértesszőlős
Veszprém
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalaegerszeg
Zalakaros
Zamárdi
Zirc