Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Nagykanizsa

Általános leírás

A megyei jogú város évszázadok óta összekötő kapocs: az Adriától Alpokig tartó élénk kereskedelemben mindig is fontos szerep jutott Nagykanizsának.
A Kanizsa név szláv eredetű szó Knysa, jelentése (fejedelemé, hercegé) arra utal, hogy a térség főrangú személy birtoka volt. Az ásatási leletek alapján biztos, hogy a mai város területén ősidők óta éltek emberek. Első írásos emléke egy 1245-ből származó oklevél. A tatárjárás előtt királyi birtok volt, később különböző földesúrakhoz került. 1323-ban az Osl nemzetségből való Lőrinc kapta meg Károly Róberttől hűségének jutalmául, a környékbeli falvakkal együtt. Rövidesen egy nagyra törő - magukat már Kanizsaiaknak nevező - család birtokközpontjává vált.
A XIV. században már állt vár a mocsaras területen. A család férfiágának kihalása után Kanizsai Orsolya öröksége révén lett férje, Nádasdy Tamás birtoka. 1409-ben mezővárosi kiváltságot kapott, vámszedési, vásártartási jogot szerzett. Nádasdy kezdte el a várat erősíteni, majd elcserélte a királlyal; ettől kezdve királyi végvár. A XVI. században az Itália és Stájerország felé irányuló kereskedelem központja lett. Az 1530-as urbárium szerint már 36 falu tartozott hozzá. Rövidesen feltűnt a török, de fosztogattak a német katonák is, a várbirtok népessége folyamatosan csökkent: 1530-ban 1805, 33 év múlva csak 531 jobbágyot írtak össze.
Szigetvár 1566-os eleste után megnőtt Kanizsa fontossága, a Dél-Dunántúl védelmének központja lett. Várkapitányai közül leghíresebb Thury György, a jobbágysorból kiemelkedett katona, aki 1567 és 1571 között volt a vár parancsnoka. A híres bajvívót a törökök 1571-ben Orosztony mellett csellel bekerítették és megölték. Az oszmán hadak többször megkísérelték elfoglalni Kanizsát, hosszú ideig sikertelenül. 1600. október 22-én, 43 napos ostrom után (s miután a felmentésére érkező sereg is vereséget szenvedett), a védői feladták a várat, s ezzel kilenc évtizedes török uralom vette kezdetét. Kanizsa lett az oszmán birodalom legnyugatibb vilajetének központja. A várat végül 1690-ben sikerült visszafoglalni - hosszú blokád után, azonban elveszítette stratégiai jelentőségét. 1702-ben a bécsi haditanács leromboltatta, anyagát az újjáépülő város építkezéseinél használták fel. A barokk korban a mezőváros folyamatosan fejlődött, középületek, templomok, lakóházak épültek.
Rövidesen ismét kereskedelmi központtá vált, céhes ipara is jelentős lett. Fénykora a XIX. századra tehető: előbb a környék piacközpontja lett, majd a század végére igazgatási és kulturális központtá fejlődött. A vasútvonalak megépítése után fontos forgalmi csomóponttá nőtte ki magát. Több bank, takarékpénztár, majd gyár jött létre, iskolák létesültek. Az első világháború idején vált Kanizsa laktanyavárossá. Ez a körülmény elősegítette a város közműrendszerének kiépítését, az utak korszerűsítését. A trianoni békeszerződést követően azonban piackörzete jelentős részét elveszítette, elszigetelődött, és ugyanilyen recessziót kellett átélnie 1948-56 között is, a jugoszláv határ közelsége miatt.
1937-ben az egyre dinamikusabban fejlődő magyar olajipar központja lett. Látványos fejlődése az elmúlt három évtizedben is megfigyelhető volt, amikor új iparágak honosodtak meg, vállalkozások kezdődtek és középületek, lakóházak épültek egymás után.
Nagykanizsa 1850-től járási székhely volt, modern értelemben véve az első város a megyében; ugyanis elsőként nyerte el a rendezett tanácsú városi rangot. Gazdasági súlya mellett igazgatási szerepköre is kialakult, és a XIX. században két kísérletet is tett arra, hogy megszerezze a megyeszékhelyi rangot. Napjainkban megyei jogú város, hozzá tartozik több környékbeli település is, köztük Miklósfa.
A város híres szülötte Zemplén Győző (1879-1916) európai hírű fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Itt született Kaán Károly (1867-1940) a magyar természetvédelem atyja és Hevesi Sándor is neves író és színházi rendező.
Földrajzi adottságai Nagykanizsa jövőbeni lehetőségeit is nagy mértékben meghatározzák. A fejlődés főbb irányai: a közlekedés feltételeinek javítása (M7 autópálya), a környezetvédelem korszerű megoldásainak biztosítása (légszennyezés, hulladékgazdálkodás), logisztikai szolgáltató központ létesítése, az elavult közintézmények felújítása, újak építése, és nem utolsósorban új munkahelyek teremtése. Zala megye, így Nagykanizsa is jelentős, jó minőségű, gyógyító hatású termálvíz készlettel rendelkezik, amely még nincs felhasználva.
A közművelődési intézmények rendezvényei, a határon túlnyúló kulturális rendezvények, szabadidős- és sportlehetőségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az idelátogatók és a város lakói kellemes környezetben töltsék el szabadidejüket, és Nagykanizsa valóban a régiók kapujává váljon.
Közlekedés

A 7-es főút áthalad a településen, de ide vezet a 61-es és a 74-es út is. Vasúton a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa, a Szombathely-Nagykanizsa és a Pécs-Nagykanizsa vonal vonataival juthatunk el ide.
Városok
Budapest
Agárd
Aggtelek
Ajka
Albertirsa
Alsóörs
Alsópáhok
Badacsonytomaj
Bag
Baja
Balassagyarmat
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszabadi-Fürdő
Barcs
Bábolna
Békéscsaba
Berettyóújfalu
Bicske
Bikal
Bódvarákó
Bóly
Budakeszi
Budaörs
Bugac
Bükfürdő
Csákánydoroszló
Csákvár
Császár
Csopak
Csorna
Dabas
Debrecen
Dombóvár
Domony-Domonyvölgy
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunaújváros
Dunavarsány
Ecsegfalva
Ecser
Edelény
Eger
Érd
Erdőbénye
Felsőörs
Felsőtárkány
Fertőd
Fonyód
Füzesgyarmat
Galyatető
Gárdony
Gyenesdiás
Gyömrő
Gyöngyös
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hatvan
Hegyhátszentjakab
Herend
Hévíz
Hőgyész
Hollókő
Hortobágy
Hódmezővásárhely
Igal
Ipolytarnóc
Jászberény
Kõröshegy
Kalocsa
Kaposvár
Kapuvár
Karcag
Kecskemét
Kerekegyháza
Keszthely
Kétpó
Kisbér
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisoroszi
Kisvárda
Kölesd
Komárom
Komló
Körmend
Köröshegy
Körösszegapáti
Kőszeg
Köveskál
Lajosmizse
Lakitelek
Leányfalu
Lillafüred
Magyarszék
Makó
Marcali
Mátészalka
Mátraverebély
Mezőkövesd
Mezőtúr
Miskolc
Miskolctapolca
Mohács
Monor
Mosonmagyaróvár
Nagyatád
Nagykőrös
Nagykovácsi
Nagymaros
Neszmély
Noszvaj
Nyíregyháza
Orfű
Orosháza
Öttevény
Paks
Pannonhalma
Parádfürdő
Parádsasvár
Pápa
Pásztó
Pécel
Pécs
Pécsvárad
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Pomáz
Poroszló
Pula
Ráckeve
Rétság
Révfülöp
Ruzsa
Sajószentpéter
Salgótarján
Sármellék
Sárospatak
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sormás
Sümeg
Szabadszállás
Szarvas
Százhalombatta
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szentendre
Szentes
Szerencs
Szigetszentmiklós
Szigetvár
Szilvásvárad
Szolnok
Szombathely
Tahitótfalu
Taksony
Tamási
Tapolca
Tata
Tatabánya
Tát
Telkibánya
Terény
Tiberias
Tihany
Tiszafüred
Tiszaújváros
Tolna
Törökbálint
Üröm
Vác
Várpalota
Vecsés
Velence
Veresegyház
Verőce
Verseg
Vértesszőlős
Veszprém
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalaegerszeg
Zalakaros
Zamárdi
Zirc