Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Komárom

Általános leírás

A várost keleti irányból átszelő főút évszázadok óta főközlekedési útvonal. Ez a római limes-út, melynek fontos hadászati és kereskedelmi szerepe volt. E mentén alakult ki Szőny területén Brigetio, mely Pannonia egyik legjelentősebb településévé fejlődött.
A római kort követő több évszázadnyi átmeneti korszak után a honfoglalással kezdődött Komárom újabb fénykora, amikor a Duna északi partján, a Duna és a Vág összefolyásánál erős földvárat építettek, mely az István király által alapított Komárom vármegye székhelye lett.
A település 1265-ben kapta meg a budai városi jogokat. A XV. században a vár kedvelt királyi pihenőhelyként, Mátyás és Beatrix kényelmét, szórakozását szolgálta. A török időkben mint Bécs elővédje tovább erősödött: 1586-ban egy-egy cölöp hídfőerődöt építettek, hogy biztosítsák az átkelést a várból a Vág és a Duna túlsó partjára. A XVII. században pedig a vár nyugati, város felőli része elé felépítették az ötszögű Újvárat. Fontos állomás volt a város fejlődésének történetében, amikor Mária Terézia 1745. március 16-án megadta Komáromnak a szabad királyi városi rangot.
A XIX. század elején - ha csak rövid időre is - birodalmi központ lett Komárom: a Bécset elfoglaló Napóleon elől 1809-ben egész udvartartásával ide menekült I. Ferenc német-római császár és magyar király. Ennek eredményeként lett Komárom "az erődök városa".
Az 1848/49-es szabadságharc során a magyar kormány, látva Komárom jelentőségét, megbízta Klapka Györgyöt a vár megszerzésével. Klapka 1848. szeptember 29-én sikeresen végrehajtotta feladatát. Komárom ettől kezdve állandó császári ostromgyűrű alatt állt, ám híven bevehetetlenségi nimbuszához, a végsőkig tartotta magát. Újszőny a szabadságharcban szinte teljesen elpusztult. Az újjáépített község 1896-ban egyesült a bal parti Komárommal, Komárom néven. Az egyesülés feltételeit az 1892-ben átadott állandó dunai vashíd, az Erzsébet híd teremtette meg. A falusias jellegű városrész azonban nem sokat fejlődött az I. világháborúig. 1919. január 10-én a csehszlovák hadsereg elfoglalta az északi városrészt. A trianoni döntés szentesítette a kialakult állapotokat: az északi városrész Komárno néven a Csehszlovák Köztársaság része lett, a déli pedig mint Komárom-Újváros néhány évig a csonka Komárom vármegye székhelye volt.
A város gyorsan fejlődött: iskolák, hivatali épületek, kulturális intézmények és lakóházak épültek. 1938-ra a hétutcás településből 40 utcás város lett.
Az 1938. november 2-án kelt első bécsi döntés értelmében a Felvidék túlnyomórészt magyar lakta területeit visszacsatolták Magyarországhoz, s ezzel a két Komárom újra egy város lett. Az egyesített város a történelmi Komárom vármegye székhelye lett, amit Pozsony megye Magyarországhoz került területeivel megnöveltek. A hivatalok a déli városrészből visszaköltöztek az északiba. A második világháború után az északi városrész újra visszakerült Csehszlovákiához, s a déli ismét az önálló fejlődés útjára lépett.
A városhoz tartozó Koppánmonostor a XII. században a Katapán nemzetség által alapított bencés monostorról kapta nevét. A monostor valószínűleg 1529-ben pusztult el. A terület az 1740-es évektől népesült be újra, amikor a módosabb komáromi polgárok szőlőskertekkel telepítették be. Majd a XIX. század végén, a XX. elején a Duna-parton politikusok, kereskedők építették fel villáikat.
Komárom városrésze Szőny, az egykori Brigetio. A római kor után Szőny területe a honfoglalás során települt újra. A falu gróf Zichy Miklós és felesége, Berényi Erzsébet grófnő alatt élte fénykorát a XVIII. század második felében. A gazdag régészeti lelőhelyen 1922 óta folynak ásatások. Szőny keleti része az ún. Molaj, mely az Olajgyárról és lakótelepéről kapta a nevét.
Közlekedés

Az M1-es autópályáról a 13-as út vezet ide, a 10-es út pedig áthalad a határ menti településen. Vasúton a Budapest-Hegyeshalom-Rajka, az Esztergom-Komárom és a Székesfehérvár-Komárom vonal vonataival érkezhetünk.
Városok
Budapest
Agárd
Aggtelek
Ajka
Albertirsa
Alsóörs
Alsópáhok
Badacsonytomaj
Bag
Baja
Balassagyarmat
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszabadi-Fürdő
Barcs
Bábolna
Békéscsaba
Berettyóújfalu
Bicske
Bikal
Bódvarákó
Bóly
Budakeszi
Budaörs
Bugac
Bükfürdő
Csákánydoroszló
Csákvár
Császár
Csopak
Csorna
Dabas
Debrecen
Dombóvár
Domony-Domonyvölgy
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunaújváros
Dunavarsány
Ecsegfalva
Ecser
Edelény
Eger
Érd
Erdőbénye
Felsőörs
Felsőtárkány
Fertőd
Fonyód
Füzesgyarmat
Galyatető
Gárdony
Gyenesdiás
Gyömrő
Gyöngyös
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hatvan
Hegyhátszentjakab
Herend
Hévíz
Hőgyész
Hollókő
Hortobágy
Hódmezővásárhely
Igal
Ipolytarnóc
Jászberény
Kõröshegy
Kalocsa
Kaposvár
Kapuvár
Karcag
Kecskemét
Kerekegyháza
Keszthely
Kétpó
Kisbér
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisoroszi
Kisvárda
Kölesd
Komló
Körmend
Köröshegy
Körösszegapáti
Kőszeg
Köveskál
Lajosmizse
Lakitelek
Leányfalu
Lillafüred
Magyarszék
Makó
Marcali
Mátészalka
Mátraverebély
Mezőkövesd
Mezőtúr
Miskolc
Miskolctapolca
Mohács
Monor
Mosonmagyaróvár
Nagyatád
Nagykanizsa
Nagykőrös
Nagykovácsi
Nagymaros
Neszmély
Noszvaj
Nyíregyháza
Orfű
Orosháza
Öttevény
Paks
Pannonhalma
Parádfürdő
Parádsasvár
Pápa
Pásztó
Pécel
Pécs
Pécsvárad
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Pomáz
Poroszló
Pula
Ráckeve
Rétság
Révfülöp
Ruzsa
Sajószentpéter
Salgótarján
Sármellék
Sárospatak
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sormás
Sümeg
Szabadszállás
Szarvas
Százhalombatta
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szentendre
Szentes
Szerencs
Szigetszentmiklós
Szigetvár
Szilvásvárad
Szolnok
Szombathely
Tahitótfalu
Taksony
Tamási
Tapolca
Tata
Tatabánya
Tát
Telkibánya
Terény
Tiberias
Tihany
Tiszafüred
Tiszaújváros
Tolna
Törökbálint
Üröm
Vác
Várpalota
Vecsés
Velence
Veresegyház
Verőce
Verseg
Vértesszőlős
Veszprém
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalaegerszeg
Zalakaros
Zamárdi
Zirc