Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Ipolytarnóc

Általános leírás

Ipolytarnóc a határában látható, 20-30 millió éves őskori lelőhely páratlan jelentőségű emlékeiről nevezetes. A települést először 1322-1337-ben említik különböző írásokban. A XVII.században több birtokosa is volt, ebben az időben épültek a legrégebbi kúriák, például a Baán-, a Jankovich-, a Voxith Horvát-ház. A Jankovich-kúriában működött a falu régi iskolája még a XX. század első évtizedében is, ma az óvodásoknak és konyhának ad otthont. A települést 1837-ben a Kubinyi Ferenc által felfedezett ősmaradvány-lelőhely tette nemzetközi hírűvé. A látványosság a község keleti határa mentén elterülő Ipolytarnóci Természetvédelmi Területen helyezkedik el.

A terület az ország földtani örökségének gyöngyszeme. Túrahálózata a geológiai tanösvényhez illeszkedő kőzetparki és biológiai tanösvényekből épül fel. A kialakított útvonalat az Európai Tanács 1995-ben diplomával tüntette ki, s óta az összeurópai természeti örökséghez tartozik. A terület 2006-ban egy új, látványban gazdag tanösvénnyel bővült, ami a Kőszikla ösvény nevet viseli.
Ajánljuk

Ipolytarnóc - az "ősvilági Pompeii"

A Cserhát északi előterében, nem messze onnan, ahol az Ipoly Magyarországra ér, egy kis falu fekszik: Ipolytarnóc. A kevesebb, mint 600 lelket számláló kicsiny nógrádi települést az idegenforgalmi kiadványok - kis túlzással - "ősvilági Pompeii"- ként emlegetik. Ipolytarnóc határában azonban nem 2000 éves római romvárost kereshetnek fel a turisták, hanem a 20 millió évvel ezelőtti élővilág múzeumát, amelyet a Nápoly melletti Pompeiihez hasonlóan - egy vulkáni kitörés segített megőrizni az utókornak. Az ipolytarnóci lelőhely a múlt század harmincas évei óta ismert. Ekkor bukkantak rá ugyanis a több darabra tört megkövesedett óriásfenyőre, melynek magasságát 55 méterre becsülik. Az ősfenyő szerves anyaga az évmilliók során lebomlott, az üreget kovasav oldatok járták át. A kövült fatörzs ma nagyrészt kovából áll. A fenyőt a kutatók az észak-amerikai Sierra Nevadában ma is élő fenyőfélék rokonai közé sorolják. A századfordulón a selmecbányai Bányászati Akadémia hallgatói jártak a környéken, és ők fedezték fel Ipolytarnóc igazi szenzációját. A homokkőlapok felszínén ugyanis 20 millió éve élt állatok és növények nyomai rajzolódtak ki a Nap súroló fényében. Az orrszarvú nagyságú állatok lábnyomai mellett vékony ujjú madárnyomok és párosujjú patások nyomai is megtalálhatóak. A miocén kori állatseregletet bizonyára jó vizű forrás vonzotta a területre. Az akkor felfedezett leletek egy részét sikerült csak megmenteni, ugyanis néhány nagyobb kőzetlapot a Földtani Intézetbe szállítottak, Budapestre. Az újabb feltárásra további évtizedeket, a terület védetté nyilvánítására pedig közel 50 évet kellett várni. A terület részletes, aprólékos feltárása során mintegy 2000 lábnyomot találtak és határoztak meg. Húszmillió éve orrszarvúak,párosujjú patások és félelmetes ragadozók oltották szomjukat az ivóhelyen. A növénymaradványok meleg, szubtrópusi tájat varázsolnak elénk, ahol babérfák, liliomfák, melegkedvelő tölgyek alkották az erdő varázslatos világát. Sokfelé karcsú pálmák, cédrusok és óriásfenyők magasodtak ki környezetükből. Erre a csodaszép világra borított leplet a 20 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés. A robbanáskor kiszórt, és a szelek által továbbított riolittufa 40-60 méter magasságban borult rá a vidékre. Ez a tufalepel borította be az ivóhelyet is, elpusztítva az ott élő állatokat, de megőrizve azok nyomait. A riolittufát megtalálták Ipolytarnóctól északra is, Losonc és Fülek térségében is, ám ott vékonyabb kifejlődésben. Ennek alapján a kitörés helyszínét valahol a Mátrában, vagy a Bükkalján kell keresnünk. Ma a rohamosan fejlődő területen 3 bemutatócsarnok és lélegzetelállító túraútvonalak várják a kalandra kiéhezett vándort.
Városok
Budapest
Agárd
Aggtelek
Ajka
Albertirsa
Alsóörs
Alsópáhok
Badacsonytomaj
Bag
Baja
Balassagyarmat
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszabadi-Fürdő
Barcs
Bábolna
Békéscsaba
Berettyóújfalu
Bicske
Bikal
Bódvarákó
Bóly
Budakeszi
Budaörs
Bugac
Bükfürdő
Csákánydoroszló
Csákvár
Császár
Csopak
Csorna
Dabas
Debrecen
Dombóvár
Domony-Domonyvölgy
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunaújváros
Dunavarsány
Ecsegfalva
Ecser
Edelény
Eger
Érd
Erdőbénye
Felsőörs
Felsőtárkány
Fertőd
Fonyód
Füzesgyarmat
Galyatető
Gárdony
Gyenesdiás
Gyömrő
Gyöngyös
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hatvan
Hegyhátszentjakab
Herend
Hévíz
Hőgyész
Hollókő
Hortobágy
Hódmezővásárhely
Igal
Jászberény
Kõröshegy
Kalocsa
Kaposvár
Kapuvár
Karcag
Kecskemét
Kerekegyháza
Keszthely
Kétpó
Kisbér
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisoroszi
Kisvárda
Kölesd
Komárom
Komló
Körmend
Köröshegy
Körösszegapáti
Kőszeg
Köveskál
Lajosmizse
Lakitelek
Leányfalu
Lillafüred
Magyarszék
Makó
Marcali
Mátészalka
Mátraverebély
Mezőkövesd
Mezőtúr
Miskolc
Miskolctapolca
Mohács
Monor
Mosonmagyaróvár
Nagyatád
Nagykanizsa
Nagykőrös
Nagykovácsi
Nagymaros
Neszmély
Noszvaj
Nyíregyháza
Orfű
Orosháza
Öttevény
Paks
Pannonhalma
Parádfürdő
Parádsasvár
Pápa
Pásztó
Pécel
Pécs
Pécsvárad
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Pomáz
Poroszló
Pula
Ráckeve
Rétság
Révfülöp
Ruzsa
Sajószentpéter
Salgótarján
Sármellék
Sárospatak
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sormás
Sümeg
Szabadszállás
Szarvas
Százhalombatta
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szentendre
Szentes
Szerencs
Szigetszentmiklós
Szigetvár
Szilvásvárad
Szolnok
Szombathely
Tahitótfalu
Taksony
Tamási
Tapolca
Tata
Tatabánya
Tát
Telkibánya
Terény
Tiberias
Tihany
Tiszafüred
Tiszaújváros
Tolna
Törökbálint
Üröm
Vác
Várpalota
Vecsés
Velence
Veresegyház
Verőce
Verseg
Vértesszőlős
Veszprém
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalaegerszeg
Zalakaros
Zamárdi
Zirc
Kapcsolódó cikkek
Újabb ősállatok nyomaira bukkantak Ipolytarnócon
Újabb ősállatok nyomai kerültek elő Ipolytarnócon, a miocén parkban: míg korábban 11 gerinces állatfajt, köztük emlősöket és madarakat azonosítottak nyomaikról, az újabb leletek arról tanúskodnak, hogy a mai hüllőkre és kétéltűekre emlékeztető lények is éltek 17-18 millió évvel ezelőtt az Ősvilági Pompejinek is nevezett területen.Mint Kordos László paleontológus, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megbízott szakértője az MTI-nek hétfőn elmondta, az újabb megkövült lábnyomok 2014 nyarán kerültek elő a látogatóknak kiépített, korábban feltérképezetlen területről, a geológiai tanösvénynél átvizsgált 68 négyzetméternyi felületen, egymásra taposott rétegekben. A krokodilokra, teknősökre, gyíkokra, kétéltűekre emlékeztető lények ugyanabban az időszakban éltek, mint azok az orrszarvúk, párosujjú patások, ragadozók és madarak, amelyek nyomait már korábban felfedezték.A kutatások jelenleg is folynak, az eredmények első nyilvános szakmai bemutatására a Magyarhoni Földtani Társulat közgyűlésén kerül sor március 18-án - fűzte hozzá Kordos László, kiemelve, hogy az új leletek új fejlesztési, bemutatási távlatokat nyitnak az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen.Az újabb leletek szakmailag nagyon fontos eredménynek számítanak - hangsúlyozta a professzor, hozzátéve: "eddig is tudtuk, hogy a világban ez a leggazdagabb lábnyomos lelőhely, beleértve a dinoszauruszos lábnyomos helyeket is, mert már ezelőtt is legalább 3 ezer lábnyomot térképeztünk fel Ipolytarnócon néhány száz négyzetméternyi területen".Azt, hogy mi található még a kőzetrétegekben, speciális technikával, komputertomográfos módszerrel, vagyis a vizsgált rétegeket képzeletbeli lapokra bontva lehet majd kideríteni. Kordos László szerint még a nagyon nehezen látható és dokumentálható nyomokat is "elő lehet hívni" felszíni lézerszkenneléssel.Ipolytarnócon 1900-ban fedezték fel őslények lábnyomait, legutóbb Tasnádi Kubacska Antal végzett itt ásatást az 1930-as, majd az 1960-as években, eredményeit az Expedíció az időben című könyvben foglalta össze. Kordos László 1985-ben írt monográfiát a "régi" lábnyomokról, mint fogalmazott, "ezeket az újakat senki nem vette észre 115 éven keresztül".A terület élővilágát a miocén idején vulkánkitörés pusztította el, egyben ez tette lehetővé, hogy az ősi maradványok évmilliókat vészelhessenek át. Itt találták meg a világ egyik legnagyobb megkövesedett fenyőféléjét, a gerincesek között orrszarvúak, medvekutya, őz- és szarvasfélék, illetve madarak iszapba kövült nyomait.
Megújult fogadótér és 4D mozi Ipolytarnócon
Nemrég mutatták be Ipolytarnóc megújult fogadóépületét a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében megvalósult projekt részeként.A beruházások egy többlépcsős térségi turisztikai fejlesztés első ütemét képezték, amelynek végső eredményeként a salgótarjáni és a szécsényi kistérség, valamint a Szlovákiában található losonci és nagykürtösi járás területén kialakulhat egy határokon átnyúló interregionális természetvédelmi és turisztikai terület, amely keretbe foglalja a Palócföld páratlan természeti és kulturális örökségét. A most lezárult első ütemben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az önkormányzati és a civil szférával partnerségben a nagyközönség számára jobban bemutathatóbbá tette a kezelésében lévő, Európa Diplomás Ipolytarnóci Ősleletet, amely így a térség idegenforgalmi kínálatának meghatározó részévé válik. A projekt keretében felújították, átalakították és bővítették a leromlott állagú fogadóépületet, amelyben egy szimulációs termet, kiállítóteret, konferenciatermet, ajándékboltot, valamint a turisták által önállóan kezelhető információs portált is kialakítottak. A fogadóépület mellett - a projekttől függetlenül - szabadtérben elhelyezték el a Bükkábrányból átmentett 8 millió éves ősfenyőket, amelyek még a tél beállta előtt védőtető alá kerülnek. A projekt keretében valósult meg a II. számú bemutatócsarnok páramentesítése, a turisták fogadására alkalmas parkoló bővítése, és a bemutatócsarnokok, valamint a túraútvonal akadálymentesítése. A projekt másik fő elemeként a Tasnádi Kubacska bemutatócsarnokban létrehoztak egy, az ősvilági élőhelyet 3D formában bemutató vizuáltechnikai rendszert, amely tudományos alapokon nyugvó időutazásba repíti a látogatókat. Ez a túravezető segítségével bemutatott interaktív nyomolvasási program világviszonylatban egyedülálló attrakciót kínál. A tudományos igényű bemutatót követően a fogadóépület szimulációs termébe telepített "4D Motion Theatre" segítségével a látogatók személyesen is átélhetik az ősvilági történéseket. A 20 személyes mozi attól 4 dimenziós, hogy a 3D animációs filmet a nézők olyan székekből nézhetik, amelyek a látvánnyal összehangolva mozognak, még életszerűbbé téve ezáltal a filmet. A film és a mozgó szék is magyar alkotók munkája. A projekthez tanulmányok, internetes honlap szerkesztése és marketingtevékenység is társult.