Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Erdőbénye

Általános leírás

Az 1600 lélekszámú Erdőbénye Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Tokajtól 20 km-re, a bordús hegyalja közepén, hegyekkel és szőlőkkel körülvett völgyben fekszik. A település ma a tokaj-hegyaljai bortermesztés egyik fő helyszíne. A faluban számos borkóstolásra alkalmas pince működik. Mint, ahogy azt a mondás is állítja: a jó kövér bornak, a tokaji azúnak egészséges, kövér hordókra is szüksége van. A mai napig ezért van a szőlőtermesztéssel együtt a hordókészítésnek, a kádár szakmának is nagy hagyománya a településen. A világon egyedül az erdőbényei kádárok őrzik az apáról-fiúra szálló kádártánc eredeti lépéseit, amely a nyaranta megrendezésre kerülő Kádártalálkozó alkalmával is bemutatásra kerül.
A földi javakban azonban nemcsak a bor és az ahhoz kapcsolódó kiegészítők kedvelői dúskálhatnak. A tiszta levegője miatt klimatikus gyógyhelynek számító régió kitűnő kirándulóhelyeket rejt magában. A falu közelében az Aranyosi-völgynek keresztelt természetvédelmi terület a túrázni vágyóknak és a kerékpárosoknak maga a paradicsom! Boldogkőváralján, Sárospatakon, Szerencsen, üzéren, Regécen várak és várromok idézik a letűnt korok emlékét. A Bodrog folyó a vízi sportok kedvelőinek nyújt kikapcsolódást. A Tisza és Bodrog összefolyása páratlanul szép látvány. A vadban gazdag Zempléni-hegység erdői nem csak a profi vadászok számára tartogatnak meglepetéseket. A régió legrangosabb, sok érdeklődőt vonzó Zempléni Művészeti Napok koncertsorozatának egyik színhelye az erdőbényei református templom.
Aggodalomra annak sincs oka, aki a fenti ajánlatokból nem talált kedvére valót, hanem inkább magasabbra vágyik. A sárkányrepülést, illetve helikopteres városnézést éppen nekik találták ki!
Erdőbénye egyike Tokaj-hegyalja legrégebbi településeinek, hajdani mezővárosainak. Már a bronzkorban is lakott település volt. A honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják nyilván. A legrégebbi iratok 1404-ben keltek, amelyek a falu tulajdonát igazolják. Régen két falu volt Alsó- és Felsőbénye vagy Mező- és Egyházas-Bényének is emlegették. Erdőbénye évszázadokon keresztül Hegyalja egyik legjelentősebb települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal. Berényiek voltak a község első birtokosai. A települést rövid időn belül több család birtokolta, de végül a Rozgonyiaké lett. 1486-ban Lorántffyak kezébe került.
1604-tól Rákóczi birtok része minek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A Rákócziak nagy gazdasági központot alakítottak ki. Építettek egy nagy kastélyt is amely alól Hegyalja egyik legnagyobb több emeletes összefüggő pincererencszere indul ki 22 ággal. Erdőbénye bortermelő tevékenysége jelentősnek mondható. A környező hegyeken rengeteg szőlő termet és terem a mai napig is. Erdőbénye nevéhez fűződik az aszúbor is. Itt volt prédikátor a híres Szepsi Laczkó Máté, aki kidolgozta a aszúborkészítési technológiát. Elsőként 1631-ben Lorántffy Zsuzsanna kapott a nemes italból, amelynek azóta világhírű lett a neve, és manapság már csak a "borok királya a királyok bora"-ként emlegetik.
1830-ban Szírmai Ödön fürdőtelepet épített ki Erdőbényétől pár kilóméterre mélyen a hegyek között. A gyógyvíz timsótartalma nagy, gyógyászati célokra már a középkortól használják. A fürdőtelepen pavilonok, kastélyszerű fürdő- és vendégházak áltak. Ez a fűrdő rendkivül népszerű volt és sokszor tartottak itt bálokat, összejöveteleket. A fürdő a szabadelvű nemeseknek köszönhetően a reformkor egyik jelentős közéleti-szellemi helye is volt. Ma honvédüdülőként működik.
Miután Szírtmay tönkrement a birtok a kastéllyal és a pincerendszerrel együtt mostohafiának Ferenczy Eleknek a kezébe kerül, amikor árverésen megvette azt. De nem sokáig volt bitrokos, hamar továbbadott rajta. Gróf Waldbott Frigyes vette meg aki 1945-ig tulajdonosként szerepelt a feljegyzésekben. Az idők folyamán a települést tűzvész és kolerajárvány is pusztította, amelyek következtében lakói száma megcsappant. Az első világháború után a nagy filoxéra-vész tönkretette a szőlőültetvényeket, amelyek szintén tömeges elvándorláshoz vezettek. Ezeknek következtében hanyatlásnak indult a település és elvesztette városi rangját.
Az 1930-as évektől azonban ismét fejlődésnek indult. Ez a bányászat beindulására vezethető vissza. Az 1900-as évektől már közepes gazdasági háttérrel és népességmegtartó képességgel rendelkezett. Napjainkban főleg a szőlőtermesztéssel foglalkoznak az itt lakók. A szőlőhöz kapcsolódó ősi kádármesterségnek is sok örzője van. 6-8 mester dolgozik a faluban ma is. Régebben sokal több kádár élt itt és innen is kaphatta Erdőbénye a "kádárfalu" elnevezést.
Városok
Budapest
Agárd
Aggtelek
Ajka
Albertirsa
Alsóörs
Alsópáhok
Badacsonytomaj
Bag
Baja
Balassagyarmat
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonszabadi-Fürdő
Barcs
Bábolna
Békéscsaba
Berettyóújfalu
Bicske
Bikal
Bódvarákó
Bóly
Budakeszi
Budaörs
Bugac
Bükfürdő
Csákánydoroszló
Csákvár
Császár
Csopak
Csorna
Dabas
Debrecen
Dombóvár
Domony-Domonyvölgy
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunaújváros
Dunavarsány
Ecsegfalva
Ecser
Edelény
Eger
Érd
Felsőörs
Felsőtárkány
Fertőd
Fonyód
Füzesgyarmat
Galyatető
Gárdony
Gyenesdiás
Gyömrő
Gyöngyös
Győr
Győrújbarát
Gyula
Hajdúböszörmény
Hajdúszoboszló
Harkány
Hatvan
Hegyhátszentjakab
Herend
Hévíz
Hőgyész
Hollókő
Hortobágy
Hódmezővásárhely
Igal
Ipolytarnóc
Jászberény
Kõröshegy
Kalocsa
Kaposvár
Kapuvár
Karcag
Kecskemét
Kerekegyháza
Keszthely
Kétpó
Kisbér
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisoroszi
Kisvárda
Kölesd
Komárom
Komló
Körmend
Köröshegy
Körösszegapáti
Kőszeg
Köveskál
Lajosmizse
Lakitelek
Leányfalu
Lillafüred
Magyarszék
Makó
Marcali
Mátészalka
Mátraverebély
Mezőkövesd
Mezőtúr
Miskolc
Miskolctapolca
Mohács
Monor
Mosonmagyaróvár
Nagyatád
Nagykanizsa
Nagykőrös
Nagykovácsi
Nagymaros
Neszmély
Noszvaj
Nyíregyháza
Orfű
Orosháza
Öttevény
Paks
Pannonhalma
Parádfürdő
Parádsasvár
Pápa
Pásztó
Pécel
Pécs
Pécsvárad
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Pomáz
Poroszló
Pula
Ráckeve
Rétság
Révfülöp
Ruzsa
Sajószentpéter
Salgótarján
Sármellék
Sárospatak
Sárvár
Sátoraljaújhely
Siófok
Sopron
Sormás
Sümeg
Szabadszállás
Szarvas
Százhalombatta
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szentendre
Szentes
Szerencs
Szigetszentmiklós
Szigetvár
Szilvásvárad
Szolnok
Szombathely
Tahitótfalu
Taksony
Tamási
Tapolca
Tata
Tatabánya
Tát
Telkibánya
Terény
Tiberias
Tihany
Tiszafüred
Tiszaújváros
Tolna
Törökbálint
Üröm
Vác
Várpalota
Vecsés
Velence
Veresegyház
Verőce
Verseg
Vértesszőlős
Veszprém
Villány
Visegrád
Vonyarcvashegy
Zalaegerszeg
Zalakaros
Zamárdi
Zirc