Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Mexikó

Hivatalos név: Mexikói Egyesült Államok Időzóna: GMT-06:00
Anyanyelven: Estados Unidos Mexicanos Autójelzés: MEX
Államforma: szövetségi köztársaság Pénznem: mexikói peso (MXN)
Főváros: Mexikóváros Elektromosság: -
repülőjegy foglalás szálláshelyek Ide utaznék
Leírás |  Városok |  Utazási információk |  Fontosabb telefonszámok |  Földrajz, gazdaság
Leírás
A hihetetlenül sokszínű természeti adottságokkal rendelkező Mexikó töretlenül halad a "világ legtöbb turistát fogadó országa" cím felé. Nem véletlenül, hiszen itt sivatag, hegyvidék, vulkánok, többezer éves kultúra, vakítóan fehér homokos partok, apró szigetek, dzsungel, sokszínű élővilág mind megtalálhatók. Az érdeklődést tovább fokozza a többezer éves maja kultúra, amely számos rejtély és érdekesség bölcsője.

Népesség: 100 350 000 fő
Kiterjedés: 1 958 300 km2
Főváros: Mexikóváros
Lakosság: 60% mesztic, 30% nahua, zapoték, azték, tolték, maja
Hivatalos nyelv: spanyol
Vallás: 90% római katolikus, 6% protestáns
Időeltolódás: -7 óra (Magyarországhoz viszonyítva)
Pénznem: mexikói peso (1 USD = kb. 9 peso)

Beutazási, tartózkodási és munkavállalási feltételek: magyar állampolgár a kiindulási országtól függetlenül, turizmus, tranzitálás, valamint üzleti tárgyalás céljából 180 napig vízum nélkül léphet be, és tartózkodhat Mexikóban. A belépéskor a migrációs hatóságok formanyomtatványt töltetnek ki a beutazóval. 

Az útlevélnek a beutazás tervezett időpontjától még legalább 1 évig érvényesnek kell lennie.

Kilépési illeték: 200 peso (kb. 18 USD)

Egészségügyi előírások: oltás nem szükséges, azonban nem ajánlott csapvizet fogyasztani, utcai árusnál enni! Célszerű gyomorfertőtlenítőt magunkkal vinni.

Időjárás: a hőmérséklet egész évben 26-29 fok körül mozog, májustól szeptember végéig, októberig jellemzően esősebb, mint decembertől áprilisig, bár a száraz évszakban sem zárhatóak ki esőzések. A nap sugárzása igen erős, a felhőkön keresztül is könnyedén meg lehet égni, ezért ajánlott a magas faktorszámú naptej.

Öltözködés: könnyű, főleg pamutból készült ruhákat érdemes magunkkal vinni, kényelmes túracipőt a kirándulásokhoz és vászonsapkát. A magasabb kategóriájú szállodákban a vacsorákhoz általában hosszú nadrágot és inget várnak el a vendégektől.

Mexikóvárosban és a főbb üdülőhelyeken rengeteg helyi és nemzetközi étterem, gyorsétkezde található. Egy étkezés költsége kategóriától függően 8 USD-től kezdődik, és a megrendelt étel típusától és mennyiségétől függően növekszik.

All inclusive: a tengerpartokon a szállodák legnagyobb része kínál ún. ALL INCLUSIVE ellátást. Minden, ilyen ellátásban részesülő vendég kap egy karszalagot, mely feljogosítja, hogy térítésmentesen használja a megnevezett szolgáltatásokat. Az all inclusive ellátás a szállodák kategóriájától függően eltérő lehet! Általában a következőket tartalmazza: reggeli, ebéd, vacsora, helyi alkoholos és nem alkoholos italok korlátlan fogyasztása, nem motorizált sporteszközök használata, egyéb térítésmentesen használható szolgáltatások (szállodánként eltérő!)

A mexikói konyha és az emberek nagyban hasonlítanak a magyarokhoz, szeretnek jókat enni, sok paprikával és csípősen. Ki gondolná, hogy a 'chilli' feldolgozásának több száz fajtája van. Ételízesítőként, fűszerporként, szárítva, befőzve és még sokféleképp fogyasztható. Tőlünk eltérően az ország adottságaiból fakadóan rengeteg tengeri ételt, halat és gyümölcsöt esznek, de a marhából készült ételek is ugyanolyan elterjedtek. Érdemes megkóstolni: nachos sajttal vagy salsa szósszal, tortilla, taco, fajitas csirkéből, chilis bab, enchillada csirkéből.

A tengerparti üdülőhelyeken rengeteg sportolási és szórakozási lehetőség várja a látogatókat: éttermek, bárok, diszkók, salsa klubok, mariachi zenészek, búvárkodási lehetőség, 'parasail', szörf, vízisí. Sok sporteszközt a szállodák térítésmentesen kínálnak, érdemes ellenőrizni!

Mexikó kézművessége kimeríthetetlen tárházzal rendelkezik, faszobrászok, szőttes készítők árulják portékáikat a városi boltoktól kezdve az útszélen egyaránt. A fafaragványokon és szőtt árukon kívül vonzó áron vásárolhatunk bőrből készült termékeket és természetesen tequilát és chilit. A nagyobb városokban és üdülőhelyeken, bevásárlóközpontok állnak a látogatók rendelkezésére.

Városok Utazási információk
Közbiztonság

Mexikóban általánosan rossz a közbiztonság. A turisták által gyakran látogatott helyeken gyakori a sérelmükre elkövetett lopás, rablás. Javasoljuk, hogy a Mexikóba érkező turista iratait, repülőjegyét és értéktárgyait hagyja a szálloda széfjében, és az útlevélről készített fénymásolattal közlekedjen, és annyi pénzt tartson magánál csak, amennyit el szándékozik költeni. Ha tehetjük, a szálloda által hívott vagy ajánlott taxi szolgáltatását vegyük igénybe. Amennyiben fegyveres rablás áldozataivá válunk, ne kíséreljük meg a védekezést, inkább adjuk át pénzünket az elkövetőknek. Sajnos általános tapasztalat, hogy akinek fegyvere van, használja is, nem csak ijesztgetés céljából tartja magánál.

Mexikó egész területén fokozott figyelemet kell fordítani a biztonságra, de különösen az alábbi helyeken: Mexikóváros belvárosa és peremkerületei, a nagy turisztikai központok: Acapulco és Cancún, az amerikai határ közelében lévő nagyvárosok: Tijuana, Ciudad Juárez, Nuevo Laredo, illetve a guatemalai határon fekvő Tapachula város.
Egészségügy

Mexikó területén nincs járványveszély, ugyanakkor a higiénia körülmények sok kívánnivalót hagynak maguk után. Tilos a csapvíz fogyasztása, és nem ajánlott az utcán készített ételek fogyasztása.

Mexikóban az orvosi ellátásért minden esetben fizetni kell, ezért utazásunk előtt mindenképpen kössünk biztosítást.
Nemzetközi repülőterek

Ciudad de México, Guadalajara, Monterrey, Hermosillo, Acapulco de Juárez, Mérida, Mazatlán, Tijuana, Cancún, Cozumel, Culiacán Rosales, Ensenada, Guaymas, Loreto, Manzanillo, Puerto Vallarta, San Felipe, San José del Cabo, Tampico.
Helyi közlekedés

Mexikóban a távolsági közlekedést belföldi repülőjáratok kiterjedt hálózatán keresztül és távolsági autóbuszjáratok útján bonyolítják. A vasúthálózat gyér, és a vonalak nagy részét kizárólag teherszállításra használják. Minden nagyobb városban van buszpályaudvar. A szolgáltatást magáncégek nyújtják, melyek a repülőtérhez hasonlóan irodákkal vannak jelen a pályaudvarokon, ahol a menetjegyek beszerezhetők. Mexikóváros nemzetközi repülőterétől a közeli nagyobb városokba (Cuernavaca, Pachuca, Puebla, Querétaro, Toluca, stb.) indulnak távolsági járatok. A repülőtéren taxiállomás, metróállomás és autóbérléssel foglalkozó ügynökségek is találhatók. A helyi közlekedés autóbusszal és taxival történik. Az autóbusz olcsó, de kényelmetlen és zsúfolt. A buszt gyakorlatilag bárhol le lehet inteni, és a sofőrtől ugyanígy szinte bárhol kérhető, hogy álljon meg. Az autóbusz útvonalát a szélvédő mögé elhelyezett tábla mutatja, mely az útvonal által érintett fontosabb helyek, Mexikóvárosban metróállomások nevét tartalmazza. Jegy, bérlet nincs, a viteldíjat a sofőrnek kell fizetni. A taxik közül, amelyiknek nincs taxiórája ajánlatos beszálláskor megalkudni a sofőrrel a viteldíjat illetően. Mexikóváros metróhálózata jó és olcsó. A kilenc vonal és a hozzájuk kapcsolódó két metró-vasút gyakorlatilag behálózzák az egész várost. Egyes vonalakon a csúcsforgalom idején (a reggeli és a késő délutáni órák) a férfiak, illetve a nők és a gyerekek külön vagonokban utaznak.

Mexikóban a gépkocsi közlekedés általában az Európában megszokott szabályok alapján történik. Jelentős különbség, hogy a körforgalomban lévő autósnak többször elsőbbséget kell adni a körforgalomba becsatlakozó másik útról érkezőnek. A közlekedési morál rossz, gyakori a szabálytalan előzés, sávváltás, pirosban áthaladás. A gépjárművek műszaki állapota jó, bár gyakran látni kifejezetten rossz állapotú autót. A közlekedési bírságok 200 és 500 peso (4000 és 20000 forint) közötti összegek lehetnek hivatalosan, ugyanakkor ezt nagyban módosíthatja a rendőri körökben általános korrupció. A parkolás a túlzsúfolt városokban nagy problémát jelent. Lehetőség szerint parkoljunk parkolóházban, vagy erre a célra szolgáló telken ( a parkolóhelyet Mexikóban nagy "E"betűvel jelzik). Amennyiben az utcán hagyjuk az autót, és felajánlják, hogy vigyáznak rá, fogadjuk el, és távozáskor adjunk néhány pesót.
Külképviseletek

Mexikóváros - Nagykövetség
Cím: Paseo de las Palmas 2005. Lomas de Chapultepec Del. Miguel
Hidalgo México D.F. 11000
Előhívó: (00)-(52)-(55)
Telefon: 5596-18-22, 5596-05-23
Ügyelet: (00)-(52)-55-54-55-50-68 (vidékről 01-es előhívóval)
Fax: 5596-23-78
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Dr. Herczeg György
E-mail: titkarsag@embajadadehungria.org
Honlap: http://www.mfa.gov.hu/emb/mexicocity
Akkreditált országok: Mexikó, Guatemala, Jamaica; folyamatban: Costa Rica, Honduras, El Salvador

Mexikóváros - Konzuli hivatal
Cím: Paseo de las Palmas 2005. Lomas de Chapultepec Del. Miguel
Hidalgo México D.F. 11000
Előhívó: (00)-(52)-(55)
Telefon: 5596-18-22, 5596-05-23
Ügyelet: (00)-(52)-55-54-55-50-68 (vidékről 01-es előhívóval)
Fax: 5596-23-78
Konzul: Dr. Nagy Balázs
E-mail: titkarsag@embajadadehungria.org
Honlap: www.embajadadehungria.org
Ügyfélfogadás: kedd és csütörtök: 9.00-13.00
Konzuli kerület: Mexikó, Guatemala, Jamaica; folyamatban: Costa Rica, Honduras, El Salvador

Guadalajara - Tiszteletbeli Konzulátus
Felügyelő külképviselet: Mexikóváros
Cím: Guadalajara/Jalisco Alfredo Chavero No. 222-3
Col. Ladrón de Guevara 44600, Guadalaraja, Jalisco
Előhívó: (01-33)
Telefon: 3630-0133, 3630-0148
Ügyelet: -
Tiszteletbeli konzul: Alejandro Vázquez Macías
Fax: 3630-3975
E-mail: avm_mx@yahoo.com

Monterrey - Tiszteletbeli Konzulátus
Felügyelő külképviselet: Mexikóváros
Cím: Monterrey Productividad 100
Parque Industrial Promofisa
67110 Guadalupe/Nuevo León
Előhívó: (01-81)
Telefon: 8327-28-00
Ügyelet: 04481-8253-7934
Tiszteletbeli konzul: Modesto Alanis von der Meden
E-mail: conshungriamty@infosel.net.mx, modestoalanisvdm@prodigy.net.mx
Fax: 8327-28-01
Beutazási feltételek, vámszabályok

Vám- és egyéb jogszabályok:
Mexikóba tilos az élelmiszerek (mindenekelőtt a húskészítmények és a tejtermékek) behozatala. A repülőn vámnyilatkozatot kell kitölteni, melyet a zárt zónából történő kilépéskor át kell adni a vámügyi tisztviselőnek. Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik: meg kell nyomni egy gombot, és amennyiben piros fény gyullad ki, a csomagot átvilágítják, illetve kinyittatják. Szintén a repülőn osztják ki kitöltés végett az Országos Idegenrendészeti Hivatal (Instituto Nacional de Migración, INM) formanyomtatványát, melyet az idegenrendészeti tisztviselőnek kell átadni, aki azt lepecsételi, és visszaadja. A nyomtatványt gondosan meg kell őrizni, mert az országból történő kilépéskor át kell adni. Magyar állampolgárok az 1997-ben hatályba lépett kölcsönös teljes körű vízummentességi megállapodás értelmében turisztikai célból vízummentesen utazhatnak Mexikóba, és maximum 90 napot tartózkodhatnak ott, ami egy alkalommal maximum újabb 90 napra meghosszabbítható. Ugyanakkor az idegenrendészeti hatóságok bevett gyakorlata, hogy alkalmanként az idegenrendészeti formanyomtatványon a 90 nap helyett annál rövidebb tartózkodási időt (jellemzően 30 vagy 60 napot) állapítanak meg. Ilyenkor ez az irányadó, és a nyomtatványra feljegyzett időt túllépő tartózkodás szabálysértést valósít meg, és kiutasítást vonhat maga után. Amennyiben valaki be-vagy kilépéskor 10000 USA dollár értéket meghaladó értéket tart magánál valutában vagy értékpapírban, azt köteles bejelenteni. A mexikói repülőtéri hatóságok a szigorú amerikai biztonsági sztenderdeket alkalmazzák felszállás előtt, ezért ajánlott két-három órával az utazás előtt becsekkolni.
Ünnepnapok

Mexikó alkotmánya szerint laikus ország, de a lakosság nagy része mélyen vallásos. A munkaszüneti napok előbbi miatt leginkább a mexikói történelem nagy eseményeihez kapcsolódnak, illetve nemzetközi ünnepnapokhoz igazodnak:

Január 1.: Újév
Február első hétfője: az Alkotmány napja
Március 21.: Benito Juárez születésének évfordulója
Május 1: a munka ünnepe
Május 5: a pueblai csata évfordulója
Szeptember 16: a függetlenség napja
November 2: halottak napja
November 20: az 1910-es forradalom kitörésének évfordulója
December 25: Karácsony
Egyéb ünnepek: Nagyhét, pünkösdhétfő

Fentieken kívül számtalan vallási ünnep létezik Mexikóban (ezek közül kiemelkedik december 12-e, a Guadalupei Szűz, Mexikó védőszentjének napja), melyek nem számítanak munkaszüneti napnak. Mivel azonban nagy tömegeket mozgatnak meg, fennakadásokat okozhatnak a közlekedésben.
Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 52
Földrajz, gazdaság

Népesség adatok

Lakosság: 89 538 000 fő
Népsűrűség: 45.60 fő/km2
Nyelvek: spanyol, indián nyelvjárások.
Népcsoportok: mesztic (55%), indián (29%), kreol (15%), egyéb (1%).
Vallások: római katolikus (97%), protestáns, zsidó (3%).
Földrajzi, természeti adottságok

Terület: 1 958 201.00 km2
Nagyobb települések: Ciudad de México (Mexikóváros) 9 191 000 (19 400 000) , Netzahualcoyotl 2 331 000, Guadalajara 2 245 000 (3 256 000), Monterrey 1 916 000 (2 568 000), Tijuana 932 000, Ciudad Juárez 870 000, Puebla de Zaragoza 786 000, Tlalnepantla 778 000, León 768 000, Ecatepec 741 000, Acapulco de Juárez 638 000, Tampico 622 000, Chihuahua 612 000, Mexicali 552 000, Torreón 552 000, Cuernavaca 514 000, Veracruz Llave 454 000, Hermosillo 452 000, San Luis Potosí 446 000, Culiacán Rosales 422 000, Saltillo 379 000, Guadalupe 371 000, Aguascalientes 359 000, Toluca de Lerdo 357 000, Morelia 353 000, Mérida 351 000.
Legmagasabb pontok: Citlaltépetl (Orizaba) 5700 m.
Főbb folyók: Río Bravo, Balsas, Panuco, Usumacinta, Yaqui, Río Grande de Santiago, Colorado.
Főbb tavak: Chapalai-tó, Infiernillói-vízt.
Földrajz

Legnagyobb tájegységét, az északon alacsonyabb és száraz, félsivatagos, délen magasabb és csapadékosabb Mexikói-fennsíkot keletről és nyugatról 2500-3000 m magas, széles, tömeges hegyvonulatok határolják, míg délről működő és kialudt tűzhányókkal tarkított hatalmas vulkáni hegyvonulat, valamint a dél-mexikói hegyvidék zárja le. A hegységeket kísérő keskeny patti síkság csak délkeleten szélesedik ki mocsaras, őserdővel borított alfölddé, amely a Yucatán-fsz. alacsony, karsztos mészkősíkjába megy át.
Klíma

Mexikó alapvetően trópusi égövi ország, ahol az éghajlatot és hőmérsékletet döntő részben a tengerszint feletti magasság és a tengertől való távolság határozza meg. A két tengerparton a Csendes-óceán északnyugati partvidékét leszámítva (ahol félsivatagi) trópusi az éghajlat, száraz (október-május) és esős évszakkal (május-október). A karibi partvidéken nagyjából az esős évszakkal esik egybe a hurrikánszezon. Az ország belsejében lévő hegyvidéken és fennsíkon mérsékelt az éghajlat, ami Mexikóvárostól északnyugat felé haladva fokozatosan sztyeppés, félsivatagos éghajlattá alakul át. Chihuahua, Coahuila, Durango és Zacatecas államok tengertől távoli, hegyvidéki vagy sivatagi tájain a fagy sem ritka a téli hónapokban.
Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 3 470 USD

ipari-agrár ország.
Egyéb

Természeti, egyéb katasztrófák:
Mexikó nagy része földrengésveszélyes zóna, a Karib-tenger vidéke pedig a hurrikánok által érintett övezetben fekszik. A hurrikánszezon júniustól november végéig tart. Ebben az időszakban bármikor kialakulhat olyan trópusi vihar, illetve hurrikán, mely a Karib-tenger partján lévő üdülőhelyeket (Cancún, Isla Mujeres, Cozumel, Playa del Carmen, Riviera Maya, stb.), valamint Campeche, Quintana Roo, Tabasco, Tamaulipas, Veracruz, Yucatán államok területét érinti. Amennyiben hurrikánszezonban szándékozzuk felkeresni az említett területeket, utazásunk előtt ajánlott tájékozódni a várható időjárást illetően.
Kapcsolódó cikkek
Ma is titkok őrzői a mexikói barlangok
Chichén Itzá egyike a világ leghíresebb romvárosainak, amely több mint 150 éve kedvelt turisztikai célpont, a világörökség része, és egyike a világ hét új csodájának. De még ma is sok titkot - és egyben új turisztikai látnivalót - rejt Mexikó második leglátogatottabb műemléke.Egy föld alatti, vízzel teli barlang kutatása során, az El Castillo piramis alatt, a régészek hatalmas üreget találtak, amely tele volt használati tárgyakkal.Egy mexikói régész először 1966-ban fedezte fel, hogy a barlangban számos, kitűnő állapotban lévő tárgy található. Ám a helyiek hamarosan bezárták annak nyílását, és csak több mint 50 évvel később, 2018-ban nyitották meg ismét.A leletek legalább 1000 éve hevernek ott érintetlenül. A régészek eddig több mint 155 tárgyat hoztak a felszínre, főleg füstölőket, vázákat, tálakat. Ezek tudományos feldolgozása még csak nemrég kezdődött el, ahogy az eddig feltárt hét rituális áldozati kamra kutatása is.A nehezen megközelíthető, titkos barlangrendszert valószínű, hogy elsősorban rituális célokra használták. Az eddig dokumentált műtárgyak kiváló állapotban vannak, és mivel több száz éve izolálták azokat, fontos információkat tartalmaznak arról, hogyan és ki építette ezt az ikonikus helyet - nyilatkozta Guillermo de Anda régész, a hely megszállott kutatója.Chichén Itzá egzotikumára és egyediségére az amerikai John Lloyd Stephens: Incidents of Travel in Yucatan című, 1843-ban megjelent könyve hívta fel a nagyközönség figyelmét, azaz több mint százötven éve a város kedvelt, izgalmas turistacélpont. A legnagyobb érdeklődés a tavaszi napforduló idejére esik, mert minden évben több ezren szeretnék átélni a nagy piramistemplomból előkúszó fény-árnyék kígyó csodálatos látványát.Yucatánban nincsenek folyók és tavak, az ott élők főként a föld alatti víznyelőkből nyerték ivóvizüket. Ezek kiemelten fontos szerepet játszottak a maják és a toltékok életében, vallási hiedelmüknek és rituális szokásaikban. Ma már a víznyelő barlangok jelentős része turisztikai attrakció, sok helyen étterem, üzlet is található a közelükben.
Mexicoi konyhaművészet
A mexikói konyha három fontos ételen alapszik: a tortillán, a babon és a chilin. A tortilla kicsi húspástétomos vajas sütemény magokkal megszórva. A babot általában főve, vagy fagyasztva fogyasztják, tortillával, vagy magában. Nagyon kedvelt országszerte a jugos, amely finom gyümölcslé, és az utcákon lépten-nyomon vásárolható. A mexikóiak általában a híres tequillával koktélként fogyasztják.Néhány növényi mag különös karriert fut be. A szentjánoskenyérfa-magok például annyira egyformák, hogy évszázadokon át ezekkel mérték a drágaköveket. A Theobroma cacao magját Amerika őslakói, elsősorban az azték és maja indiánok tartották nagy becsben: Mexikóban, a XVI. század elején, a kakaóbab volt a pénzgazdálkodás alapja. Ezt követően még hosszú ideig pénzként használták egész Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részének nedves trópusi esőerdő-területein, ahol a 10-15 méteres örökzöld növény őshonos.A hódítás előtti indiánvilágról szóló, színes festményekkel, rajzokkal illusztrált fakéreg kódexek élethű képet idéznek a Tlatelolko-piacról, ahol az árucikkekért kakaóbabbal fizettek. A kor e leghíresebb piactere az azték birodalom fővárosában, a mai Mexikóváros helyén, Tenocstitlánban volt.Európába Kolumbusz mások szerint Cortez hozta az első terméseket Mexikóból. Latin nevét Linné adta. A Theobroma, azaz az istenek tápláléka, találó név. Magjából készült ugyanis a mexikói indiánok ősi tápláló itala, a sokoatl. A megőrölt magokat kukoricaliszttel, vízzel, esetleg mézzel keverve, és az egyik orchidea termésével, a vaníliával ízesítve habzó italként fogyasztották. Ez volt az első csokoládéital a világon.A csokoládé tehát Mexikóból terjedt el a közép-amerikai indián civilizációkba, és Peruba is, majd Amerika felfedezésével s a spanyolok közvetítésével Európába.Utazz velünk Mexikóba!!! Utazásaink széles választékát ITT keresd!
Bomba formálta a világ legkülönlegesebb strandját
A mexikói Marieta-szigeteket csak engedéllyel látogathatják a turisták. A Marieta-szigetek egy csoport kis, lakatlan sziget a mexikói Nayarit partjaitól néhány kilométerre. Amióta természetvédelmi területté nyilvánították, és megtiltották a halászatot a vizeiben, újra pezsgő tengeri élet van körülötte. Ez a hosszúszárnyú (vagy púpos) bálnák, delfinek, teknősök és ráják mellett a turistákat is oda vonzotta az utóbbi években.A szigeteknek azonban a tenger élővilága mellett van még egy vonzereje. A Playa del Amor, azaz az szerelem strandja, amelyet angolul Hidden Beachnek, vagyis rejtett strandnak is ismernek, az egyik legkülönlegesebb strandként tartják számon a világon.A strand úgy néz ki, mintha egy víznyelő lenne, és csak egy szűk alagúton keresztül lehet beúszni oda a tengerről. Bár maga a strand természetes, az üreg viszont mesterséges - írja az Amusing Planet. Mivel ugyanis a szigetek lakatlanok voltak, a mexikói kormány az első világháború előtt gyakorló célpontnak használta azokat.Hullottak a bombákA bombázások számos barlangot és egyedi sziklát formáztak a szigeteken. Állítólag a rejtett strand is egy ilyen bombázás műve, kiegészülve a természetes erózióval.A szigeteket csak azután nyilvánították nemzeti parkká, hogy a múlt század 60-as éveinek végén a híres tudós, Jacques Cousteau kezdeményezésére erőteljes nemzetközi nyomás bontakozott ki erre vonatkozóan. Most mindössze néhány túraszervező cég vihet oda turistákat a szükséges engedélyek birtokában.
Hét ősi maja várost találtak Mexikóban
Hét ősi maja település maradványaira találtak régészek a mexikói Yucatán-félszigeten; a leletek azt bizonyítják, a terület már sokkal régebben lakott volt, mint eddig feltételezték.A hét település az Oxmul, a Polok Ceh, a Nichak, a Cuzam, a Chan Much, a Tzakan és a Chankiuik nevet kapta, mindegyikük Yucatán állam fővárosa, Mérida közelében fekszik. A régészek a mexikói nemzeti antropológiai és történelmi intézet projektje keretében bukkantak az ősi, Krisztus előtt 400 és Krisztus után 200 közötti időkből származó maja falvakra. Az INAH már régóta kutatja a 750 ezres Mérida környékének prekolumbiánus emlékeit, és célja, hogy megmentse a történelmi leleteket a város gyors terjeszkedésétől.Az összességében több mint ezer hektáron elterülő hét településen épületek maradványaira, emberi csontokra, és temetkezési kerámiák gazdag tárára bukkantak, a leleteket specialisták vizsgálják. Mindenekelőtt Oxmulban találtak értékes dolgokat, többek közt 75 emberi csontvázat.A maja kultúra a spanyol hódítás előtti Amerika egyik legfejlettebb civilizációja volt, a mai Guatemala, Honduras és Mexikó Chiapas államának területén virágzott. A maják Méridától északra fekvő világhírű városa, Chichén Itzá a posztklasszikus időkben, 1000 után érte fénykorát. Amikor a spanyol konkvisztádorok 1519-ben betették lábukat a területre, a legtöbb maja város csillaga már letűnt.
Teknősök: irány a tenger!
Több ezer, néhány napos tengeri teknőst eresztenek szabadon szakemberek a Mexikói-öböl nyugati részében, abban bízva, hogy mire az állatok elérik a szennyezett keleti vizeket, az olajfoltot már feltakarítják. A szabadon engedett kishüllők az atlanti fattyúteknős kihalófélben lévő fajához tartoznak. A kifejlett korában egyméteres, 45 kilogrammos tengeriteknős-féle csak az Egyesült Államok és Mexikó partjai mentén honos.A biológusok érvelése szerint a teknősöknek ebben a kritikus életszakaszában nagyobb veszélyt jelent a fogság, mint a jelenleg Texas partjaitól több mint négyszáz mérföldre hullámzó olajos víz. Tapasztalatok szerint elnyújtott fogságban nem fejlődnek ki megfelelően a teknősök navigációs és élelemszerző képességei, ez pedig jelentősen csökkenti hosszú távú túlélési esélyeiket.A szabadon engedett teknősök az atlanti fattyúteknős (Lepidochelys kempii) kihalófélben lévő fajához tartoznak. A kifejlett korában egyméteres, 45 kilogrammos tengeriteknős-féle csak az Egyesült Államok és Mexikó partjai mentén honos.Az Egyesült Államokban fogságban is tenyésztenek atlanti fattyúteknősöket a faj védelme érdekében. Egy Texas állam déli partjainál fekvő természetvédelmi területről (Padre Island National Seashore) minden évben szabadon engedik a keltetőkben világra jött teknősök egy részét. Idén az olajszennyezés kérdésessé tette a hagyományos eseményt, egy 14 szakemberből álló kutatócsoport több napi egyeztetés után, június 8-án végül mégis mellette döntöttek.Június eleje óta több száz kisteknőst engedtek el Texas partjainál, és e hét első felében újabb nagyobb csapat szabadon bocsátását tervezik. Egyes kutatók, környezetvédők és teknősbarátok bírálták a döntést, mivel szerintük a hurrikánok, viharok és a szezonálisan változó tengeri áramlatok könnyen nyugat felé, a teknősök útjába sodorhatják a szennyezett vizet.A Mexikói-öböl térségében az olajkatasztrófa óta 167, olajjal borított tengeri teknőst gyűjtöttek be élve, legalább 482-t pedig holtan.