Izland - Iránytű - NagyUtazás.hu Utazási Portál

Kapcsolódó cikkek

Vulkánmúzeum nyílik Izlandon
Egy évvel az emlékezetes izlandi vulkánkitörés után, április 14-én múzeum nyílik Izlandon az Eyjafallajökull lábánál.A fél európai légteret füsttel beborító, a légi forgalmat pedig hetekre megzavaró tűzhányó ma már olyannyira nyugodt, hogy az érdeklődő utazók akár a kráter közvetlen közelébe is merészkedhetnek, és megtekinthetik, hogyan alakította át a tájat a tűzhányó legutóbbi kitörése - írja a travelmole.A turisták a környéken felkereshetik a lenyűgöző Gigjökull gleccser-vízesést, amely az Eyjafallajökull megolvadt jégsapkájából alakult ki. Azután felmehetnek akár a kráter széléig, ahonnan 700 méteres magasságból tekinthetnek végig a vulkáni csúcsokon és az Atlanti-óceánon.A múzeum egy, a vulkán lábánál fekvő farmon nyílik, ahol a tanya lakói filmvetítésen és fotókiállításon mutatják be életüket a tűzhányó kitörése előtt, illetve azután. Ajándékbolt is lesz, ahol pólókat és más ajándéktárgyakat lehet vásárolni.

Nem csillapodik az izlandi vulkán aktivitása a közeljövőben
Nem fog megnyugodni a közeljövőben az Eyjafjöll izlandi vulkán, amely hétfőn újabb zavarokat okozott az európai légiközlekedésben - közölték izlandi geológusok.A több mint egy hónapja aktív tűzhányó eddig is hatalmas mennyiségű hamut lövellt a levegőbe. Az Eyjafjöll "kitörése óta mintegy 250 millió köbméter tefrát (szilárd törmelékanyagot) bocsátott a légkörbe" - mondta Magnus Tumi Gudmundsson izlandi geofizikus. A vulkán, amely április 14-én tört ki először, háromszor lövellt nagyobb mennyiségű hamut a levegőbe: működésének első négy napján, május 5-én és 6-án, valamint múlt pénteken. Björn Oddsson izlandi vulkanológus vasárnap elmondta, hogy fokozódott az Eyjafjöll aktivitása, és a hamufelhő elérte a 8 ezer méteres magasságot, azaz kétezer méterrel magasabbra került annál, ahol az előző napokban elhelyezkedett. Gudmundsson szerint nem lehet megmondani, mikor fejeződik be a vulkán tevékenysége.A szeizmikus aktivitás észlelhető a tűzhányót takaró Eyjafjallajökull gleccser alatt, ami azt jelenti, hogy a magma továbbra is felfelé áramlik. "Nagy kitörésről van szó, a legnagyobbra a Katla 1918-as kitörése óta" - folytatta Gudmundsson. Hétfőn az Egyesült Királyság, Hollandia és Belgium légterét is elérte az Izland felől érkező hamufelhő, aminek következtében mintegy ezer járatot töröltek.Izlandon hétfőn reggel az országon belül közlekedő repülők menetrendje felborult, a nemzetközi járatok esetében pedig késést jeleztek a légügyi hatóságok. "A belföldi járatokat fogadó reykjavíki repülőtér bezárt, de az akureyri és az egilsstadiri még működik" - mondta Hjoerdis Gundmundsdóttir, az Isavia izlandi légiforgalmi hatóság szóvivője. "A keflaviki nemzetközi repülőtér jelenleg működik, de várható, hogy később a nap folyamán bezár majd, mivel a hamufelhő észak felé mozog" - pontosított Gundmundsdóttir. (MTI)

Az ELTE professzora a vulkánokról
Várható, hogy az elkövetkező évtizedekben a mostaninál sokkal nagyobb vulkánok is aktívak lesznek, azért érdemes már most felkészülni arra, hogy a kitörések ne érjék a társadalmakat annyira váratlanul, mint az izlandi - mondta hétfőn az MTI-nek Harangi Szabolcs, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék tanszékvezető professzora.A vulkánok aktivitásának előrejelzése rendkívül nehéz, a tudósok is csak a korábbi megfigyelések eredményeire tudnak hagyatkozni; az izlandi Eyjafjallajökull gleccser alatt lévő tűzhányó esetében az 1821-es kitörésre, amikor is a vulkán intenzívebb és csendesebb szakaszokkal csaknem másfél évig működött - mutatott rá a tudós. A vulkáni hamu előrejelzésére az 1990-es években hozták létre a hamufelhők terjedését vizsgáló nemzetközi hálózatot (Volcanic Ash Advisory Centers, VAAC), amelynek európai központja Londonban található. A VAAC jelentéseit a légitársaságok megkapják és - amint azt a jelenlegi helyzet is mutatja - járataikat azok alapján korlátozzák. A vulkáni hamu koncentrációjára és ennek veszélyességére vonatkozóan nincsenek kialakult határértékek, ugyanis eléggé ritka jelenségről van szó, amelyet a repülők - ha lehet - el is kerülnek. Az ELTE szakemberei már vizsgálják a meglehetősen kis koncentrációban többkilométeres magasságban Magyarország felett elvonult hamufelhő összetételét. A hamu az andezitnak megfelelő kémiai összetételű, néhánymikronnyi méretű kőzetüveg és kristályszemcsékből áll. A kőzetüveg azt jelenti, hogy a víz hatására a kőzetolvadék olyan gyorsan hűl le, hogy nem tud kikristályosodni, hanem üveggé dermed.Harangi professzor elmondta: az Eyjafjallajökull gleccser alatt lévő tűzhányónak már ismerjük a magma összetételét, azaz azt a kőzetanyagot, amely a kitörés során a felszínre robban. Ez egy úgynevezett andezit-összetételű kőzet, és ez azért is érdekes, mert a március 20-i kitörést követően elsőként bazalt tört fel. Ennek azért van jelentősége, mert az andezites kőzet hajlamosabb a robbanásosabb kitörésre. A mostani kitörés a magma és a jégből kiolvadó víz kölcsönhatásának következménye. A troposzférába, azaz a föld legalsó, 16-18 kilométeres magasságig tartó légtérbe bejutó szennyezés nem sokáig marad a levegőben, az esővel hamar kimosódik. A Magyarországra jutó szennyezés koncentrációja ráadásul nem sokkal több, mint a folyamatosan a világűrből érkező kozmikus por. Nagyobb problémát az jelentene, ha a szennyezés a 15-20 kilométer feletti sztratoszférába is feljutna. Ilyen magasságba azonban már nem is a vulkáni hamu, hanem a klímaváltozást is okozó kén-dioxid jut el - magyarázta Harangi Szabolcs.A professzor szerint az izlandi vulkánkitörés okozta por- és hamufelhő terjedésével kapcsolatosan a rémhírkeltés megakadályozása a legfontosabb feladat. Emlékeztetve a Levegő Munkacsoport által vasárnap kiadott közleményre, annak a véleményének adott hangot, hogy a környezetvédelmi szervezet tudományos vizsgálatok nélkül egyből összefüggést vélt felfedezni a légszennyezettségi adatok és a hamufelhő terjedése között. A Levegő Munkacsoport szerint: "amikor Magyarország légterét elérte az izlandi tűzhányó hamufelhője, jelentősen megugrott a porszennyezettség a levegőben (…) amennyiben valóban vulkáni hamu került a talajközeli levegőbe, akkor az abban lévő gázok és nehézfémek károsíthatták a szabadban tartózkodók, különösen az asztmások, tüdőbetegek egészségét." A kutató hangsúlyozta, hogy a súlyos következtetések levonása előtt szükséges a megfigyelések gondos értékelése. Rámutatott arra: a Levegő Munkacsoport közleményben jelzett szemcseméret-tartomány nem ülepszik le ilyen gyorsan, ráadásul a porszennyezettség növekedését már péntek este kimutatták, a hamufelhő pedig csak péntek éjjel, szombat hajnalban érte el Magyarország légterét. A hamuanyagban nincsenek számottevő koncentrációban "gázok és nehézfémek", amelyek károsíthatnák az egészséget.Péntek este valóban megemelkedett a porszennyezettség, azonban a korábbi adatokat tekintve lényeges kérdés, hogy mikor és milyen hatások alapján volt hasonló mértékű a szennyezettség - jegyezte meg a professzor. Az asztmásoknak, légúti betegségben szenvedőknek a vulkáni hamu a kitörés közvetlen körzetében okozhat problémát, ilyen távolságban, mint Magyarország, nagyon kicsi az esélye annak, hogy egészségügyi hatása legyen. Kérdés, hogy a jelenlegi kitörés felébreszti-e az "alvó boszorkánynak" tekintett, jóval nagyobb és sokkal veszélyesebbnek tartott Katla vulkánt, amely 1918-ban tört ki utoljára. A kitörések tőlünk függetlenül zajlanak, csak eddig nem volt alkalmunk arra, hogy ezekkel szembenézzünk, pedig, ha visszatekintünk az elmúlt néhány évszázad történelmére, négy-öt példát is lehetne mondani, ami sokkal súlyosabb hatású volt akkor, mint ez a mostani - összegezte a professzor. (MTI)

Jó hírek Izlandról: láva ömlik a hamu helyett
Jelentősen csökkent szerda óta az izlandi vulkán által kibocsátott hamu mennyisége - közölte a reykjavíki egyetem geofizikus szakértője.Bryndis Brandsdottir földrengéskutató hétfői nyilatkozata szerint a korábbinál kisebb mennyiségű vulkáni hamu kerül a légtérbe, a kilövellt hamuoszlop magassága háromezer méter alatt van.Az utóbbi napokban a hamufelhő elérte a 11 ezer métert is, megbénítva Európa légi forgalmát. A hétfőn tapasztalt alacsonyabb hamuoszlop azt jelenti, hogy a hamuból kevesebb éri el az európai kontinens légterét.A gleccservulkán hamu helyett egyre több lávát lövell ki, a reykjavíki meteorológiai intézet egy munkatársa szerint "ez jó hír az európai légi utasoknak". A kedvező adatokat egyébként helikopterről végzett mérések is megerősítették.Hétfő délután egy tudományos kutatásokat végző repülőgép, a Falcon 20E Németország fölött két-háromórás próbarepülésen a 3 ezer és 10 ezer méter magasság közötti légteret vizsgálja majd, hogy több adat álljon rendelkezésre a vulkáni hamufelhőről, ami alapján dönthetnek majd a légifolyosók részleges vagy teljes felszabadításáról. (MTI)

Izland nem tervez EU-csatlakozást
Izland nem tervezi, hogy belépjen az Európai Unióba - közölte Brüsszelben a forró gejzírek fagyos szigetországából érkezett kormányfő. Geir Haarde, miután tárgyalt José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel, újságíróknak elmondta: Izland úgy számol, hogy az EU-tagság terhei meghaladnák a várható előnyöket, ezért nem tervezik a csatlakozást. Izlandon ugyanakkor a közelmúltban vita bontakozott ki arról, nem lehetne-e csatlakozni az euróövezethez, és bevezetni fizetőeszközként az eurót - az erősen ingadozó árfolyamú nemzeti valuta helyett - uniós tagság nélkül. Ezt a lehetőséget most Barroso kerek perec elvetette.

A bálnavadászat elriasztja a turistákat
Két hete Izlandon újra engedélyezetté vált a bálnavadászat, de mivel az új szabályozás nemzetközi megállapodásokat sért, az állatvédők tilalmat követelnek.A turisták reakciója sem maradt el: észrevehetően kevesebb turista utazik a szigetországba. A turisták zömének szemében ugyanis Izland egy szabad nyaralóparadicsom egyedülálló növény- és állatvilágával. Most azonban a bálnavadászat engedélyezése miatt sokan módosítanak az úti céljukon. A brit Times folyóirat arról számolt be, hogy a 2007-es foglalások az elmúlt két hétben 25 százalékkal megcsappantak. A tényleges turizmusra gyakorolt hatás csak az elkövetkező év adatai mutatják meg, ugyanis 2006 rekordévnek számít, eddig 400 ezer látogató érkezett ide, akik közül 89 ezer turista vett részt a népszerű bálnanéző túrákon.

Hivatalos név:	Izlandi Köztársaság	Időzóna:	GMT+00:00
Anyanyelven:	Lydveldid Island	Autójelzés:	IS
Államforma:	köztársaság	Pénznem:	izlandi korona (ISK)
Főváros:	Reykjavik	Elektromosság:	-

Lakosság:	262 000 fő
Népsűrűség:	2.50 fő/km²
Nyelvek:	izlandi, dán.
Népcsoportok:	izlandi (98%), dán (2%).
Vallások:	evangélikus (96%), római katolikus (1%), egyéb (3%).

Terület:	103 000.00 km²
Nagyobb települések:	Reykjavík 93 000 (124 000), Kópavogur 15 000, Akureyri 14 000, Hafnarfjörour 14 000.
Legmagasabb pontok:	Hvannadalshnúkur 2119 m.
Főbb folyók:	Thjórsá.
Főbb tavak:	Thingvallavatn.