Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Afganisztán

Hivatalos név: Afgán Iszlám Állam Időzóna: GMT+04:00
Anyanyelven: Da Afghanestan Islami Dawlat Autójelzés: AFG
Államforma: köztársaság Pénznem: afgán afghani (AFN)
Főváros: Kabul Elektromosság: -
repülőjegy foglalás szálláshelyek Ide utaznék
Leírás |  Utazási információk |  Fontosabb telefonszámok |  Földrajz, gazdaság
Leírás
A belső-ázsiai ország területének legnagyobb részét a Hindukus (a Himalája nyugati nyúlványa) magas hegyláncai foglalják el. A dél-nyugati-nyugati sík területek sivatagosak, terméketlenek. A területen évezredek óta áthaladnak a Közép-Ázsiából India felé vezető karavánutak, és persze az ugyanebben az irányban mozgó hadseregek. Nagy Sándor, Dzsingisz Kán, Timur Lenk és még vagy tucatnyi ázsiai hódító pusztított végig az országon, bár tartósan megszállnia - mint arra az Amerikát figyelmeztető tálib szóvivő is figyelmezetett - senkinek sem sikerült. Igaz, maga Afganisztán terméketlen kősivatgaival és zord hegyeivel soha nem is érdekelte annyira a hódítókat. Afganisztán területének nagyobb része - a hegyvidék - egy dologra alkalmas igazán: gerillaharcra. (Ezt megtanulták a brit hódítók, nagy Szovjetunió legyőzhetetlennek hitt vöröskatonái is.)
Az utóbbi évtizedek megszállók (szovjetek) elleni harcai, majd a folyamatos törzsi-vallási háborúk következtében a gazdasági termelés tulajdonképpen megszűnt. Az ország bevételeinek nagyrésze kábítószertermelésből illetve mindenféle áruk csempészetéből származik. Mianmar (korábbi nevén Burma) után Afganisztán a világ legnagyobb ópiumtermelője. A máktermelést a Talibán is támogatja. Az ország mezőgazdasági termelésre alkalmas völgyeiben főleg búzát, gyümülcsöket, diót termesztenek. A félnomád hegyi törzsek juhokat tenyésztenek. Van hagyományos, manufakturális textilipar, szőnyeg- és bútorgyártás. Afganisztán területén jelentős földgázmezők vannak, ezek egy részén folyik kitermelés, de például a kőolajkészletek nagyrészt kiaknázatlanok. Szenet, rezet, vasércet bányásznak, többnyire kezdetleges módszerekkel, vannak drágakő- és féldrágakő-lelőhelyek.

Utazási információk
Közbiztonság

Az afgán tartományok jelentős részében harci cselekmények, fegyveres összetűzések, rajtaütések, leszámolások és terrorista akciók zajlanak. A külföldi és a helyi állampolgárok számára is közvetlen veszélyt jelentenek a nemzetközi és az afgán haderő által végrehajtott katonai hadműveletek, a terrorista, iszlám militáns és tálib fegyveres csoportoknak az afgán kormány, külföldi személyek és érdekeltségek ellen irányuló akciói, a hadurak, a törzsek és a különböző politikai, illetve vallási és etnikai csoportok közötti fegyveres rivalizálások, továbbá a telepített aknák sokasága. Még a főváros, Kabul biztonsági körülményei sem megfelelőek, és a legfrissebb tapasztalatok is azt mutatják, hogy a külföldiek könnyen az öngyilkos merényletek, a fegyveres rajtaütések és az emberrablások potenciális célpontjává válhatnak.

A Külügyminisztérium javasolja, hogy a jelentős muzulmán lakossággal bíró országokba, illetve térségekbe utazó magyar állampolgárok különös körültekintéssel készüljenek fel utazásukra, tanúsítsanak fokozott elővigyázatosságot az utazás idején, kerüljék a tömegdemonstrációk helyszíneit. Viselkedésükkel és öltözködésükkel pedig tartsák tiszteletbe a helyi szokásokat és hagyományokat. (2006.02.07.)
Nemzetközi repülőterek

Kábul.
Külképviseletek

Afganisztánban nincs magyar külképviselet, ebből adódóan a magyar állampolgárok konzuli érdekvédelme, valamint a bajba jutottak megsegítése, illetve ellátása rendkívül körülményes. Elkerülhetetlen és halaszthatatlan afganisztáni utazás esetén feltétlenül ajánlott az aktuális körülményekkel kapcsolatos részletes (biztonsági, közegészségügyi) tájékozódás, az alapos felkészülés (védőoltások), valamint a szomszédos Pakisztánban működő nagykövetségen való bejelentkezés.
Beutazási feltételek, vámszabályok

A Külügyminisztérium nem javasolja az utazást az országba (Az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó terület).

A tálibok uralmának 2001-es megdöntése óta nemzetközi segítséggel folyó afgán újjáépítés eredményei ellenére az Afganisztánba való beutazás a biztonsági körülmények miatt továbbra is jelentős kockázattal jár és nem ajánlott.
Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 93
Földrajz, gazdaság

Népesség adatok

Lakosság: 18 614 000 fő
Népsűrűség: 24.20 fő/km2
Nyelvek: pasto, dari (perzsa), spanyol, francia.
Népcsoportok: pasto (60%), tádzsik (24%), üzbég, türkmén, hazara, egyéb (16%).
Vallások: mohamedán (70%, ebből szunnita 90%, síita 10%), keresztény (10%), egyéb (20%).
Földrajzi, természeti adottságok

Terület: 652 225.00 km2
Nagyobb települések: Kábul (Kabul) 1 424 000, Qandahár 225 000, Herát 177 000, Mazár-e Sharif 131 000.
Legmagasabb pontok: Nowshák 7485 m.
Főbb folyók: Helmand, Amu-darja, Faráh, Hari-rüd.
Földrajz

Az ország nagy részét, mély völgyekkel szabdalt hegyvidék, DNy-on félsivatagos terület foglalja el.
Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 160 USD

agrárország.
Kapcsolódó cikkek
Újjá építhetik a bamijáni Buddha-szobrokat
2001-ben, amikor a tálibok hatalmuk csúcsán voltak Afganisztánban, vezetőjük, Omar molla harcot hirdetett a bálványimádás ellen. Legismertebb és legnagyobb áldozatai - mind a méretüket, mind pedig szimbolikus jelentőségüket tekintve - a sziklafalba faragott bamijáni álló Buddha-szobrok voltak. A világ legnagyobb ilyen jellegű alkotásai - az egyik 55 méter magas volt - a VI. században készültek. Miután 2003-ban megdöntötték a tálibok uralmát, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete (UNESCO) a világörökség részévé nyilvánította a völgyet, amely fölött a szobrok álltak, és régészek árasztották el a környéket. Mindössze két hatalmas üres mélyedést, egy halom törmeléket és fel nem robbant aknákat találtak ott, ahol valaha a Buddhák voltak. Azóta vizsgálják a maradványokat, hogy eldöntsék, fel lehet-e építeni belőlük a másfél évezredes alkotásokat.A bamijáni völgyben húzódott a buddhista terjeszkedés nyugati határa, és a hely az elmúl évezred nagy részében fontos kereskedelmi gócpontnak számított: Kelet és Nyugat találkozási pontjának, ahol a régészeti feltárások tanúsága szerint görög, török, perzsa, kínai és indiai befolyás keveredett, olyan mértékben, mint talán sehol máshol a világon.Tavaly azonban az UNESCO bejelentette, hogy letett a szobrok helyreállításáról. Ami a nagyobbikat illeti, nem maradt meg belőle annyi, hogy újból fel lehessen építeni, és bár a kisebbik esetében ez lehetséges volna, nem valószínű, hogy meg fog történni. Ehelyett japán és olasz közreműködéssel azon dolgoznak, hogy megerősítsék a repedező sziklafalat, épségben megőrizzék a sziklákat, illetve a barlangok és bemélyedések falát valaha beborító falfestések maradványait.A költségek csupán cseppet jelentenének a tengerbenAz Emlékművek és Lelőhelyek Nemzetközi Tanácsa (International Council on Monuments and Sites, ICOMOS) azonban változatlanul azt szeretné, hogy újjáépítsék a Buddha-szobrokat. Bert Praxenthaler az ICOMOS-nak dolgozik, és 2004 óta azon fáradozik a helyszínen, hogy megmentse a szobrok maradványait, amelyek között 40 tonnásak is vannak, és védőtető alá helyezve a lehető legjobb állapotban megőrizze őket. Anasztilózist végezve a lehető legkevesebb új anyag felhasználásával újból fel akarja építeni a szobrokat."Ez egy kirakós játék, amelynek több darabja elveszett, de geológiai módszerekkel meg tudjuk állapítani a megmaradt részletek helyét" - mondta a BBC News Magazine-nak.Ezt a módszert alkalmazták az athéni Parthenonnál és az Akropolisz más építményeinél is, de ha a Buddhák esetében is sor kerülne rá, az volna az első eset, amikor egy szándékosan szétrombolt emlékmű visszaállítására használnák.A rekonstrukció ellen azonban számos érv szól, nem utolsósorban az ár. A kisebbik Buddha helyreállítása is több millió dollárba kerülne egy olyan helyen, ahol a legalapvetőbb infrastruktúra is hiányzik, vagyis nincsenek utak és áram. Hatalmas mennyiségű fémre lenne szükség, amelyet végig kellene utaztatni a Kabulból Bamijánba vezető veszélyes úton."Természetesen erre azt lehet mondani, hogy Afganisztánban minden nap elképesztően sok pénz megy el. A költségek tehát csupán cseppet jelentenének a tengerben" - érvelt Llewelyn Morgan, a Bamijáni Buddhák, a szobrok története című mű szerzője.Szerinte azonban a régészeknek lennének sürgősebb dolgaik is Afganisztánban. "Nem lehetne kizárni, hogy Bamiján minden régészeti erőforrást felemésztene. Afganisztánban azonban elképesztően sok régészeti kincs van"- figyelmeztetett.Működésbe hozták sokak fantáziájátA fosztogatás nagyon nagy problémát jelent, és az országban fellelhető műtárgyak gyakran pakisztáni műtárgypiacokon végzik. Morgan szerint jobb volna, ha a rendelkezésre álló eszközöket az ősi afgán kincsek védelmét szolgáló infrastruktúrára költenék.A Huffington Post amerikai hírportálon nemrég megjelent cikkében a szakértő Hehel Burdzsot, a Bamijántól nyugatra lévő hegyekben lévő középkori erődöt említette, amelynek az állapota rohamosan romlik. "Csak idő kérdése, és a tiltott kincsvadászat, a földrengések és a korszerűtlen régészeti módszerek nagyobb pusztítást fognak végezni, mint amilyenről a legelvakultabb képromboló valaha is álmodhatott" - fogalmazott.Az UNESCO hasonló aggodalmakat fogalmaz meg, és komoly összegekkel támogatja a bamijáni Béke Múzeumot, hogy segítse erősíteni Afganisztánban a kulturális örökség tudatát.Mindenesetre - akármi legyen is az oka - a bamijáni Buddhák nemzetközi érdeklődést keltettek, működésbe hozták sokak fantáziáját, a régészektől, építészektől, képzőművészektől és történészektől tömegével érkeznek az ötletek, hogy mit kell, lehet tenni a helyükkel.Az egyik nagy figyelmet keltő elképzelés Andrea Bruno olasz építészé, aki azt javasolja, hogy építsenek egy kis föld alatti szentélyt a nagy Buddha lábánál, hogy a látogatók közelről lássák és érzékeljék, milyen hatalmas a sziklába vájt üres fülke, amelyben egykor a szobor állt. Úgy véli, hogy a fülkéket meg kell őrizni a pusztítás emlékeként. "Ez egyfajta győzelem lenne a szobrok számára, és vereség azoknak, akik megpróbálták dinamittal még az emléküket is kitörölni" - húzta alá.Elképzelése alátámasztására azzal érvel, hogy a helyreállítás kulturális érzéketlenségről tanúskodna. "A muzulmánok itt hevesen ellenzik az emberábrázolást, a Buddhák helyreállítását a tálibokhoz nem tartozó afgánok is kihívásnak tekintenék. Udvariasnak kell lennünk" - fejtette ki.Nem pusztán vallási fatvaBert Praxenthaler ezzel szemben hisz abban, hogy a helyreállítás büszkévé tenné a vidéken élő síita muzulmán hazarákat, akiket a tálibok üldöztek."Nem pusztán vallási fatváról, a bálványok szétrombolásáról volt szó, hanem arról is, hogy lerombolják az emberek kultúráját, társadalmi hátterét és büszkeségét. A hazarák nagyra értékelik, hogy igyekszünk segíteni nekik a lerombolt Buddháikkal kapcsolatban" - mondta.Szerinte a helyreállítás a helyi gazdaságnak is jót tenne. A maradványok összegyűjtése már eddig is ötven embernek adott munkát, és segített abban, hogy a Bamijáni Egyetem hallgatói megismerjék az ősi kőfaragási technikákat."Itt többen házat építenek, és ha alkalmazzuk őket, tisztességes fizetést kapnak, ami komoly segítség nekik" - állította.Morgan, aki utoljára egy évvel ezelőtt járt a helyszínen, szintén úgy ítélte meg, hogy a helyreállítás népszerű a helyiek körében, akik számára a valaha sok turistát vonzó Buddhák jelentős bevételi forrást jelentettek."Bamijánban az az érzése az embernek, hogy szinte túl naivan lelkesednek a Buddhák helyreállításáért. Beszéltem olyanokkal, akik szeretnék, ha betonból csinálnák meg őket, amihez természetesen az UNESCO sosem járulna hozzá" - fedte fel.Azt azonban nem tudni, hogyan fogadnák az ország más részein a helyreállítást."Afganisztán a kultúrák nagy olvasztótégelye, de egy dolog, amiben nagyon sokan osztoznak, az az, hogy nagyon vallásosak. Bár lehetséges, hogy sok pap és egyházi vezető nem értett egyet vallási szobrok lerombolásával, újbóli felépítésük azonban egészen más dolog" - figyelmeztetett.
Afganisztán ősi emlékei
A tálib rendszer igyekezett a buddhista emlékeket úgy eltüntetni mintha nem is léteztek volna. Sajnos komoly károkat okoztak, de egy mostani szenzáció számba menő lelet felcsillantotta a reményt arra, hogy azért lesz mit az utókorra hagyni. A lelet egy tizenkilenc méteres Buddha-szobor és számos más emlék, ezeket tártak fel nem régen Afganisztán középső részén. A két V. századi óriás Buddha-szobor közelében bukkantak rájuk, amelyeket a tálibok hét évvel ezelőtt romboltak le. Az archeológusok az alvó Buddha óriási szobrát kutatták, amelyet a feltételezések szerint évszázadokkal ezelőtt kínai zarándokok láthattak Bámiján-tartományban. A Keletet Nyugattal összekötő Selyemút mentén fekvő Bámiján egykor a buddhizmus virágzó központja volt, ahol a szerzetesek barlangokban éltek Összesen 89 leletre bukkantak, a szobron kívül pénzérmék, kerámiatárgyak kerültek napvilágra. Mohammad Zia Afsar, a tájékoztatási és kulturális minisztérium tanácsosa szerint az "alvó" szobor igen rossz állapotban került elő. A többi lelet Baktria, az ókori görög királyság korából, valamint az iszlám és buddhista érából származik. 2001-ben az iszlám fundamentalisták, a tálibok szétlövették a sziklába faragott két Buddha-szobrot. Ezek közül az egyik 53 méteres volt, s a világ legmagasabb álló Buddha-szobrának számított, a másik magassága 37 méter volt. Még abban az évben, miután megdöntötték a tálibok uralmát, megkezdődött a nagyobbik Buddha-szobor helyreállítása: a restaurálás akár tíz évig is eltarthat. A mostani lelet fényében a régészek reménykednek a 300 méteres Buddha-szobor megtalálásában is, amelyet egykoron Bámijánban láttak a kínai zarándokok. Ez év áprilisában jelentették be, hogy a lerombolt Buddha-szobrok közelében, 12 sziklabarlangban a világ legkorábbi olajfestményeire bukkantak. Míg Európában a XIII. században kezdtek olajt adagolni a festékanyagokhoz, Bámijánban már a Kr.e. VII. században elterjedt az olajfestés technológiája, amelyhez az alapanyagot dióból vagy mákból nyerték.