Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Belföld - Magazin
A rovat további hírei
Drótkötélpálya a Duna fölött
Különös ötlettel rukkolt elő dr. Budai Zoltán, a Budai és Barta Tanácsadó Kft. igazgatója kedden, az Első Budapestinfo Nap 2011 elnevezésű, az Országházban megrendezett turisztikai, szakmai konferencián. Az elképzelés szerint drótkötélpálya kötné össze a pesti oldalt a Vigadótól indulva a Budai Várral. Mi több, siker esetén akár a Gellért hegyig is meghosszabbítható a történet.Budai Zoltán a projekt indoklásáként kifetjette, hogy ma már a turisták szinte csak élményt akarnak, alig valaki kel útra a megismerés szándékával. A turistának tehát élményt kell adni - vonta le a következtetést, majd arra a helyzetmegállapításra jutott, hogy Budapest híján van a modern kornak megfelelő élményelemeknek, mi több, nincsenek igazi turisztikai termékek. És amik vannak, azokat sem köti össze megfelelő infrastruktúra. Tapasztalatok szerint szintén növekszik a kereslet az úgynevezett panoráma pontok iránt - így Budai. Ezt kívánná pótolni egyben a Budapest View névre hallgató projekt. A névadás mögött egy felmérés áll, melyben turistákat kérdeztek: mi lenne a legtalálóbb név az új infrastruktúra számára. Arról nem szólt az országházi előadás, hogy a fővárosiakat is megkérdezték volna a kötélpálya nevéről.A 30 fősre tervezett kabin mintegy 500 méter távolságot tenne meg a Vigadó és a Várbazár között, mintegy 40 méter szintkülönbséget legyőzve, az út 5-10 percet venne igénybe, a tervezett viteldíj pedig 5 Euró körül alakulna. Az ötletgazdák magyar mérnökök - tudtuk meg Budai Zoltántól. Hozzátette: a kabint a sílifteket gyártó Doppelmayr Seilbahn fogja megalkotni Budapest számára testre szabva egy felső nyitott "terasszal", melyre az alsó zárt térből lehet felmenni lépcsőn. A 6-8 milliárd forintosra tervezett beruházás Budai bevallása szerint akár 8 hónap alatt kivitelezhető lenne. Molnár József a BTSZK ügyvezető igazgatója még a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón elmondta: a projekt az engedélyeztetésre vár. A drótkötélpálya nem zavarná meg a főváros, Világörökség területére eső részének látványát - tudtuk meg. A fővárosban jelenleg a Szent István Bazilika kupolájából, a Gellért hegyről két pontról is, a Budai Várból több helyszínről nyílik kilátás a városra, aki pedig az egész környéket óhajtja látni, a jános-hegyi Erzsébet kilátóból, vagy a Hármashatár-hegyről ámulhat. Budai előrebocsátotta: bizonyára sok kritikus véleményt kap majd a beruházás - bocsátotta előre Budai, de emlékeztetett: Európa nagyvárosaiban számos példa található hasonló rendhagyó fejlesztésre, melyek közül legklasszikusabb maga a párizsi Eiffel-torony, amelynek építésekor alakult ellenzői kör a mai napig bejegyzett civilszervezet Franciaországban. Mindenestre az Öreg Hölgy már a Világkiállítás alatt mintegy 3 millió látogatót vonzott.
Vizitúra-kikötő a Sión
Elkészült a tolna megyei Medinán a Sió első vízitúra-kikötője.Elsősorban kezdő vízi túrázóknak jó lehetőség a Balatont és a Dunát összekötő csatorna, a Sió, eddig azonban nemcsak a változó vízszinttel kellett megküzdeniük a kenusoknak, biztonságos kikötési lehetőség sem volt. Az első kikötőhelyet Medinán egy szedresi civil szervezet építette meg. - Ötödik éve túrázunk a Sión, eddig a biztonságos kikötés lehetősége kimerült abban, hogy a parthoz közeli területen le volt nyírva a fű.Aki evezett már a itt, az tudja, hogy alacsony vízállásnál iszapos és meredek a part, magas vízszintnél pedig nagy a sodrás - magyarázta Benke Béla, a Szedresi Sziget Egyesület elnöke. A problémát az egyesület egy úszóstéggel oldotta meg: Medinán egy hordókra épült, de a vízügyi szabványoknak megfelelő, egytonnás teherbírású stéget helyezett el, amely alkalmazkodik a változó vízszinthez.A Sió 120 kilométeres szakaszából jelenleg mintegy hetven kilométer járható kenuval, kajakkal, csónakkal. Siófoktól Simontornyáig a meder esése miatt csak akkor van elegendő víz a csatornában, ha jelentős mennyiséget eresztenek le a Balatonból, Simontornyától az Árvízkapuig azonban csendesen csordogál a Sió vize, miután a Kapos Tolnanémedinél - változó mennyiségű - utánpótlást jelent a csatornának.Mintha állnaBár a Sió környezete nem mérhető a legnépszerűbb hazai vadvizek szépségéhez, az itt hajózható, a Natura 2000 területek közelében haladó útvonal is tartogat látnivalókat. A simontornyai bőrgyár egykori hulladéklerakóját kivéve természetes környezet veszi körül a partot, igaz, helyenként sűrű aljnövényzettel és gyalogakáccal benőve. A Simontornyától mintegy harminc kilométerre elterülő nagydorogi Szenes-legelő védett terület, az út végén pedig mintegy 8-10 kilométeres szakasz a Gemencben halad. Benke Béla szerint a gemenci Sió olyan, mintha egy tóban evezne az ember: magasabb vízállásnál a mellékágakon az erdőben is lehet kenuzni. Egyedülálló madár- és növényvilág tárul a túrázók elé, akik az ember közelségét kerülő fekete gólyát, réti sast is megfigyelhetnek. A csatornán nem képtelenség vízfolyással szemben sem evezni, lévén, hogy a sodrás sebessége 0,5-4 kilométer óránként. - A Sió elsősorban a kezdő kenusoknak jó lehetőség, nincs nagy sodrás, nincsenek veszélyt jelentő járművek, a víz pedig derékig, legfeljebb mellig ér - jegyezte meg az egyesület vezetője. ZsilipelésA csatorna teljes hajózhatóságához újabb zsilipre lenne szükség, amely a Siófok-Simontornya szakaszon felduzzasztaná a vizet. Ennek ellenére nem ritka, hogy folyami hajókat úsztatnak a Balaton és a Duna között a Sión. Nagyobb hajókkal azonban csak a Balaton vízleeresztésénél lehet közlekedni - közölte Beke Zsolt, a vízügyi igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének vezetője. - A Sió dunai torkolatánál az 1970-es években épült árvízkapu mellett akkor még öt zsilipet terveztek a csatornán, azonban a csekély hajózási igény miatt ezek megvalósítására kevés az esély. A szakember szerint Kölesd és Árvízkapu között minden időszakban alkalmas evezésre a folyó, átzsilipeléssel pedig a Dunáról is be lehet evezni a Sióra.Egy újabb zsilip akár százmillió forintos nagyságrendű beruházás lenne, a jelenleg használható szakaszon azonban lényegesen kisebb ráfordítással, úgy kétszázötvenezer forintból lehetne készíteni úszóstégeket. Amelyik önkormányzat nem épít kenukikötőt, az kimarad az idegenforgalom fejlődéséből - adott hangot véleményének Benke Béla.Nem a luxusértAki ma a Sión elindul kenuval, Medinán, egy valamikori malomépületben kialakított vízitúraközpontban, és Sióagárdon, a vízügyi igazgatóság épületében szállhat meg. A vízitúrázóknak azonban nincs szükségük sok komfortra, elég a kikötésre alkalmas hely, mellette 20-30 négyzetméternyi sátorhely tűzrakóval.Háry János, a vízi turizmust régóta népszerűsítő sióagárdi polgármester elmondta, hogy olyan egyesületet alapítását határozták el a Sió menti települések, amely összefogja a turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseket. A tervek között egységes tájékoztató rendszer, hajóbérlési lehetőség és kerékpárút-hálózat kialakítása szerepel. A polgármester - aki maga is rendszeres túrázó a Sión - felhívta a figyelmet arra is, hogy Medina mellett Kölesden és Sióagárdon is partra lehet tenni a kenukat. Egyelőre azonban csak az elszántabb túrázók szállnak vízre a felfedezésre váró csatornán. Ők nem a luxus miatt vágnak bele a kalandba, a helyiektől vásárolnak tojást, szabad tűzön megsütik, teát főznek. - A vízi túrázók saját erejükből akarnak túrázni, többségük arra vágyik, hogy elszakadhasson egy kicsit a civilizációtól - szögezte le a szedresi egyesület elnöke.
Elköltözik a Vidámpark
Privatizálná és elköltöztetné a főváros a Vidámparkot. A Fővárosi Állat- és Növénykert ugyanakkor megkapná a park területét, így 16 hektáron működhetne. A vidámpark esetleg Újbudán lehet.Feltehetően megkapja a Fővárosi Állat- és Növénykert a szomszédos vidámpark területét az önkormányzati ciklus végéig. A legvalószínűbb, hogy a park Újbudára költözik. Az elgondolás hátterében az áll, hogy a Vidámpark jelenlegi állapotában nem felel meg a fővárosi igényeknek. A legsúlyosabb probléma, hogy az alig több mint hat hektáros vurstli a világ legkisebb fővárosi vidámparkjai közé tartozik, és a Városligetben - a tíz hektáros állatkert mellett - már nincs több hely a bővítésre. A ligetben mellesleg nem csupán a hely-, hanem a pénzhiány miatt is lehetetlen a bővítés. Az elmúlt tizenöt évben ugyanis folyamatosan csökkent a látogatók száma.A szakértők úgy vélik, hogy e tendenciát leginkább a fővárosiak megváltozott életvitele, tehát az magyarázhatja, hogy a nyári hétvégéken a szórakozni vágyók inkább a bevásárlóközpontokban vagy valamelyik víziparkban hűsölnek és szórakoznak - a kis alapterületű park, valamint a fejlesztésre váró játékok egyre kevésbé elégítik ki az igényeiket.A vidámparkot már több éve fenyegeti a pénzügyi összeomlás, tavaly december közepén például csak egy 260 millió forintos tulajdonosi kölcsön menthette meg a csődtől. Ezt a fővárosi közgyűlés szavazta meg a parknak. Szükség van tehát a vidámpark bővítésére és fejlesztésére, de ez a városvezetés szerint a Városligetben nem lehetséges.
Koronát kaptak a magánszálláshelyek
A magánszálláshelyek életében történelmi eseményként említette Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt a csütörtöki egri ünnepi találkozót, melynek keretében adta át az első tíz hazai magánszálláshely tulajdonosnak az új Nemzeti Tanúsító Védjegyet. Mint hozzátette: a kormány, a turizmust, a vendéglátást - ezen belül a magánszállások fejlesztését is - támogatja az Új Széchenyi Terv keretében pályázatokkal, adókedvezménnyel. Ezek mellett olyan üzleti, jogszabályi feltételeket teremt, amelyekkel a vállalkozókat segíti.A szakmai fórumon Habis László, országgyűlési képviselő, Eger polgármestere arra emlékezetett, hogy a rendszerváltozást követően a hevesi megyeszékhely vezetése olyan városstratégiát dolgozott ki, melynek fő iránya a minőség városa feltételeinek megteremtése. Példaként említett, hogy ennek hatására tavaly Eger elnyerte a Kultúra városa címet, korábban pedig az európai virágos városok vetélkedőjén aranyérmet szerzett. Hangsúlyozta: a minőségi turizmust segíti az is, hogy nemrég négykoronás elismerést kapott három egri magánszálláshely.Ezt követően mutatkozott be az egri TDM szervezet, amely 2010. január 1-jétől működik. Dancsok Ágnes menedzser elmondta, hogy a szervezetnek csaknem kétszáz szolgáltatója van. Négy alappillérre építkeznek a városban: az épített örökségek megismertetésére, az éves fesztiválok megrendezésére, a történelmi egri borkultúrára és a gyógyvízre. Céljuk, hogy közreműködjenek Eger új turisztikai arculatának kialakításában, hogy ezzel még vendégvonzóbbá tegyék a hevesi megyeszékhelyet. Színvonalas programokkal, új logóval, és kiadványokkal is segítik ezt.A matyó hagyományokra és vendégszeretetre alapozza munkáját a mezőkövesdi TDM szervezet - emelte ki tevékenységüket Tóthné Márton Gabriella menedzser, amely jelenleg 32 taggal működik. A legnagyobb turisztikai attrakciójuk az országosan ismert Zsóry Gyógy- és Strandfürdő. Fő céljuk, hogy szorosan együttműködjenek a a szállásadókkal, a turisták igényeinek megfelelő szolgáltatásokat állítsanak össze, növelve az élményeiket. Ezek mellett közös marketing munkát folytatnak annak érdekében, hogy gyarapítsák a Mezőkövesden eltöltött vendégéjszakák számát. Az idén és jövőre is pályázati támogatással városi kiadványokat terveznek.A továbbiakban dr. Urbán Nagy Lujza, a Gyógyvizek Völgye TDM menedzsere beszélt az egyesületről, melyet az egerszalóki, a demjéni és az egerszóláti önkormányzat kezdeményezésére hívtak éltre. A három községben szakmai munkával segítik főleg a gyógyturizmust. Kiemelte, hogy tavaly Egerszalókon 86 ezer vendégéjszakát töltöttek el a turisták és a faluban bevezették a turizmus kártyát, amely kedvezményeket jelent az érdeklődőknek. Ezt szeretnék kiterjeszteni Egerszólátra és Demjénre is. Emellett kiadványokat terveznek és turistákat segítő táblákat helyeznek el. Szalókon tájházi jelleggel Tourinform irodát is nyitnak.Tavaly decemberben hazánkban elsőként az egri, az egerszalóki és amezőkövesdi önkormányzat kezdeményezésére jött létre a térségi TDM - erősítette meg Pataki Sándor elnök. Jelenleg 21 taggal működnek. Alapelvük az élménynyújtás, azért, hogy a helyi szolgáltatásokat turisztikai termékekké alakítsák. Segítik a településmarketinget, elsősorban a helyi turisztikai termékek értékesítését. Jelenleg 113 millió forintos projektet valósítanak meg, melyből 96 milliót pályázati támogatással nyertek el. Ennek részeként a TDM-eket segítve működnek közre a felnőttképzésben, a nyelvoktatásban, az informatikai alapok elsajátításában. Bejelentette, hogy a térséget Csillagvidék névre keresztelik, melynek "Kaland és pihenés a Bükkaljától Matyóföldig " elnevezést adták.A magánszálláshelyek államilag garantált, védjegyzett minősítési rendszerének jelentőségéről és július 1-jei bevezetéséről beszélt Szabó István, a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke. Ennek kidolgozására a szövetséget kérte fel a kormány és 2010 áprilisában írták alá az erről szóló dokumentumot. Kiemelte, hogy a védjeggyel garantált minősítési rendszer az Európai Unió előíírásának megfelelően kerül bevezetésre. Ezt megelőzően száztíz minősítő szakembert képeztek ki erre a feladatra. Jelenleg az országban - az előírásoknak megfelelően - tíz magánszálláshely nyerte el az új koronás minősítést.Az ünnepi esemény végén Szatmáry Kristóf államtitkár adta át az új minőségi tanúsítványt az említett tíz magánszálláshely tulajdonosának. Kiemelte, hogy ezek példaként szolgálnak, biztonságot jelentenek azoknak a turistáknak, akik vendégként fordulnak meg a náluk és biztosabb megélhetést a tulajdonosoknak. Ime az új koronás védjegyet elnyert magánszálláshelyek: az egri Green Park Wellnes Vendégház, a kismarosi Börzsönyliget Vendégház, a gyulai Apartman Lobó, a hajdúszoboszlói Mátyás Apartman, az egri Castello Vendégház, az egerszalóki Piroska Vendégház, az egri Viola Apartman, a hajdúszoboszlói Aquapartman, a kehidakustányi Szép Ilonka Vendégház és az egri Dobó Vendégház.
Júliusban nyit Magyarország első ártéri kalandparkja
A Tisza-tó vadregényes szigetén júliustól várja az aktív kikapcsolódásra vágyókat a Robin KalandSziget.Az ártéren, mintegy 20 hektáron épült Robin KalandSziget kicsiknek és nagyoknak, egyéneknek és közösségeknek is egész napos szórakozási lehetőséget kínál. A különleges, kalandos vagy épp extrém kikapcsolódásra vágyók kipróbálhatják magukat akár az adrenalin-növelő kerékpáros triálpályán, a különböző nehézségi szintekből álló erdei kötélpályákon, vagy az olyan egyedülálló vízi attrakciókon, mint a water walker, a vízicsopper vagy a vízikenguru. A zorb pedig a háromdimenziós száguldás szerelmeseinek ajánlott. Ezek mellett mászótorony, számháború-, minigolf- és íjászpálya, valamint tanösvény is várja az ide érkezőket. Az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósult kalandpark vízi úton, komppal vagy csónakkal közelíthető meg. Az egyedülálló, 20 élményelemes komplexum egyik fő attrakciója az a nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas 15 méter magas kültéri mászófal, amely erőt, ügyességet és bátorságot egyaránt igényel. A fal tetején, a 17 méter magasan megépített kilátóból gyönyörködhetnek a kalandot keresők a Tisza-tó csodálatos állat- és növényvilágában, ahonnan aztán 300 és 400 méter hosszú drótkötél csúszdán ereszkedhetnek le a résztvevők. A Császlód-sziget kuriózuma az erdei kalandpálya, amely gyerekeknek és felnőtteknek, különböző nehézségi szinteken 140, egyenként 10-12 méteres játékot foglal magában kb. 1500 méteres hosszúságban. Látványos és különleges a sziget belsejét védő töltés tetején mintegy 1800 méter hosszú erdei tornapálya és a fák lombkorona szintjére épített magaslati kötélpályás tanösvény is. A sziget változatos növénytársulásai között kanyarog a 2 kilométer hosszú pallóút, amelyen végigsétálva láthatjuk a fák törzsén a házigazda Robin Hód rágásnyomait is. A zorbbal zorbonauta lehet, aki a hatalmas, átlátszó gumigömb belsejében vállalja a háromdimenziós száguldást a dombon lefele, és állítja a világot a feje tetejére. A számháború- vagy a minigolf pálya, a húzódzkodó vagy a fekvenyomó pad pedig további sportlehetőséget kínál a mozgás szerelmeseinek. Az erdei vidámpark egy időben akár 600-800 vendég fogadására is alkalmas.
Megették a kolbászból készült kerítést
Négy napig tartott és vasárnap ért véget a 14. Csabai Kolbászfesztivál.Október 28 és 31. között rendezték meg a Csabai Kolbászfesztivált Békéscsabán, bemutatva a térség gasztronómiai és kulturális hagyományait. A fesztiválon élelmiszeripari, turisztikai, valamint népművészeti kiállítást és vásárt is rendeztek.Még a kerítés is kolbászból volt az egyik kiállítónál Békéscsabán, a 14. Csabai Kolbászfesztiválon. Békéscsabán a Városi Sportcsarnok és környéke igazi és műkedvelő hentesekkel és mészárosokkal telt meg, számtalan program zajlott a különböző helyszíneken.Az egyik sátorban legalább száz asztalnál sürgölődtek nagyon jókedvű asszonyok, lányok és férfiak, egymás hátát lapogatták, a térdüket csapkodták és féktelen jókedvükben táncra is perdültek. A többiek szaporán vágták a húst, töltötték a hurkát, kolbászt.Távoli megyékből és szomszédos országokból is érkeztek erre a rangos fesztiválra, nem nézték ki hazai, ki nem, csak kínálgatták a hazait az idegeneknek is. A másik sátorban már a legjobb nevű húsipari cégek kínálták portékáikat, és mindenhol folyt a sör, a bor, a pálinka.Különböző bemutatókkal kápráztatták el a nagyérdeműt, könyveket dedikáltak, Nagy Bandó András azt kérdezte, miért is van az, hogy egy nap lefényképezik 340-en, de a könyvéből csak hárman vettek.A Csababusz autóbusza városnézésre vitte az érdeklődőket, akik idegenvezetővel járták be a várost, és még arra is volt idő, hogy megcsodálják Munkácsy Mihály festményeit.Buszokkal, és a népszerű fesztiválvonattal érkeztek a vendégek, egészségvédelmi szűrőprogramok, tombola, fesztiválbusz, koncertek kínálatai várták őket, a turizmussal és vendéglátással foglalkozó irodák tájékoztatókkal látták el őket. Pontos adatok még nincsenek arról, hogy hányan fordultak meg a vásári forgatagban a három nap alatt, de arra már most esküsznek a szervezők, hogy többen, mint tavaly, pedig akkor sem voltak kevesen.
Víz alatti múzeum Budapesten
Víz alatti régészeti múzeum nyílik az Országházzal átellenben horgonyzó Debrecen (Ex-Kassa) hajón.Kormány- és viharszimulátor, kipróbálható távvezérelt mélytengeri kutatórobot, szakkönyvtár, fotó- és videóarchívum, e-múzeum, melegkonyhás étterem és kávézó is lesz az ország első hajómúzeumában, mely az alapítók szándéka szerint nemcsak kiállítóterem, hanem a tenger szerelmeseinek - hajósoknak, felfedezőknek, kalandoroknak - a találkozóhelye, kulturális központ is lesz - hangzott el a dunai hajó fedélzetén tartott szerdai projektnyitó sajtótájékoztatón.Szalóky K. Attila, az Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület elnöke elmondta, hogy a hajó 300 millió forintos felújítása és múzeumi átalakítása decemberben kezdődik el, s az intézmény jövő májusban nyithatja meg kapuit. A beruházás 84 százalékos uniós finanszírozás mellett valósul meg.A teljesen akadálymentes múzeumban összegyűjtik majd a hazai közgyűjtemények raktáraiban porosodó vízi leletanyagot, emellett a környező országok múzeumi anyagából is szerveznek majd időszaki kiállításokat, és a magyar víz alatti kultúrát is "körbeutaztatják" külföldön - ismertette a terveket Szalóky K. Attila, aki beszámolt arról is, hogy a belépőjegyek áráról egyelőre nem döntöttek, de megpróbálnak majd ezer forint alatt maradni.De mit adtak nekünk a rómaiak?Gresiczki Péter múzeumigazgató arról beszélt, hogy Magyarország víz alatti öröksége meglepően sokszínű, többek között annak köszönhetően, hogy a római limes a Duna vonalát követte. "Kevesen tudják, hogy Hadrianus császár uralkodása előtt itt, Aquincumban volt városparancsnok, palotájának nyomai megtalálhatók a víz alatt. De rejt római emlékeket a Balaton is" - mesélte a leendő hajómúzeum vezetője, aki szerint az egyedülálló kiállítás jelentősen növelheti Budapest turisztikai vonzerejét, emellett szerepet kaphat az iskolai oktatásban is.Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár a projektnyitón üdvözölte és a tárca támogatásáról biztosította a "komoly magyarországi előzmények nélküli projektet". Elmondta, hogy 2030-ra reálisan tíz százalékra bővíthető a vízi közlekedés részaránya Magyarországon, ami azért kívánatos, mert ez a legkörnyezetkímélőbb és egyik legolcsóbb közlekedési forma. Hozzátette, hogy a vízi utak fenntartása a jövő évi büdzsében már külön költségvetési sorban szerepel majd, "bár az ország jelenlegi gazdasági helyzetéből adódóan egyelőre korlátozott forrásokkal". (MTI)
Élményvonattal a kolbászfesztiválra
A MÁV Nosztalgia Kft. a 14. Csabai Kolbászfesztiválra október 30-án, szombaton élményvonatot indít a Nyugati Pályaudvarról.Az egynapos kirándulás során különleges programsorozat várja a vendégeket, hagyományőrző, szórakoztató előadások, borvigadalom, és természetesen a kiállító vendéglátók disznótoros kínálata és a hentes üzemek autentikus termékei. Ezen kívül mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és játékos gyerekprogramok is gazdagítják a fesztivál kínálatát."A MÁV Nosztalgia Kft. 2010-es koncepciójában szerepeltek a fesztivál és élményvonatok, így örömmel működtünk együtt a Kolbászfesztivál szervezőivel, és biztosítunk fesztiválhangulatot már a vonaton is a kolbászcsemegével, a borkínálattal és a zenekarral" - mondta Szendrey András, a MÁV Nosztalgia ügyvezetője. Testnek és a léleknekA kolbászfesztiválon tavaly 80 ezer látogatót fogadtak, a vendégek egytizede Budapestről érkezett. Hégely Sándor fesztiváligazgató szerint a sok érdeklődő miatt idén döntöttek úgy, hogy a fesztiválra különleges utazási lehetőséget biztosítanak és ezért kezdték meg együttműködésüket a MÁV Nosztalgiával. Békéscsaba városa a gasztronómia mellett számtalan látnivalóval is várja vendégeket, itt található Közép-Európa legnagyobb klasszicista evangélikus temploma, emellett érdemes ellátogatni a Munkácsy Mihály Múzeumba is, ahol a művész több képe is megtalálható.
Balatonfüred és Paloznak a legvirágosabb
Az ünnepélyes díjkiosztóval hivatalosan is lezárult a 17. alkalommal meghirdetett Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny.Az idén már 20. alkalommal kapcsolódtunk be az Európai Virágos Városok és Falvak versenyébe. A hazai verseny két tavalyi győztese nagyon jól szerepelt a nemzetközi megmérettetésben, Sopron ezüst, Lipót aranyat szerzett. A következő nemzetközi versenyen a két idei győztes, az ünnepségnek helyet adó Balatonfüred és közeli Paloznak község képviseli az országot.A korábbi nemzetközi sikerekről a mozgalom fővédnöke, Kunczené Fellegi Katalin beszélt, majd Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója méltatta a verseny jelentőségét. A vendég nem egy-egy szálloda miatt megy el egy településre, ezért rendkívül fontos, hogy gondozott, szép környezetben fogadják mindenhol. Ebben sokat segít az MT Zrt. által már az indulásnál felkarolt mozgalom, melynek támogatását a jövőben is biztosítani fogják.Az idei győztes város, Balatonfüred képviseletében szóló Dr. Bóka István polgármester a sikerüket többek között annak tulajdonította, hogy az épített környezet mellett nagy figyelmet fordítottak a természeti környezet megújítására is. Parkokat, sétányokat újítottak fel, még a bevásárló központ előtt is egy igényes sétány alapjait rakták le, felújították a strandok zöldterületeit. A rendezett környék nemcsak a turizmus szempontjából, az itt élők életminősége miatt is fontos.Czeglédy Ákos, a győztes község, Paloznak vezetője a lakosság és a civil szervezetek bevonásának fontosságát emelte ki, mert csak közös munkával lehet a fenntarthatóságot biztosítani.DíjesőAz Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága Tiszadobot és Kunszigetet jutalmazta, az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottsága pedig Kisbajom község önkormányzatának munkáját ismerte el.A Belügyminisztérium Százhalombattának, Herceghalomnak, Cigándnak, Nyergesújfalunak, Szekszárdnak és Kondorosnak nyújtott át díjat, a személyi elismerést Nagy Zsolt, Sopron város főkertésze kapta, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy Sopron Megyei Jogú Város a 2010. évi európai versenyben ezüstérmet szerzett.A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi díját Tokaj és Ludányhalászi, míg a hagyományos magyar növény és virágkultúra megőrzéséért Makó és Kisharsány kapott díjat. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális díját Nádasdladány kapta, míg a környezettudatos oktatás megvalósulásáért két óvoda és három általános iskola munkáját emelték ki.A Magyar Turizmus Zrt. díjait Horváth Gergely vezérigazgató adta át Debrecen és Szarvas képviselőjének. Budapest főváros díját a XIII. kerület nyerte el.A díjátadó ünnepségen Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége felolvasta Orbán Viktor üzenetét, ami stílszerűen a Hajrá Virágos Magyarország! felkiáltással zárult. Lévai Anikó egyúttal átadta a miniszterelnök díjait Hajdúszoboszlónak és Lövőnek.Idén először történtAz idén először került átadásra a "Magyarország legszebb főtere, főutcája" díj, melyet a Virágos Magyarországért Szervező Bizottsága és a Magyar Turizmus Zrt. közösen alapított. A 2010. évi nyertes Kaposvár városa lett. Budapest Főváros Önkormányzata a "Budapest legszebb főtere" díjat a XX. kerületnek, Pesterzsébetnek ítélte oda.A Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának legmagasabb díját, az Arany Rózsa-díjat Budaörs, Gyula, Hidvégardó, Fehértó, Csesztve, Balatonföldvár és Bábolna kapta. Ezt a díjat régiónkét csak az az egy település kaphatja meg, amely évek óta kiemelkedő eredményt mutat fel a környezetszépítésben.