Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Belföld - Magazin
A rovat további hírei
Csodák tára - Új turisztikai látványosság Szegeden
Félidejéhez érkezett a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, a Tudáskapu néven elindult természetismereti tudástár építése. A Szegeden egyedülálló kezdeményezés 2010 végére készül el. A csodák tárát turisztikai látványosságnak szánja a főiskolai kar, mellyel Szeged kínálati körét növelnék.A 160 millió forintos összköltségvetésű beruházás 2010 végére készül el a kar főépületének emeletén, mintegy ezer négyzetméteren interaktív tudástár áll majd a látogatók rendelkezésére, a természettudományok népszerűsítésére - mondta Galambos Gábor dékán. az uniós támogatással megvalósuló programról. Viskocz Béla, a kar kémia tanszékének tanára a beruházás bejárásán elmondta, hogy a tudástár fő elemei a természetismereti kiállítások, a Próbáld ki laboratórium és a bemutatóórák lesznek. A beruházás során kialakították a termeket, melyek berendezéséhez is hozzáláttak. A "minimúzeum" részben akadálymentes lesz, hisz a mozgássérültek lifttel juthatnak fel a kiállító térbe, a látássérülteknek a padlón vezetősávot raktak le, és a termekbe a halláskárosultakat segítő eszközöket is beszereltek. Lesz pénztár, ruhatár és múzeumi bolt is. A létesítményben igyekeztek megőrizni és bemutatni nem csak a felhalmozott leletanyagot, de még a szekrényeket is, így sok Klebelsberg-kori darabot újítanak fel. A tudástárba bejelentkezés alapján várják majd a látogatókat, akiket minden esetben szakemberek vezetnek körbe, így az állatvilágtól a kőzeteken át a fizikai-kémiai kísérletekig mindenről kimerítő információval szolgálnak. A csodák tárát turisztikai látványosságnak szánja a főiskolai kar, mellyel Szeged kínálati körét növelnék. Elsősorban az általános és középiskolás diákokat várják, de az intézmény az egész családnak kikapcsolódási és tanulási lehetőséget kínál majd. A kiállítás magját a kar természettudományos gyűjteményei adják majd, s ezek közül is kiemelkedik a több mint tízezer darabos, 2000-ben védetté nyilvánított herbárium és állattár, melyet az intézményben oktató világhírű kutatók állítottak össze az évtizedek során. Szintén egyedülálló az ásvány és kőzettani gyűjtemény, amelynek megalapítása Koch Ferenc nevéhez fűződik. A kiállítóhelyen létrehoznak egy, az 1930-as évek miliőjét felidéző előadótermet is, ahol nem szorosan a tantervhez kötődő órák keretében ismertetik meg a látogatókat a kar oktatói a természettudományok érdekességeivel. (MTI/uniospenz.hu)
1,5 milliárd forint uniós támogatás Debrecen megújuló városközpontjának
Összesen közel másfél milliárd forint európai uniós forrásból valósulhat meg Debrecen városközpontjának funkcióbővítő fejlesztése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében újabb közösségi terek jönnek létre, közút-, köztér- és épület felújításra kerül sor. A jelentős gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatás mellett a városrehabilitáció a helyi közösség megerősödésével, a kulturális kínálat növekedésével is jár. A fejlesztést rögzítő támogatási szerződést szeptember 2-án írták alá. Debrecen városfejlesztésének célja a városközpont jellegű városkép erősítése, az épített környezet védelme és felújítása, a zöldfelületek fejlesztése, a központi területek közlekedési feltételeinek javítása és a tömegközlekedés fejlesztése. A Nyugati kiskörút megvalósítása által felértékelődik az eddig jellemzően beruházás-hiányos terület, vonzóvá válik a befektetők, illetve a vállalkozások számára, erősödnek a gazdasági és kereskedelmi funkciók. A Debrecen megújulását célzó projekt összköltsége 1,9 milliárd forint, a fejlesztések várhatóan 2011 közepére valósulnak meg. 2007-2010 között közel 200 milliárd forint áll rendelkezésre városfejlesztésre, ebből a kormány 19 megyei jogú város városrehabilitációs fejlesztését hagyta jóvá 41,4 milliárd forint értékben, melyből közel 27 milliárd forintot az Európai Unió biztosít. Ezek közül a mai támogatási szerződés aláírásával immár 3 megyei jogú város (Debrecen, Sopron és Győr) projektje rendelkezik támogatási szerződéssel.
Eredményesen debütált a balatoni sürgősségi mentőhajó
A héten véget érő balatoni főszezonban bebizonyosodott, hogy a tavon szükség van a sürgősségi mentőhajóra, amely a vízből történő mentéseken túl eredményesen nyújtott orvosi szintű ellátást sürgős esetekben - hangzott el az idegenforgalmi szezonban először debütált sürgősségi menőhajó munkájának értékelésére rendezett sajtótájékoztatón Csopakon pénteken.Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) elnöke arról számolt be, hogy az idei balatoni szezonban először üzemelő, tavaly ősszel beszerzett Rupert sürgősségi mentőhajó 14 eseti kivonulás mellett számtalan vízimentő feladatot is ellátott. Három ember kifejezetten az új hajónak köszönheti az életét, többen pedig a gyors segítséget, gyorsabb gyógyulást. Az eredményekhez nagyban hozzájárult az az együttműködés, amit a vízimentők kötöttek a Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesülettel (MMME). E szervezet adta az öt fővel üzemelő mentőhajó két fős egészségügyi szakszemélyzetét. A vízimentők köszönetet mondtak azért, hogy az MMME tagjai a szabadságuk terhére ingyen vállalták egyhetes váltásokban a munkát, amiért cserében csak ellátást kaphattak. A VMSZ és az Országos Mentőszolgálat között létrejött megállapodás értelmében a tó körüli régiók mentőállomásai riaszthatták a sürgősségi mentőhajót olyan esetkehez, amelyekhez a vízi segítség előbb oda tudott érni, mint a szárazföldi. Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke emlékeztetett arra, hogy pár éve megvalósíthatatlannak tartották Jamrik Péter, a Balaton Régió Közbiztonsági Tanácsadó Testülete elnökének programtervét, hogy legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Egy ilyen fontos célra azonban eddig sikerült a BFT-nek előteremteni a szükséges forrást. A program első lépéseiként lett a Balatonon sürgősségi mentőhajó, és kerültek a strandokra korszerű mentő-katamaránok, defibrillátorok. "Ezzel kapcsolatban csak az a kérdés merülhet fel, miért nem valósultak meg ezek a vízbiztonsági fejlesztések előbb" - fogalmazott a BFT elnöke, hangsúlyozva, hogy a megszorítások ellenére prioritást kell élvezzen továbbra is a vízbiztonság fejlesztése. Ehhez a tó mindhárom medencéjébe kell egy-egy sürgősségi mentőhajó. A második beszerzésére a BFT már tudja biztosítani a forrást, és a következő szezonra - szakemberek javaslatára - lélegeztető készülékekkel is el kívánják látni a tóparti strandok vízimentőit. A folytatás várhatóan az új kormányon, és az új vezetésen múlik majd - tette hozzá Suchman Tamás. Tóth Attila, a Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület elnöke a sürgősségi mentőhajó működésének eredményiről beszámolva elmondta, voltak olyan esetek, amikor 3-4 perc alatt ért ki olyan helyszínekre, amelyet mentőautóval nem lehetett volna megközelíteni. Például egy allergiás sokkot kapó német turista köszönheti annak az életét, hogy a riasztástól eltelt negyedik percben a vénájába kaphatta a szükséges gyógyszert. Jamrik Péter, Balaton Régió Közbiztonsági Tanácsadó Testület elnöke kifejtette, látszólag kis eleme a vízbiztonsági programnak, de az érintett szervezetek együttműködésének alapja volt, hogy hozzáférhettek az egységes digitális rendszerhez, az EDR-hez, ami paradigmaváltást jelentett a kommunikációban. A szakember szerint a vízbiztonsági program folytatásával a Balaton jövőre elérheti a fejlett Nyugat-Európai tavak színvonalát ezen a téren. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a balatoni utószezonban a korszerű navigációs eszközökkel, radarral, víz alatt "látó" szonár készülékkel is ellátott Rupert egészségügyi szakszemélyzet nélkül, vízimentő hajóként üzemel tovább. (MTI)
Tovább szépül a fürdőváros
Balatonfüreden az állami ünnep előtti napon avatták fel hivatalosan a Balaton-part ékköve program második ütemének első négy projektelemét.A projekttel azt szeretnék elérni, hogy a reformkori városközpont ismét a régi fényében tündököljön. A tervezett fejlesztésekből mostanra a Vitorlás és Gyógy-tér, a Széchenyi park és a Rózsa-kert rekonstrukcióját fejezték be. A létesítményeket felavató Pál Béla, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke emlékeztetett rá, hogy a program első ütemére összesen 2,2 milliárd forint összegű vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el Balatonfüred. A 2008 októberében indult, 1,7 milliárd forint összköltségvetésű második ütem mintegy negyven százaléka készült el mostanra. A hatszázmillió forintos költséggel teljesen megújult területek tovább erősítik Balatonfüred turisztikai vonzerejét.A Vitorlás tér bejáratánál kifeszített nemzeti színű szalagot Pál Béla, Bóka István, Balatonfüred polgármestere, Ujhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, Nagy Jenő országgyűlési képviselő valamint Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke vágta át. A Gyógy-téren lévő forrásnál egy pohár gyógyvízzel is koccintottak a sikerre.Dr. Bóka István az avatást követő sajtótájékoztatón többek között elmondta, hogy tovább folytatódik a fejlesztési program. A lebontott, volt szovjet üdülő helyén készül már egy újabb díszpark, s lényegében befejeződött a Jókai Mór Emlékmúzeum épületének és kertjének felújítása is, már csak a belső berendezési munkálatok vannak hátra. Elkészült már a Blaha Lujza utca 3. szám alatt a Balatonfüredi Helytörténeti Gyűjtemény és Látogató Központ is. A reformkori városrészbe vezető utak közül a nyárra felújították a Csokonai és a Honvéd utcát, valamint a Fészek közt. A Balaton-part ékköve fejlesztési projekt második ütemének legjelentősebb része a Vaszary-kastély 600 millió forintos felújítása lesz. A reformkori városrész díszének számító műemléki épületben múzeumot, európai szintű kiállításoknak is helyet adó galériát és képtárat rendeznek be - mondta a polgármester. (BTSZ)
Az egész világ kincse lehet a busójárás
Szeptember végén, október elején remélhetőleg újabb magyar elismerésnek örülhetünk: a mohácsi busójárás felkerülhet az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az UNESCO ugyanis az épített és természeti kincsek, valamint az egyetemes értékkel bíró dokumentumok mellett a szellemi örökséget is próbálja megőrizni. A 2003 óta létező szellemi kulturális örökség egyezményhez hazánk 2006-ban csatlakozott, Hiller István kulturális miniszter pedig az idén májusban tette közzé felhívását, amelyben arra kéri a „kultúra iránt elkötelezett” személyeket, közösségeket, hogy jelöljék az általuk fontosnak vélt hagyományokat a nemzeti jegyzékre. Erről a jegyzékről tesz javaslatot a nemzeti bizottság a miniszternek, hogy Magyarország milyen szellemi örökséget terjesszen föl a nemzetközi listára. „Nincs korlátozva, hogy hány elemet lehet jelölni, a listák folyamatosan bővülnek” – mondta Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője. Hozzátette, tavaly Magyarország a mohácsi busójárást nevezte a listára. „Egy évig tart a jelölések átvizsgálása, ezalatt formailag kedvező elbírálást kapott a magyar nevezés, a szakmai értékelés eredménye még nem ismert. Szeptember végén ül össze a kormányközi bizottság, amely meghozza a döntést” – mondta. (bama.hu)
Már naponta közlekedik a régiós balatoni buszjárat
A Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület indította be azt a turista buszjáratot, amely naponta hét alkalommal közlekedik a Badacsony Régióban és igénybevételével fáradtság nélkül, kényelmesen járhatják végig a vendégek a régió nevezetességeit, borospincéit.A buszjárat Badacsonyból indul a Szent-Görgy-hegyen át Szigligetre, majd visszatér Badacsonyba, s onnan Badacsonytomajon, Káptalantótin át Salföldre, majd Ábrahámhegyre érkezik, majd indul vissza Badacsonyba. A régiójáró busz előszezonban hétvégente közlekedett, július 18-tól augusztus 31-ig azonban minden nap jár, szeptember közepéig pedig újra hétvégente közlekedik. A busszal a turisták mintegy 50 km-es útvonalat járhatnak be, a vonaljegy 300 Ft-ba, a napijegy 950 Ft-ba, a napi családi jegy 2.500 Ft-ba kerül. A buszon hostess fogadja és kalauzolja a vendégeket, aki bemutatja a települések nevezetességeit, az aktuális rendezvényeket és a megállókhoz kapcsolódó szolgáltatók kínálatát.A buszjárat kapcsán egyébként nem mindennapi összefogás valósul meg a régióban, ugyanis közel 50 támogató (önkormányzatok, szolgáltatók, programgazdák) együttműködésével születhetett meg a kezdeményezés. Az Egyesület nem titkolt célja, hogy „helyi járatként” is igénybe vegyék az ott élők és nyaralók a buszjáratot, ill. strandjáratként Tapolcáról és a háttértelepülésekről, valamint a szezonális munkát végzők munkába járását is megkönnyítheti.
Szlovákia a Tokajské nevet is elveszítheti
A Népszabadság Online (nol.hu) híre szerint az elvi lehetősége ugyan továbbra is fennáll, hogy a magyar és szlovák fél megegyezik a Tokaji név közös használatáról, de valószínűbb, hogy két külön termékleírás készül, Magyarország pedig bíróságon támadja meg a Tokajské, Tokajska és Tokajsky nevek használatát. A borvidék szerint két különböző termékre nem használható ugyanaz a név, mert az zavart kelt a piacon. Márpedig az említett márkanevek szlovákul ugyanazt jelentik, amit Magyarországon a tokaji.Tokajban a múlt hét második felében - ezúttal az Európai Unió illetékes szakbizottságának képviselőjének jelenlétében - sokadszor ültek tárgyalóasztalhoz a tokaji borvidék egységesítése ügyében tárgyaló magyar és szlovák szakemberek. Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a mostani megbeszélés után immár mindenki előtt világossá vált, hogy a megegyezés kerékkötői nem a magyar gazdák.A szlovák fél állításával ellentétben ugyanis nemcsak a határon túli terület lehatárolása akadályozza az egységes borvidék megszületését, hanem az, hogy északi szomszédunk gyakorlatilag egyetlen pontot sem teljesített abból a megállapodásból, amely 2004-ben a két akkori agrárminiszter, a magyar Németh Imre és a szlovákiai Simon Zsolt között született. Vagyis Szlovákiában nem történt meg a jogszabályi harmonizáció, nem alakították ki a magyar hegyközségi rendszernek megfelelő szakmai szervezetet, a közös ellenőrzést, és az akkor megállapított 565,2 hektár helyett 906 hektárban akarják meghatározni a szlovák tokaji borvidék területét. A borok termékleírását idén augusztus elsejétől 2011. december 31-éig adhatják le a borvidékek az uniónak, addig kell tető alá hozni az egyezséget a szlovákokkal. Marcinkó azonban úgy véli: az álláspontok a legutóbbi tárgyaláson is olyan messze álltak egymástól, hogy gyakorlatilag semmi esély a megállapodásra.A nol.hu egyéb forrásból úgy értesült, hogy a tárgyaláson elhangzott: amennyiben két különböző termékleírás készül, akkor egyedül Magyarországon és egy esetleges bírósági eljárás elhúzódásán múlik: a szlovák fél meddig használhatja a Tokajské, Tokajsky vagy a Tokajska neveket. A hazai szakemberek szerint ha arra kerül a sor, Magyarország lényegesen jobb esélyekkel indulna egy névhasználatról szóló perben.(nol.hu)
Uniós támogatással újul meg Győr főtere
Az NFÜ közleménye szerint csaknem 900 millió forintos európai uniós támogatással újulhat meg jövő nyárra Győr belvárosa. Az összesen 1,9 milliárd forintos beruházás részeként felújítják a Széchenyi tér és környéke patinás épületeit, valamint új térburkolattal, utcabútorokkal, szökőkúttal és díszkivilágítással teszik szebbé a nyugat-dunántúli város főterét. A beruházás támogatási szerző­dését hétfőn írták alá Győrött, az eseményen részt vett Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.A városrehabilitációs programok kiemelt helyen szerepelnek az uniós fejlesztési források felhasználásakor. Fontos beruházások ugyanis ezek: túl azon, hogy élénkítik az idegenforgalmat és a helyi gazdaságot, erősítik egy-egy város vonzerejét, élhetőbbé is teszik a településeket szerte az országban. A 2004–2006-os időszak Nemzeti Fejlesztési Tervének részeként összesen 24,5 milliárd forint jutott városrehabilitációs programokra. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) részeként csak 2007 és 2010 között ennek az összegnek a nyolcszorosát, csaknem 200 milliárd forintot fordíthatunk a települések megújítására a régiókban. E keret egy jelentős részéről már döntés is született. Az ÚMFT keretében kisléptékű tele­pülésfejlesztésre eddig 196 nyertes pályázó 9,2 milliárd forintot tudhat a magáénak, s a nyár elején már újabb 10 milliárdos keretre jelentek meg a regionális pályázatok e téma­körben. A szociális városrehabilitációra benyújtott pályázatok közül eddig 20 projekt ju­tott a második fordulóba, mintegy 11,3 milliárd forintos uniós támogatással, a funkció­bővítő városrehabilitációs projektek közül pedig 55,9 milliárd forint értékben 78 pályá­zatot juttattak a második fordulóba a szakmai bírálók. A megyei jogú városok rehabili­tációja kiemelt projektek keretében valósulhat meg – eddig 16 projekt támogatásáról született az első fordulóban döntés, s több projekt már a második fordulón is túljutva a szerződéskötésnél tart. Ilyen projekt a győri Széchenyi tér és környezetének megújítása is. Győr legszebb tere a jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy vonzó idegenforgalmi látványosság le­gyen, és hogy a kereskedőknek, illetve a vendéglátósoknak érdemes legyen új üzleteket nyitni a környéken. A most induló, 1,9 milliárd forintos összköltségű, közel 900 millió forintos európai uniós támogatással megvalósuló beru­házás részeként azonban 2010 májusára új ruhát ölt a győri belváros. Csaknem 6 és félezer négyzetméteres terület kap új térburkolatot és utcabútorokat, valamint szökőkutat építenek és díszkivilágítást telepí­tenek a téren. A program részeként 200 fős udvari rendezvénytérrel bővül a Xantus János Múzeum, megújul a bencés rendház által üzemeltetett műemlék patika, valamint a Szent Ignác bencés templom és perjelség homlokzata, emellett teljesen felújítják és vendéglátó- valamint szolgáltató egységek elhelyezésére alkalmassá teszik a Lloyd-épületet is. Mindezen túl 2 300 négyzetméternyi új helyiséggel bővül a győri belvá­ros irodai kínálata is.