Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Belföld - Magazin
A rovat további hírei
Kaposvár - „A tapintható város”
A fogyatékkal élő személyek aktív részvételének elősegítése a turizmusban egyre sürgetőbb feladat a szakemberek számára. A Tourinform Kaposvár legutóbbi pályázatával hatalmas lépést tett ez ügyben. A vakok és gyengénlátók számára lehetővé vált kézzel tapintva és fülhallgatóval meghallgatva végigjárni, megismerni Kaposvárt. A megvalósítás időszakában a Tourinform irodával együttműködött a Vakok és Gyengénlátók Somogy Megyei Egyesülete, akik tesztelték a turisztikai anyagok alkalmasságát, használhatóságát.A projekt három fontos elemből, illetve eszközből áll.A „Kaposvár” turisztikai kiadvány egy formailag leegyszerűsített, Kaposvárról szóló általános turisztikai információkat tartalmazó Braille írásos brossura. A Braille írásból adódóan a kiadvány külsőleg teljesen eltér a szokványos szóró- és propagandaanyagtól. Hozzá szorosan kapcsolódik a dombornyomásos Kaposvár belváros térkép. Speciális térkép, kézzel tapinthatóak a belváros nevezetes helyei, épületei, utcái. Ennek segítségével önállóan, információkkal ellátva képes közlekedni Kaposváron a látássérült turista. Harmadik elem az audio-guide, amely mint egy elektronikus idegenvezető, sétaútvonalon mutatja be a belvárost, s annak nevezetességeit. A kiadványhoz és a hanganyaghoz a látássérült turisták térítésmentesen jutnak hozzá a Tourinform-Kaposvár irodában. A brosúrák és a térképek terjesztésében a Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága is közreműködik. A projekt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával valósult meg.
Csabai Kolbászfesztivál már 13. alkalommal
Október 22-25-én idén már 13. alkalommal rendezi meg Békéscsaba a Kolbászfesztivált, amely tavaly már 72 ezer látogatót vonzott.A Csabai Kolbászfesztivál a helyi gasztronómia csúcsát jelentő kolbász köré épül, de úgy, hogy megjeleníti a tágabb városkörnyék, a megye tárgyalkotó és színpadi produkcióként élő népművészetét. Turisztikai célként azt szervezők azt fogalmazták meg, hogy a városba ilyenkor érkező több tízezer vendég miközben jól érzi magát ezen a fesztiválon, ismerkedjen meg az épített örökség értékeivel, vegye igénybe a térség fürdőinek szolgáltatásait. Míg 1997-ben, az indulás évében 14 700-an, addig 2006-ban már 65 000-en, tavaly pedig már 72 000-en keresték fel a rendezvényt. A vendégek 31 százaléka más vidéki városból, 7,4 százaléka Budapestről és szintén 7,4 százaléka külföldről érkezett. Békéscsabán kevés a szálláshely, ezért a rendezvény a megye minden szállás lehetőségét megtölti ebben az időpontban. A legtöbb külföldi vendég Szlovákiából (40 %) és Romániából (29 %) érkezik, őket követi Szlovénia 17 %, Ausztria 5 %, Németország 5 %, Hollandia 2 %, Kanada 2 %. Az idei fesztivál is sok eseményt és szolgáltatást összefogó programsorozat, melyben a hagyományőrző, szórakoztató, kreatív elemek mellett jelen van a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár, az ország legjobb borait felvonultató borvigadalom és vásár, és természetesen a legjobb csabai vendéglátók disznótoros kínálata, a hentes üzemek legkiválóbb termékei. Sokféle verseny, bemutató, teszi teljessé a kínálatot, melyből minden korosztály talál számára kedvére valót. Folytatják a tájegységek gasztronómiáját bemutató sorozatukat: az idén terveik között szerepel egy szlovéniai disznóvágás a sevenyicai Szalámi Klub közreműködésével, és Békés megyéből Szarvas mutatja be értékeinek színes palettáját. Azon dolgoznak, hogy az idelátogatók közül minél többen kiránduljanak ebbe a szép, Körös-parti városba. Egyre jelentősebbé válik a fesztivál gazdasági hatása, hiszen több kolbászgyártó üzem itt alapozta és alapozza meg üzleti kapcsolatait, illetve több külföldi cég is részt vesz a kiállítás és vásáron. Egyre több romániai, szlovákiai kiállításra várják a csabai kolbászt gyártó üzemeket. Kiemelt helyet biztosítunk egy önálló sátorban a házi kolbászt engedéllyel gyártó és árusító 14 kistermelőnek. Értékes színfoltja lesz az idei fesztiválnak a Kisrét Manufaktúra által gyártott és palackozott 50 fokos Csabai Házi Pálinka, mely itt debütál. Egy önálló sátorban a Dél-Alföldi Leader csoportok és egy élelmiszeripari klaszter mutatkozik be kiállítással, konferenciával. A város arra készül, hogy kihasználva az uniós források új rendezvényterületet alakítson ki, melynél figyelembe veszik a legnagyobb rendezvény, a kolbászfesztivál szempontjait is.
Világörökség lett a mohácsi busójárás
Az emberiség szellemi kulturális örökségei közé került a mohácsi busójárás, az UNESCO illetékes bizottsága szerdán döntött a Duna-parti város télűző, tavaszköszöntő népszokásnak listára vételéről.A mohácsi polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint az UNESCO kormányközi bizottsága az Egyesült Arab Emirátusokban, Abu Dzabiban tartott ülésén 111 pályázatból 77-et, köztük Magyarországról elsőként a mohácsi busójárást támogatta. A nemzetközi jegyzékben így már a világ 167 szellemi értéke szerepel. Szekó József, Mohács polgármestere az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: nagy elismerés és siker a város számára, hogy az UNESCO úgy döntött, Magyarországról elsőként a mohácsi busójárást veszi fel a listára. Úgy vélte, mindez elsősorban a mohácsi civil társadalom sikere, a busócsoportoké, a sok száz busóé, a maszkfaragóké, jelmezkészítőké, a jelölést segítő munkatársaké, de köszönet illeti a felterjesztést előkészítő szakmai intézmény munkatársait, szakértőit és a jelölést benyújtó Oktatási és Kulturális Minisztériumot is. Hozzátette: amellett, hogy ez az elismerés Mohácsot az egész világon ismertté teszi, komoly kötelezettséggel és felelősséggel is jár. "Az eredetileg a helyi sokác nemzetiséghez kötődő, de mára az egész város közösségének ünnepévé váló rendezvényt úgy kell tovább ápolni, hogy méltó maradjon hagyományainkhoz, a rangos címhez" - írta a polgármester. A sokácok, azaz a baranyai horvátok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt - meg turistákat, akikből a busójárás ideje alatt 30 ezret is vendégül lát a 20 ezer lelkes Duna-parti város. (MTI)
Megnyílt és a turistákat is várja az egri Török Fürdő
A több mint négyszáz éves Török Fürdő rekonstrukciós munkáinak befejeztével szeptember 25-től várja vendégeit az északi régióban egyedülálló, nemzetközi szinten is ritkaszámba menő egri Török Fürdő.A Török Fürdőt üzemeltető Eger Termál Kft. vezetőiben 2005-ben formálódott meg az elhatározás: a város szívében fekvő frekventált helyen található reumakórház rekonstrukciója és a vizes létesítmény a Török Fürdő turisztikai hasznosítása, ezért a 2005-ben a Magyar Turisztikai Hivatal által "A működő műemlék gyógyfürdők fejlesztésének támogatására" kiírt pályázatára adott be anyagot, s mely pályázaton 466 millió forintot nyert. A projekt neve: Az egri Török Fürdő rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása. Eger történelmi hangulata és ezen belül nemzetközi szinten is ritkaságszámban menő Török Fürdő épülete már önmagában véve is egyedi dolog. A rekonstrukció során a tervezők igyekeztek a Kft. kérésére az autentikus török hangulat kialakítására. Az épületben az aranykupolás tükör termálmedencén kívül további 5 különböző hőfokú medencéket építettek (ilidzsa), valamint megtalálható a korra jellemző, török fürdőzést idéző hamam (masszázs, gőz, leöntő fürdő) is. Emellett a büfé, a masszázsok és pihenőrész még tovább erősíti a törökös hangulatot. A vendégek számára az építészeti kialakításokkal a török kor hangulatát idézik fel. A Török Fürdőben nem csak szórakozási és kikapcsolódási, hanem OEP finanszírozott gyógyászati szolgáltatásokat is igénybe vehetnek az ide látogatók. „Azt gondolom, hogy a projekt megvalósításával egy olyan magas színvonalú komplex egész évben nyitva tartó fürdőszolgáltatás ellátást tudunk majd biztosítani Eger városában, mely a keleti régióban egyedülálló” - mondta Szente János, az Eger Termál Kft igazgatója.
Csodák tára - Új turisztikai látványosság Szegeden
Félidejéhez érkezett a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, a Tudáskapu néven elindult természetismereti tudástár építése. A Szegeden egyedülálló kezdeményezés 2010 végére készül el. A csodák tárát turisztikai látványosságnak szánja a főiskolai kar, mellyel Szeged kínálati körét növelnék.A 160 millió forintos összköltségvetésű beruházás 2010 végére készül el a kar főépületének emeletén, mintegy ezer négyzetméteren interaktív tudástár áll majd a látogatók rendelkezésére, a természettudományok népszerűsítésére - mondta Galambos Gábor dékán. az uniós támogatással megvalósuló programról. Viskocz Béla, a kar kémia tanszékének tanára a beruházás bejárásán elmondta, hogy a tudástár fő elemei a természetismereti kiállítások, a Próbáld ki laboratórium és a bemutatóórák lesznek. A beruházás során kialakították a termeket, melyek berendezéséhez is hozzáláttak. A "minimúzeum" részben akadálymentes lesz, hisz a mozgássérültek lifttel juthatnak fel a kiállító térbe, a látássérülteknek a padlón vezetősávot raktak le, és a termekbe a halláskárosultakat segítő eszközöket is beszereltek. Lesz pénztár, ruhatár és múzeumi bolt is. A létesítményben igyekeztek megőrizni és bemutatni nem csak a felhalmozott leletanyagot, de még a szekrényeket is, így sok Klebelsberg-kori darabot újítanak fel. A tudástárba bejelentkezés alapján várják majd a látogatókat, akiket minden esetben szakemberek vezetnek körbe, így az állatvilágtól a kőzeteken át a fizikai-kémiai kísérletekig mindenről kimerítő információval szolgálnak. A csodák tárát turisztikai látványosságnak szánja a főiskolai kar, mellyel Szeged kínálati körét növelnék. Elsősorban az általános és középiskolás diákokat várják, de az intézmény az egész családnak kikapcsolódási és tanulási lehetőséget kínál majd. A kiállítás magját a kar természettudományos gyűjteményei adják majd, s ezek közül is kiemelkedik a több mint tízezer darabos, 2000-ben védetté nyilvánított herbárium és állattár, melyet az intézményben oktató világhírű kutatók állítottak össze az évtizedek során. Szintén egyedülálló az ásvány és kőzettani gyűjtemény, amelynek megalapítása Koch Ferenc nevéhez fűződik. A kiállítóhelyen létrehoznak egy, az 1930-as évek miliőjét felidéző előadótermet is, ahol nem szorosan a tantervhez kötődő órák keretében ismertetik meg a látogatókat a kar oktatói a természettudományok érdekességeivel. (MTI/uniospenz.hu)
1,5 milliárd forint uniós támogatás Debrecen megújuló városközpontjának
Összesen közel másfél milliárd forint európai uniós forrásból valósulhat meg Debrecen városközpontjának funkcióbővítő fejlesztése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében újabb közösségi terek jönnek létre, közút-, köztér- és épület felújításra kerül sor. A jelentős gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatás mellett a városrehabilitáció a helyi közösség megerősödésével, a kulturális kínálat növekedésével is jár. A fejlesztést rögzítő támogatási szerződést szeptember 2-án írták alá. Debrecen városfejlesztésének célja a városközpont jellegű városkép erősítése, az épített környezet védelme és felújítása, a zöldfelületek fejlesztése, a központi területek közlekedési feltételeinek javítása és a tömegközlekedés fejlesztése. A Nyugati kiskörút megvalósítása által felértékelődik az eddig jellemzően beruházás-hiányos terület, vonzóvá válik a befektetők, illetve a vállalkozások számára, erősödnek a gazdasági és kereskedelmi funkciók. A Debrecen megújulását célzó projekt összköltsége 1,9 milliárd forint, a fejlesztések várhatóan 2011 közepére valósulnak meg. 2007-2010 között közel 200 milliárd forint áll rendelkezésre városfejlesztésre, ebből a kormány 19 megyei jogú város városrehabilitációs fejlesztését hagyta jóvá 41,4 milliárd forint értékben, melyből közel 27 milliárd forintot az Európai Unió biztosít. Ezek közül a mai támogatási szerződés aláírásával immár 3 megyei jogú város (Debrecen, Sopron és Győr) projektje rendelkezik támogatási szerződéssel.
Eredményesen debütált a balatoni sürgősségi mentőhajó
A héten véget érő balatoni főszezonban bebizonyosodott, hogy a tavon szükség van a sürgősségi mentőhajóra, amely a vízből történő mentéseken túl eredményesen nyújtott orvosi szintű ellátást sürgős esetekben - hangzott el az idegenforgalmi szezonban először debütált sürgősségi menőhajó munkájának értékelésére rendezett sajtótájékoztatón Csopakon pénteken.Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) elnöke arról számolt be, hogy az idei balatoni szezonban először üzemelő, tavaly ősszel beszerzett Rupert sürgősségi mentőhajó 14 eseti kivonulás mellett számtalan vízimentő feladatot is ellátott. Három ember kifejezetten az új hajónak köszönheti az életét, többen pedig a gyors segítséget, gyorsabb gyógyulást. Az eredményekhez nagyban hozzájárult az az együttműködés, amit a vízimentők kötöttek a Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesülettel (MMME). E szervezet adta az öt fővel üzemelő mentőhajó két fős egészségügyi szakszemélyzetét. A vízimentők köszönetet mondtak azért, hogy az MMME tagjai a szabadságuk terhére ingyen vállalták egyhetes váltásokban a munkát, amiért cserében csak ellátást kaphattak. A VMSZ és az Országos Mentőszolgálat között létrejött megállapodás értelmében a tó körüli régiók mentőállomásai riaszthatták a sürgősségi mentőhajót olyan esetkehez, amelyekhez a vízi segítség előbb oda tudott érni, mint a szárazföldi. Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke emlékeztetett arra, hogy pár éve megvalósíthatatlannak tartották Jamrik Péter, a Balaton Régió Közbiztonsági Tanácsadó Testülete elnökének programtervét, hogy legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Egy ilyen fontos célra azonban eddig sikerült a BFT-nek előteremteni a szükséges forrást. A program első lépéseiként lett a Balatonon sürgősségi mentőhajó, és kerültek a strandokra korszerű mentő-katamaránok, defibrillátorok. "Ezzel kapcsolatban csak az a kérdés merülhet fel, miért nem valósultak meg ezek a vízbiztonsági fejlesztések előbb" - fogalmazott a BFT elnöke, hangsúlyozva, hogy a megszorítások ellenére prioritást kell élvezzen továbbra is a vízbiztonság fejlesztése. Ehhez a tó mindhárom medencéjébe kell egy-egy sürgősségi mentőhajó. A második beszerzésére a BFT már tudja biztosítani a forrást, és a következő szezonra - szakemberek javaslatára - lélegeztető készülékekkel is el kívánják látni a tóparti strandok vízimentőit. A folytatás várhatóan az új kormányon, és az új vezetésen múlik majd - tette hozzá Suchman Tamás. Tóth Attila, a Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület elnöke a sürgősségi mentőhajó működésének eredményiről beszámolva elmondta, voltak olyan esetek, amikor 3-4 perc alatt ért ki olyan helyszínekre, amelyet mentőautóval nem lehetett volna megközelíteni. Például egy allergiás sokkot kapó német turista köszönheti annak az életét, hogy a riasztástól eltelt negyedik percben a vénájába kaphatta a szükséges gyógyszert. Jamrik Péter, Balaton Régió Közbiztonsági Tanácsadó Testület elnöke kifejtette, látszólag kis eleme a vízbiztonsági programnak, de az érintett szervezetek együttműködésének alapja volt, hogy hozzáférhettek az egységes digitális rendszerhez, az EDR-hez, ami paradigmaváltást jelentett a kommunikációban. A szakember szerint a vízbiztonsági program folytatásával a Balaton jövőre elérheti a fejlett Nyugat-Európai tavak színvonalát ezen a téren. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a balatoni utószezonban a korszerű navigációs eszközökkel, radarral, víz alatt "látó" szonár készülékkel is ellátott Rupert egészségügyi szakszemélyzet nélkül, vízimentő hajóként üzemel tovább. (MTI)
Tovább szépül a fürdőváros
Balatonfüreden az állami ünnep előtti napon avatták fel hivatalosan a Balaton-part ékköve program második ütemének első négy projektelemét.A projekttel azt szeretnék elérni, hogy a reformkori városközpont ismét a régi fényében tündököljön. A tervezett fejlesztésekből mostanra a Vitorlás és Gyógy-tér, a Széchenyi park és a Rózsa-kert rekonstrukcióját fejezték be. A létesítményeket felavató Pál Béla, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke emlékeztetett rá, hogy a program első ütemére összesen 2,2 milliárd forint összegű vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el Balatonfüred. A 2008 októberében indult, 1,7 milliárd forint összköltségvetésű második ütem mintegy negyven százaléka készült el mostanra. A hatszázmillió forintos költséggel teljesen megújult területek tovább erősítik Balatonfüred turisztikai vonzerejét.A Vitorlás tér bejáratánál kifeszített nemzeti színű szalagot Pál Béla, Bóka István, Balatonfüred polgármestere, Ujhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, Nagy Jenő országgyűlési képviselő valamint Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke vágta át. A Gyógy-téren lévő forrásnál egy pohár gyógyvízzel is koccintottak a sikerre.Dr. Bóka István az avatást követő sajtótájékoztatón többek között elmondta, hogy tovább folytatódik a fejlesztési program. A lebontott, volt szovjet üdülő helyén készül már egy újabb díszpark, s lényegében befejeződött a Jókai Mór Emlékmúzeum épületének és kertjének felújítása is, már csak a belső berendezési munkálatok vannak hátra. Elkészült már a Blaha Lujza utca 3. szám alatt a Balatonfüredi Helytörténeti Gyűjtemény és Látogató Központ is. A reformkori városrészbe vezető utak közül a nyárra felújították a Csokonai és a Honvéd utcát, valamint a Fészek közt. A Balaton-part ékköve fejlesztési projekt második ütemének legjelentősebb része a Vaszary-kastély 600 millió forintos felújítása lesz. A reformkori városrész díszének számító műemléki épületben múzeumot, európai szintű kiállításoknak is helyet adó galériát és képtárat rendeznek be - mondta a polgármester. (BTSZ)
Az egész világ kincse lehet a busójárás
Szeptember végén, október elején remélhetőleg újabb magyar elismerésnek örülhetünk: a mohácsi busójárás felkerülhet az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az UNESCO ugyanis az épített és természeti kincsek, valamint az egyetemes értékkel bíró dokumentumok mellett a szellemi örökséget is próbálja megőrizni. A 2003 óta létező szellemi kulturális örökség egyezményhez hazánk 2006-ban csatlakozott, Hiller István kulturális miniszter pedig az idén májusban tette közzé felhívását, amelyben arra kéri a „kultúra iránt elkötelezett” személyeket, közösségeket, hogy jelöljék az általuk fontosnak vélt hagyományokat a nemzeti jegyzékre. Erről a jegyzékről tesz javaslatot a nemzeti bizottság a miniszternek, hogy Magyarország milyen szellemi örökséget terjesszen föl a nemzetközi listára. „Nincs korlátozva, hogy hány elemet lehet jelölni, a listák folyamatosan bővülnek” – mondta Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője. Hozzátette, tavaly Magyarország a mohácsi busójárást nevezte a listára. „Egy évig tart a jelölések átvizsgálása, ezalatt formailag kedvező elbírálást kapott a magyar nevezés, a szakmai értékelés eredménye még nem ismert. Szeptember végén ül össze a kormányközi bizottság, amely meghozza a döntést” – mondta. (bama.hu)