Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Gasztronómia - Magazin
A rovat további hírei
New York állam éttermeiben betiltanák a só használatát
Szokatlan javaslatot terjesztettek be az amerikai New York állam törvényhozásában: teljes tilalmat rendelnének el a só használatára az éttermekben. A lakosság egészségi állapotának javítását, egyebek mellett a magas vérnyomásban szenvedők számának csökkentését célzó tervezet megtiltaná az éttermeknek, hogy sót használjanak az ételek készítéséhez. A beterjesztő Felix Ortiz demokrata párti brooklyni képviselő ezer dolláros büntetés szabna ki a tilalmat megsértő éttermekre. New York-i séfek képtelenségnek tartják a kezdeményezést. Jeff Nathan, a broadway-i Abigael kóser étterem tulajdonosa szerint maguknak a fogyasztóknak kell döntéseket hozniuk az egészséges étkezés érdekében. Mint ahogy az orvosok vagy az időnkénti kórházi látogatások sem tudják megoldani az egészségügyi problémákat, erre a séfek és az éttermek sem képesek - hangoztatta. Nathan vezeti az Én eszem, én választok nevű, séfekből, étteremtulajdonosokból és fogyasztókból álló csoportot, amely Facebook oldalán tiltakozott a törvénytervezet ellen. Közölték, belefáradtak abba, hogy a politikusok döntik el, mit ehetnek az emberek és mit nem. Akkor is tiltakoztak, amikor a város vezetése kampányba kezdett az ételek nátrium- és a transzzsírtartalmának csökkentésére. A sóellenes mozgalom egyik zászlóvivője Michael Bloomberg polgármester. Orit Sklar, az Én eszem, én választok ellenmozgalom aktivistája ahhoz hasonlította a sótilalmat, mintha a szakácsoknak megbilincselt kézzel kellene főzniük. New York város egészségügyi hivatala azonban hangsúlyozta: az Egyesült Államokban évente 800 ezren halnak magas vérnyomás okozta betegségekben, az amerikaiak a javasolt sómennyiségnek naponta átlagosan a kétszeresét fogyasztják, és az ételekben levő só 80 százalékát a gyártók adják a termékekhez. Sokan ugyan egyetértenek azzal a törekvéssel, hogy csökkenteni kell Amerikában a sóbevitelt, több szakértő - köztük Michael Alderman, a New York-i Albert Einstein orvostudományi egyetem hipertónia szakértője - azonban arra figyelmeztet: a sóbevitel csökkentése szívproblémákat okozhat, ezenkívül növelheti az úgynevezett inzulinrezisztenciát, következésképp a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. (MTI)
Queso manchego, !ay qué rico!
Sok-sok jellegzetes spanyol finomság létezik, ami nem hiányozhat se a tapas bárok kínálatából, se a spanyolok saját éléskamrájából. Ilyen például az olivabogyó (zöld, fekete, sima, töltött változat), az ibériai sonka (jamón ibérico), oliva olajak és nem utolsósorban a sajt, azaz a queso.A spanyol sajtválaszték rendkívül gazdag (több, mint 100 fajta sajt létezik) de az egyik leghíresebb és legkedveltebb változat a Queso Manchego, mely vezetéknevét arról a régióról kapta, ahol készítik, azaz La Mancha-ról.Ezt a közkedvelt juhsajtot már ősidők óta termelik ebben a tartományban, ahol az állattartás körülményeit, az állatok táplálását is szigorúan szabályozzák, annak érdekében, hogy a sajt a legjobb alapanyagból készüljön.A juh se lehet ám akármilyen, csak és kizárólag a machego fajt tartják erre a célra, melyből létezik fekete és fehér változat is. Ezek az állatok évente átlagosan 100 liter tejet adnak.A Manchego sajt készülhet nyers juhtejből vagy pasztőrizáltból, az érlelés időtartamának hosszától függően pedig két típust különböztetnek meg: semicurado (félig érlelt), melynél az érlelési folyamat mindössze 2 hónap, ha 4-9 hónapig érlelik, akkor már a curado elnevezést kapja.Hozzá kell tenni, hogy minden, ami jó, azt hamisítják, úgyhogy ha az eredeti ízt akarjuk megkóstolni, figyeljünk arra, hogy legyen rajta az azonosító számmal ellátott minősítő címke.Ezek után már csak egy kérdés merül fel: itthon is hozzá lehete-e jutni valahol? Jó hírünk, van, már IGEN! Több gourmet boltban és az egyetlen spanyol tapas bárban (Pata Negra) is megkóstolható. Érdemes, mert nagyon finom!
Földalatti szakácsok, illegális éttermek hódítanak Londonban
A vendégek ülnek az étteremben és tudják, hol alszik a szakács. Azt is tudják, hogy néz ki a fürdőszobája, milyen könyvek hevernek az éjjeliszekrényén, és hogy az illemhelyen egy műanyag Madonna villog.A vendégek egy londoni "underground" étteremben vannak, ahol magánemberek főznek otthon idegeneknek. Egészen titokban, egy kicsit a törvényen túl, és mindenekelőtt előre bejelentve. A brit fővárosban már több mint tíz ilyen "pop-up" étterem működik, és egyre több nyílik. Az ötlet nem teljesen új és a kubai magánéttermekre, a paladarokra emlékeztet. Az üzleti elgondolás főként a gazdasági válságban bizonyult nyerőnek Londonban, de nem csak ott. A német fővárosban, Berlinben is feltűnnek itt-ott titkos helyek, ahol jókat lehet enni-inni. Az egyik londoni gerillaszakács Arno Maasdorp. A 40 éves férfi hetente kétszer étteremmé alakítja Brixton városrészben lévő lakását. Minden alkalommal 16 vendégnek főz ötfogásos menüt minikonyhájában. Nem olyan egyszerű étkeket azonban, mint a bolognai spagetti, hanem maga sütötte kenyeret, gnocchit chilis gombával, tengeri süllőt kagylómártással és körtés süteményt sós karamellel."Londonban sok étterem drága és rossz. Másokkal is meg akartam osztani a főzőszenvedélyemet" - mondja Maasdorp, aki "ételstylistként" a helyes megvilágításba helyezi az étkezést. Huszonöt fontba, körülbelül 7724 forintba kerül a legolcsóbb vacsora a Saltoun Supper Clubban - ilyen minőséghez ilyen potom pénzért a brit metropoliszban általában nem lehet hozzájutni. Természetesen nem egészen törvényes, de Maasdorpnak nincs gondja a hatóságokkal, éttermét klubnak hívja, a fizetés "adomány" és a vendégek maguk hozzák az alkoholt. Egy másik londoni "földalatti" vendéglőben, ahol az El Bulli spanyol szuperétterem volt szakácsa a tulajdonos, egy vacsora ára 20 és 100 font (6182 és 30 910 forint) között mozog. Más alternatív vendéglátási módszerek is teret hódítanak: Vauxhall városrész egyik házában minden nap más szakács áll a tűzhely mögé, és az épület mögött termesztett hozzávalókból főz. Mindenesetre a vendégsereg mindenhol lelkesnek tűnik. "Még ezekben a nehéz időkben is van olyan üzlet, amely virágzik, az embereknek egyszerűen nincs pénze drága éttermekre. Itt ráadásul minden sokkal bensőségesebb, mint egy jellegtelen láncétteremben" - mondta Carrie-Anne Brackstone, aki három barátjával falatozik a Saltoun Supper Clubban. Az egyetlen hátrány: csak nagy nehézségek árán lehet bejutni vacsorázni. A gerillaéttermekben hónapokkal előre lefoglalják a helyeket. (MTI)
Eltűnik a lóhús a francia éttermek választékából
Sokan szeretik a lovakat és a franciák még egy kicsit jobban is szeretik őket: salátával. Ez a gasztronómiai sajátosság azonban az utóbbi időben eltűnőben van, mivel a válság sújtotta francia fogyasztók kevesebb húst esznek és az állatvédő csoportok évek óta tartó kampánya is érezteti hatását.Karácsony előtt az utóbbiak újabb kampányt indítottak, teleragasztották a falakat vágóhidakra szánt pónilovak és csikók szívet tépő plakátjaival. "Franciaországban évről évre vágóhídra küldenek olyan lovaglóiskolai pónikat, mint Caramel" - olvasható a Brigitte Bardot Alapítvány egyik plakátján. A felvételen a Caramel nevű szürke póniló látható, amint egy kés pengéjén tükröződik. "Az már önmagában is elfogadhatatlan, hogy az emberek továbbra is fogyasztanak lóhúst, ezért mindaddig folytatjuk a kampányt, amíg ez így marad" - jelentette ki Constance Cluset, a volt filmcsillag által létrehozott állatvédő alapítvány szóvivője. Tavaly 15 820 lovat vágtak le a húsáért Franciaországban, ebből több mint hétezret külföldről importáltak. Az alapítvány azt szeretné elérni, hogy a ló jogi minősítését változtassák meg, sorolják a kutyával vagy macskával azonos háziállat-kategóriába - jelenleg ugyanis a juhokkal vagy szarvasmarhákkal közös besorolásban szerepel. Bár a ló húsa általában olcsóbb, mint más állatoké, a válság a francia mezőgazdasági minisztérium adatai szerint csak a csirkehúsfogyasztást növelte. Az elmúlt két évben 12 százalékkal kevesebb lóhús került a tányérokra és jelenleg a teljes franciaországi húsfogyasztásnak még 1 százalékát sem teszi ki. S míg néhány éve még mindenfelé szerepelt az étlapon, ma egyre ritkább rátalálni. "A lóhús igazi francia fogás, de manapság nagyon nehéz rábukkanni egy étteremben" - közölte a párizsi Le Central étterem séfje, hozzáfűzve: "Nagyon nagy az ellenpropaganda". Arról, hogy miként kaptak rá a franciák a lóhúsra, eltérő történetek keringenek. A legismertebb szerint a lóhús iránti étvágy az 1807-es eylaui csatában jött meg, miután Napóleon hadseregének fősebésze az éhes katonáknak azt ajánlotta, hogy a harcmezőn fekvő, a csatában levágott lovakból lakmározzanak. A történet szerint a lovasság úgy készítette el a hősi halált halt paripákat, hogy mellvértjeiket használta főzőedényként. (MTI)
Édes utazás: a világ 10 legjobb csokoládémúzeuma
Ideális ötlettel rukkolt elő az utazást és az édességet kedvelők számára a VirtualTourist.com nevű internetes oldal, amelynek szerkesztői számba vették a világ tíz legjobb csokoládémúzeumát. A Föld legjobb ilyen jellegű létesítménye Kölnben található, ahol futurisztikus épület ad otthont az ínyencségeknek.Az út Kölnből a franciaországi Geispolsheimbe vezet tovább. A világ kettes számú csokoládémúzeuma, a Musee les Secrets du Chocolat színházzal, teaszalonnal és ajándékbolttal várja a látogatókat, de emellett csokoládés tésztát, csokoládés ecetet és csokoládés sört is kínálnak. Másfajta különlegességekkel csábít a kanadai Pannys Amazing World of Chocolate nevű létesítmény, ahol a vásárlók - ha kedvük szottyan rá - a Dávid szobor csokoládé másával gazdagodhatnak, de egy komplett csokoládéváros makettjét is megcsodálhatják. A negyedik helyre sorolt bruges-i múzeumban egyebek között a csokoládé jótékony hatásait ecsetelik az érdeklődőknek. Az ötödik helyen a barcelonai Museo de la Xocolata végzett, a katalán város múzeuma műalkotások és képregényfigurák lenyűgöző csokoládé másaival ejti rabul a látogatókat. A hatodik helyen Kanada egy másik csokoládémúzeuma végzett. A St. Stephenben működő létesítmény a Ganong fivérek előtt tiszteleg, akik kitalálták a szív alakú csokoládésdobozt, és akik a környéken működtették üzletüket. Hetedik lett a csokoládé történetét bemutató prágai múzeum, nyolcadik a Candy Americana Museum az egyesült államokbeli Pennsylvania államban. Kilencedik helyre sorolták a dél-koreai Dzsedzsu-do szigetén álló múzeumot, míg a tizedik helyet a mexikóvárosi Nestlé Csokoládémúzeum érdemelte ki, amelynek modern épületét mindössze 75 nap alatt építették fel. (MTI)
Egy magyar a legbefolyásosabb brit éttermesek között
Rónay Egont a brit éttermi szakemberek beválasztották a szigetország legbefolyásosabb éttermi személyiségei közé.Az idén huszonegyedik alkalommal rendezik meg Londonban a világ talán legjelentősebb vendéglátással foglalkozó kiállítását, a The Restaurant Show-t. Az október 4. és 7. között zajló esemény előtt az egyik brit szaklap 16 ezer szakmabeli szavazata alapján összeállította a szigetország legbefolyásosabb éttermi szakembereinek listáját. A legjobbak között helyet kapott magyar származású Rónay Egon is, aki a 60-as években Fanny Cradock unszolására csapott fel étteremkritikusnak, és a BBC megbízásából hat éven keresztül látogatta a vidéki éttermeket, és írta róluk a cikkeket. A sikerektől felbuzdult Rónay 1957-ben brit étterem-útmutatót adott ki a „Michelin guide” mintájára. Névtelen inspektorok segítségével három évtizeden keresztül „működtette” a kézikönyvét, melyből harminc év alatt több mint egymillió példány kelt el Nagy-Britanniában. Nyolc éves megszakítás után, 2005-ben jelentkezett újra. Az „Egon Ronay's RAC Guide 2005 to the top 200 Restaurants in the UK” Michelin módra, csillagokkal osztályozta a legjobbnak tartott kétszáz brit éttermet.Rónay, aki étteremtulajdonos és havonta ír gasztronómia témájú tárcát a brit Times Online lapban, többek között olyan nevekkel szerepel a top listán, mint Roy Ackerman, Raymond Blanc, Heston Blumenthal, Jamie Oliver, Pierre Koffman, Gordon Ramsay és Rick Stein. (Társlapunk, a Vendég&Hotel online)
Katalán sült zöldségtál - Escalivada
Az Escalivada egy katalán étel, tipikus mediterrán finomság: könnyű, színes, egészséges és finom!A katalánok általában előételként vagy hús, hal mellé fogyasztják ezt az ételt, amit akár grillen, akár sütőben is elkészíthetünk.Hozzávalók: 4 kisebb padlizsán, 2 hagyma, 3 gerezd fokhagyma, 4 kaliforniai paprika, 4 zöldhúsú paprika, 2-3 paradicsom, olíva olaj, petrezselyem, só Először mosd meg a padlizsánt, paprikát és a paradicsomot. Tedd a sütőtálcára helyezett alufóliára a padlizsánt (egyben, hámozatlanul), a paprikát (szintén egyben), a hagymákat (egyben, héjastól) és a paradicsomot, majd süsd őket előmelegített sütőben 180 - 200 C -on kb egy órán át. (kivéve a paradicsomot, mert az hamarabb megsül) (célszerű a padlizsánt bevágni egy kicsit, hogy könnyebben átsüljön a belseje is és meglocsolni egy kis olíva olajjal a paprikát és padlizsánt is)Időnként forgasd meg a őket, hogy minden oldaluk jól átsüljön és még véletlenül se égjen oda. Később a paradicsomokat is add hozzá.Ha már késznek látod a zöldségeket, vedd ki és hámozd meg őket, valamint távolítsd el a paprika magjait. A hagymát is pucold meg és vágd vlékony csíkokra a többi zöldséggel egyetemben. Most már nicns más hátra, csak meglocsolni az összetört fokgyamával és apróra vágott petrezselyemmel gazdagított olíva olajat. A katalánok van, hogy piritós kenyére halmozzák az Escalivada-t, amit persze további hozzávalókkal is lehet készíteni: pl. krumplival vagy szardíniával kiegészítve.Jó étvágyat, avagy Bon profit ahogy a katalán mondaná!
Milyen ízeket szeretnek a magyarok?
A Lucullus Baráti Társaság minitanulmányt készített a magyar gasztronómiáról a 2003. és 2008. között szervezett összesen 65 ínyenc vacsora tapasztalatai alapján. A többnyire nemzetiségi alapon szervezett vacsorák közül a legjobban a kínai, indiai, feröer-szigeteki, magyar, olasz, belga, grúz, örmény, görög és andalúz konyhák tetszettek a vendégeknek, legkevésbé pedig az argentin, ruszin, bolgár, skót, etióp, perzsa, bajor és vietnámi ízek jöttek be. A magyar embereknél fontos szerepet játszik a „saját”, megszokott ízvilág, azaz a magyaros ízek szeretete. Ily módon mindenki imádta a Márton-napi libalakomát Szécsényben, a balatonfőkajári halvacsorát, a falusi disznóvágásokat, és még azt az átértelmezett magyar lakomát is, amelyet a Maligán étteremben fogyasztottak el. Ugyanakkor a magyarok szeretik az egzotikumokat is. Sokuknak világélményt jelentett például a 2005. évi feröer-szigeteki viking vacsora, mert itthon soha, semmilyen körülmények közt nem ehettek még nyers feröeri birkát, lapos horgászhalat, lókagylót, tartósítószer nélküli halkolbászt, vagy akár birkamell-szalámit. Népszerű volt a két grúz vacsora is, talán a fűszerezés és az alapanyagok miatt. (A grúz konyhában használatos dió, gránátalma, csombor, „ádzsika”, fokhagyma, juhsajtos ”hacsapuri” és cékla bizonyára elég közel áll a magyar emberek ízléséhez, bár ez inkább csak feltételezés). Mindenképp meg kell említenünk egy közép afrikai/kongói vacsorát is, ahol inkább az ismeretlen megismerése, mint a „jó ízű falatozás” vezérelte a vendégeket – az étlapon ugyanis volt mocsári krokodil, manióka, fufu, meg gombo, de majomhús is, (mert itt ez a nemzeti eledel), de ezt utólag levették az étlapról, mert romlottnak bizonyult a hús... Talán ez volt a legbizarrabb étel, amit „bevállaltak”, de végül el kellett tekinteni az elfogyasztásától.